Elkeserítőnek nevezte a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a csütörtökön elfogadott ukrán nyelvtörvényre utalva, hogy „egy ország ilyen jogszabályt” alkotott. Még elkeserítőbb a hallgatás Brüsszelben – tette hozzá Soltész Miklós.
A politikus pénteken Debrecenben, a görögkatolikus ruszin közösségi ház átadásán mondott beszédében elhangzott, hogy Magyarországon tizenhárom őshonos nemzetiséget ismer el az alaptörvény, a ruszin közülük a kisebbek közé tartozik, de ez nem jelenti azt, hogy csorbulnak lehetőségeik.
„Ha Ukrajna így elutasítja a […] hűséges ruszin közösséget” akkor, ha kell, a magyar nemzet, a magyar kormány befogadja őket, támogatást, segítséget nyújt a határon túli ruszinoknak – közölte az államtitkár.
Soltész Miklós felidézte, hogy a Szovjetunió szétesése után Magyarország elsőként ismerte el az önálló Ukrajnát, támogatta nemzetközi integrációs törekvéseit, elsőként biztosította a kedvezményes határátlépést és nyújtott humanitárius segítséget ha baj volt, és ebben nem tett különbséget ukrajnai magyarok, ruszinok, vagy ukránok között.
„Most azonban szomorúan tapasztaljuk, hogy a ruszin nemzetiséget el sem ismerik külön nemzetiségként, csütörtökön pedig olyan törvény született meg, ami teljesen elfogadhatatlan”, és bár azt mondják, hogy „az orosz nagy kisebbség ellen szól […], de ez kihat magyarokra, bolgárokra, románokra, ruszinokra, szlovákokra és lengyelekre egyaránt” – hangoztatta Soltész Miklós.
Hozzátette: nem, fogadható el, hogy egy szomszédos, egyébként európai integrációs törekvéssel bíró ország, ilyen mértékben sújtsa nemzetiségeit.
Soltész Miklós a hazai ruszin közösségre utalva azt mondta, a kormány az utóbbi nyolc évben egyedülálló kapcsolatot alakított ki a kisebbségekkel, amihez egyedülálló támogatási rendszer társul, eredményei a kultúra, az önkormányzatiság és az egyházi kapcsolatok területén is megnyilvánulnak.
(MTI)
