XXVII. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem
Július 4-én, a szabadegyetem első napján délután Határ menti és határon átívelő együttműködések címmel Tilki Attila, a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselője, Kota György, a Magyar–Ukrán Kereskedelmi Kamara igazgatója, Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke, illetve Barta József, a KMKSZ és a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke tartottak kerekasztal-beszélgetést, amelynek moderátora Mátis Jenő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Gazdasági Bizottságának elnöke volt.
Mátis Jenő a téma kibontására, a Magyarország és Ukrajna közötti – ezen belül kárpátaljai – viszonyrendszerek, gazdasági kapcsolatok, együttműködési programok ismertetésére elsőként Barta Józsefet kérte fel. A megyei tanács alelnöke elmondta, hogy 2016 júniusában az ukrán Legfelső Tanácsban egy meghallgatásra került sor a határ menti és határon átnyúló kapcsolatok fejlesztéséről. Ennek eredményeképpen a Rada hozott egy határozatot, amelynek szövegébe belefoglalták a határ menti és határokon átnyúló együttműködés kérdésének kiemelkedő fontosságát Ukrajna számára az európai uniós integrációs törekvések tekintetében. Ezen koncepció alapján a Legfelső Tanács törvényes keretek közé helyezte az európai területi társulások létrehozását. Ukrajnában egyetlenegy ilyen társulás jött létre: itt nálunk, Kárpátalján, a Tisza Európai Területi Társulás (Tisza ETT) – mondta el az alelnök úr.
Barta József kiemelte Kárpátalja geopolitikai adottsagainak pozitívumait, hiszen vidékünk a Nyugat kapuja Ukrajna számára, amely négy európai uniós tagországgal is határos, ahonnan tranzitútvonalak vezetnek kelet felé. Kárpátalja kiváló terület a határ menti és határon átnyúló együttműködésekre nézve, éppen ezért már 18 más régióval, illetve összességében több mint 100 járással, várossal, nagyközséggel, faluval kötött különböző megállapodási szerződéseket, amelyek eredményesen működnek – fejtette ki a politikus.
A legnagyobb volumenű támogatás a Keleti Partnerség program által érkezett Kárpátaljára, amelynek keretén belül 106 objektum, illetve intézmény felújítása valósult meg – emelte ki Barta József. A Tisza ETT-vel együttműködve az aknaszlatinai sóbánya problémájára is szeretnének megoldást találni. További tervként szerepel még a Jánosi község mellett létesítendő hulladékfeldolgozó üzem, amely az első lenne Kárpátalján, és részben megoldaná a felhalmozódott szemét problémáját – adta hírül a KMKSZ alelnöke. További tájékoztatásként elmondta, hogy a KMKSZ és a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány közreműködésével az elmúlt években több mint 100 ezer kárpátaljai lakosnak sikerült schengeni vízumot biztosítani, ezzel is elősegítve a határon való átkelést.
A jövőbeli terveket illetően kiemelte a határátkelőhelyek bővítését, a határ menti területek infrastrukturális fejlesztését, a külföldi tőke Kárpátaljára való behívását – megyénkben 47 külföldi beruházó folytat sikeres gazdasági tevékenységet jelenleg, elsősorban Magyarországról −, a turizmus fejlesztését – ezen belül a jelenlegi 28 turisztikai információs iroda bővítését −, a kárpátaljai terület gazdasági és kereskedelmi liberalizációját, a hulladékkezelés fejlesztését, az árvízvédelem megerősítését, az erdők kizsákmányolásának a megakadályozását, illetve racionális erdőgazdálkodás létrehozását, a nagymuzsalyi aranybánya ügyének a rendezését, valamint nem utolsósorban új munkahelyek teremtését.
Ezt követően Seszták Oszkár vette át a szót, aki a Tisza ETT-vel kapcsolatban elmondta, hogy ez az első olyan európai társulás és sajátos jogintézmény az EU-ban, amely nem európai uniós országban is jogalanyként jelenik meg a Lisszaboni Szerződés, illetve az ukrán hatóság bejegyzése alapján. A Tisza ETT két uniós pályázatnak lett a nyertese. Az egyik a szlatinai sóbánya modern eszközökkel való tanulmányozására vonatkozik, a másik −, ami sokkal kézzelfoghatóbb – a jánosi hulladéklerakó építéséhez kapcsolódik. A legnyereségesebb abban az esetben lenne a projekt – hangsúlyozta –, ha a hulladéklerakót működtető cég az önkormányzat tulajdonában lenne. A továbbiakban Seszták Oszkár beszámolt az elmúlt időszak kisebb programjainak megvalósulásáról is: műemlékekkel kapcsolatos programokról, kisebb szoftos programokról, turisztikai programokról, illetve pályázatokkal és európai uniós ismeretekkel kapcsolatos képzési programról. Kiemelte a médiás programot, amelynek a Kölcsey Televízió lenne a kedvezményezettje, és rajta keresztül fel tudnák szerelni, illetve meg tudnák újítani az Ungvári TV21 eszközparkját.
A testvértelepülési kapcsolatokról fontosnak tartotta elmondani, hogy nemcsak a magyar településekkel fontos jó viszonyt ápolni, hanem a ruszinok lakta községekkel is ki kell építeni a kapcsolatokat.
A témában ezután megszólaló Tilki Attila leszögezte: jelenleg nagyon fontos azt elérni, hogy az Európai Parlament és az európai intézményrendszer megértse, hogy vannak határon túli fejlesztései Magyarországnak, illetve vannak olyan fejlesztések, amelyek fontosak a határ két oldalán élő térségek lakosai számára. A képviselő kitért a határátkelőhelyek problémájára. Nagyon sajnálatos dolognak tartja, hogy az ukrán fél részéről szinte semmilyen előrelépés nem történt ez ügyben. Emiatt sokszor hosszú órákat kell várakozni a határon − tette hozzá. Ugyanakkor bizalmát fejezte ki azzal kapcsolatosan, hogy a mostani ukrán vezetéssel sikerül elősegíteni a határátkelőhelyek problémájának a megoldását. Továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy szorosabb kapcsolatokat kell kiépíteni, illetve ápolni a kárpátaljai politikai és érdekvédelmi szervezeteknek a magyarországi határ menti térségek szervezeteivel, mert egymás nélkül nem tudunk hatékonyan működni – fogalmazott. Beszédében megköszönte a magyar kormány nevében a kárpátaljai magyarság szavazatait az országgyűlési, illetve európai parlamenti választásokon. Az itt élő nemzetrésszel kapcsolatban Tilki Attila úgy fogalmazott: „A kárpátaljai magyarság a legnagyobb hős a Kárpát-medencében, mert a legbonyolultabb szocializációs környezetben kellett felnőniük, ahol talán a legtöbb támadás érte, éri őket.”
Ezt követően Mátis Jenő felkérte Kota Györgyöt, hogy reflektáljon arra a kérdésre: milyen szinten áll jelenleg a kárpátaljai és magyarországi vállalkozók együttműködése, illetve a kereskedelmi kamarák közötti együttműködés hozott-e fejlődést azoknak a problémáknak a megoldásában, amelyek már elhangzottak a kerekasztal-beszélgetésen.
Kota György válaszában kifejtette, hogy egy vállalat, illetve cég a munkája során mindig profitorientált tevékenységet folytat, ezért nem feltétlenül erkölcsi vagy politikai meggyőződést követ. A Magyar–Ukrán Kereskedelmi Kamarának már a megalakulása óta az a célja, hogy minél több magyar vállalat jelenjen meg újra az ukrán piacokon. Ennek nemcsak gazdasági és presztízs jelentősége van, hanem ha több magyar termék jelenik meg egy adott ország piacán, annak az a relevanciája, hogy egy termék alapján megismerhetik az előállító országot, annak sajátosságait – fogalmazott. A kamara azokat a területeket célozza meg elsősorban, amelyek potenciálisan fizetőképesek, tradicionálisan ismerik a magyar termékeket vagy meghatározott termékcsoportokat, amelyek érdekesek lehetnek; ez alapján kezdtünk kialakítani egyfajta együttműködési rendszert – mondta el a kamara igazgatója. Végezetül kitért a hulladékfeldolgozásra, a vízgazdálkodásra, illetve a mezőgazdaságban előállított termékekre, amelyek biológiailag tisztán kerülnek a külföldi piacokra. Ehhez szeretnének kidolgozni jelenleg egy rendszert, hogy ezzel is segítsék a kárpátaljai vállalkozókat.
D. P.
