Honfoglalási emlékünnepség Tiszacsomán
Idén június 16-án, vasárnap tartották a KMKSZ hagyományos, honfoglaló őseinkre emlékező ünnepségét a Tiszacsomai Honfoglalási Emlék- és Szoborparkban, amely leletanyagában az egyik leggazdagabb X. századi magyar temető területén lett kialakítva.
Az ünnepséget Rácz János, a KMKSZ Tiszacsomai Alapszervezetének elnöke nyitotta meg, ismertetve a rendezvény programját.
Dr. Horváth-Lugossy Gábor, a budapesti Magyarságkutató Intézet főigazgatója ünnepi beszédében kiemelte: „A magyar régészettudomány hosszú ideje várt arra, hogy Verecke híres útja mellől hitelesen feltárt magyar temetők kerüljenek elő. Ugyanis a széles körben ismert szolyvai tarsolylemezt és a beregszászi süvegdíszt is véletlenül megtalált, feldúlt, sőt magányosnak látszó temetkezések leletei között találták meg 1870-ben, illetve 1890-ben. […] Ezért volt rendkívül jelentős, amikor itt, Tiszacsomán 1986–87-ben feltártak 26 magyar honfoglalás kori sírt. Ám az anyagiak hiánya megakasztotta a korai magyar temető feltárását. Csak több mint egy évtized múlva sikerült Eduard Balahurinak további 78 sírt napvilágra hoznia, megmentve a temető jelentős részét, azonban a parcellázások miatt a feltárás nem teljesülhetett teljes mértékben. Azóta az ásatások több időszakban folytatódtak. Amióta Magyarországnak ismét nemzeti kormánya van, fokozott figyelmet fordítunk múltunk megismerésére, megőrzésére, őseink örökségének megjelenítésére az egész Kárpát-medencében” – hangsúlyozta a magyar kormányzat által nemrég létrehozott Magyarságkutató Intézet vezetője. Dr. Horváth-Lugossy Gábor elismerően szólt a beregszászi Kishegyen 2017-ben felállított emlékműről, valamint a Tiszacsomán kibővülő látogatóközpontról, ahol dr. Kész Barnabás tervei alapján látványos honfoglalás kori kiállítást szeretnének megvalósítani. Olyasmit, ami a Karosi Honfoglalás Kori Látogatóközpontban már megvalósult Magyarországon. A szónok elmondta, hogy a tiszacsomai temetőbe eltemetett őseink fegyveres lovasok voltak, a Vereckei-hágó őrei, akik 1100 évvel ezelőtt, családjaikkal együtt telepedtek le itt. Ezek a magyarok őshonos őslakók voltak, és azok maradtak 31 nemzedékkel későbbi leszármazottaik, a ma ott élő magyarok. A főigazgató ünnepi beszéde végén bejelentette, hogy dr. Kásler Miklós miniszter támogatni fogja a tiszacsomai fejlesztési elképzelések megvalósítását.
Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzul a magyar történelem sorsfordító eseményeit felidéző beszédében kijelentette: „A Tiszacsomai Honfoglalási Emlékpark tanúságtétel a nemzet megmaradásába vetett hit, az identitás megőrzése mellett.” A diplomata emlékeztette hallgatóságát: „Nagyon fontos az, hogy a magyar összetartozásról tanúságot tegyünk akkor is, amikor politikai sorsfordító idők következnek. A magyar nemzetnek mindig egységet kell tanúsítania. Félre kell tenni a széthúzást, az egyéni, kicsinyes különbözőségekhez való ragaszkodást…” – hangsúlyozta a beregszászi magyar főkonzul.
Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének, valamint a Beregszászi Járási Tanácsnak az elnöke az anyaország széles körű anyagi támogatásaira hívta fel az ünnepség résztvevőinek figyelmét, hisz például a tavalyi évben 25 óvodát és számos más közintézményt sikerült nekik köszönhetően felújítani Kárpátalján. Rászorulunk erre a támogatásra, bár jogkövető állampolgárként kezdetektől részt veszünk Ukrajna építésében. A járási vezető a béke megteremtését sürgette, hogy ne fegyverekre kelljen költeni a megtermelt anyagi javakat, hanem békés célokra, amelyek élhetőbbé teszik a lakosság mindennapjait. Elmondta, hogy az ország most megválasztott új elnökétől azt várjuk, hogy tudjunk ebben az országban teljes magyar életet élni, lehessünk jó magyarok őseink földjén.
Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, parlamenti képviselő nagy dolognak nevezte, hogy a magyarság 1100 éven keresztül meg tudta őrizni nemzeti identitását, nyelvét és szokásait, hisz az alatt az idő alatt igen sok nép eltűnt a történelem forgatagában. Nekünk, mai magyaroknak itt, Kárpátalján az a legfőbb feladatunk, hogy a magyar kultúrát mi is megőrizzük és továbbörökítsük utódainknak – hangsúlyozta a KMKSZ elnöke, aki az épülő látogatóközpont kapcsán elmondta: „Reméljük, sikerül majd a Magyarságkutató Intézet segítségével megtölteni tartalommal, hogy a gyerekeink, unokáink is láthassák, a magyarok itt több mint egy évezrede élnek. Láthassák továbbá az idelátogatók is, amikor megkérdezik: Miért beszélnek Beregszászban meg Csomán magyarul? Nem lehet tőlünk elvitatni, hogy bennünket a gyökereink is ide kötnek.” Brenzovics László elítélte a nemzetek szembeállítására törekvő új ukrán kultúrpolitikát, kiemelte: „Csak igaz történelem alapján lehet komoly, hosszú távú kapcsolatokat építeni. A valós történelmet kell tanítani, nem pedig különféle kitalációkat.” Elmondta, abban bízik, hogy a parlamenti választások után ez a helyzet változhat, és arra kérte a jelenlévőket, hogy július 21-én menjenek el választani. „Mutassuk meg nekik, hogy vagyunk!”
Az ünnepség szónokait követően Iván Gábor helyi görögkatolikus parochus kérte Isten áldását a megemlékezőkre.
Az emlékünnepség kulturális műsorral folyatódott, melynek keretében közönség elé lépett a Tiszacsomai Kultúrház Bokréta Hagyományőrző Csoportja, Jancsik Szilveszter és Jancsik Félix az alkalomhoz illő verseket szavalt. Néptánchagyományainkba és népdalaink gazdag kincsestárába engedett betekintést a Mezőgecsei Kék Viola Tánccsoport, valamint a Halábori Kultúrház hagyományőrző csoportja.
A rendezvényen a gyerekek ismerkedhettek hagyományos mesterségeinkkel is. A nagydobronyi Hidi Endre keramikusművész az agyagedény-készítés mesterfogásait tanította. A salánki László Árpád és László Attila a hordókészítés munkafolyamatait mutatta be. A Tiszaújhelyből érkezett csapattól különböző kézművesmesterségeket lehetett ellesni. Míg a dr. Kész Barnabás vezette salánki hagyományőrzőknek köszönhetően mindenki megnézhette, milyen jurtákban éltek honfoglaló őseink, illetve kipróbálhatták az akkor hatásos fegyvernek számító visszacsapó íjakat is az érdeklődők.
Badó Zsolt
