Ukrajna az elnökválasztás után: Hogyan tovább? – konferencia Budapesten
A kijevi parlament hatalmas többséggel április 25-én második olvasatban is elfogadta Az ukrán mint államnyelv funkcionálásáról című törvényt, azt a nyelvtörvényt, amely az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek – köztük a kárpátaljai magyarság – számára kirekesztő, hátrányosan érinti az ország lakosságának nagy hányadát.
A kárpátaljai magyarság a nyelvtörvény elfogadása után is tovább fogja védeni nyelvi jogait – mondta Brenzovics László, az ukrán Legfelső Tanács képviselője, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke egy Ukrajna jövőjéről szóló nemzetközi konferencián Budapesten csütörtökön. A politikus szerint felfoghatatlan az, hogy egy ilyen nagyarányú győzelem után, mint amilyet Volodimir Zelenszkij aratott az elnökválasztáson, a regnáló hatalom ilyen jogszabályokat fogad el.
A törvény tartalmával pontosan a képviselők sem voltak tisztában – csakúgy, mint a másfél éve elfogadott oktatási törvény esetében –, hiszen a végleges szöveget a szavazás előtt 15 perccel osztották szét – nyilatkozta Brenzovics László, s hozzátette: „Lényeges eleme azonban az, hogy annak ellenére, hogy azt mondja a törvény, hogy ez az államnyelvről szól, valójában betilt a közéletben valamennyi nyelvet az ukránon kívül, sőt, aki fel meri vetni azt, hogy a két- vagy többnyelvűséget kellene visszahelyezni jogaiba, akár tíz év börtönbüntetést is kaphat, ami meglepő, hiszen a gondolatszabadságnak, az emberi jogok egy alapvető formájának a tiltásáról van szó.”
A törvényben az összes olyan rész benne maradt, amely a kisebbségi sajtó és a televízió működésének ellehetetlenítéséről szól, a színházi előadásokat vagy más kulturális rendezvényeket csak szinkrontolmácsolás kíséretében lehetne megszervezni és előadni, tulajdonképpen felszámolják az összes nyelvi jogot – fogalmazott a politikus. „Bizakodjunk abban, hogy a következő parlamenti választásokon a parlament összetétele megváltozik, és egy kiegyensúlyozottabb, a kisebbségi jogokat is figyelembe vevő nyelvtörvény születik majd” – fűzte hozzá.
A konferencián részt vett Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke is, aki aláhúzta: „Magyarország számára elfogadhatatlan az ukrán nyelvtörvény, mely beleilleszkedik abba a sorba, amibe már az oktatási törvény is illeszkedett, vagyis egy nacionalista, intoleráns identitáspolitikának a megvalósításába.” Ezután hozzátette: Sajnálatos módon Volodimir Zelenszkij új ukrán elnök kívülről is és a kijevi parlament részéről is destabilizációs kísérletekkel kell, hogy szembesüljön. Ezért Magyarország arra szólítja fel Petro Porosenko még hatalmon lévő államfőt, hogy ne írja alá ezt az elfogadhatatlan nyelvtörvényt: „Felszólítjuk Ukrajna még fungáló elnökét, hogy ne írja alá ezt az elfogadhatatlan nyelvtörvényt, és hogy forduljon a Velencei Bizottsághoz, mint ahogy egyébként erre vonatkozóan számos ukrán vezető ígéretet tett. A Velencei Bizottságnak a vizsgálata a nyelvtörvényről az előfeltétele annak, hogy egy európai normákat figyelembe vevő jogszabály szülessen.”
A Danube Institute nevű konzervatív intézet által szervezett Ukrajna az elnökválasztás után: Hogyan tovább? címet viselő budapesti konferencia vendége volt Kurt Volker, az amerikai kormány ukrán ügyekben illetékes különmegbízottja, valamint Damon Wilson, az Atlanti Tanács ügyvezető alelnöke. Brenzovics László figyelmeztette a nyugatiakat és az ukrán politikusokat egyaránt, hogy a geopolitikát és az identitást szét kell választani: „Nem oroszpárti, aki meg akarja őrizni a nyelvét, és az etnicista ukrán törekvések nem számítanak nyugatos politikának” – mondta a KMKSZ elnöke.
Kurt Volker hangsúlyozta, hogy az USA méltányolja, hogy Magyarországnak fontos az ukrajnai magyarok védelme, ebben támogatják is Magyarországot, de ezt a vitát nem kellene bevinni a NATO-ba, mert az másról szól. Volker reméli, hogy az új ukrán elnök megválasztásával sikerül új fejezetet nyitni ebben az ügyben.
„A kisebbségi kérdések fontosak, például az, hogy a nemzeti kisebbségek saját nyelvükön tudjanak beszélni, az oktatás anyanyelven is működhessen, ugyanakkor az is normális, hogy egy ország azt akarja, hogy lakossága szintén beszélje az államnyelvet” – mondta az Egyesült Államok ukrajnai különmegbízottja, majd kitért arra, hogyan lehetne mindezt egyszerre érvényesíteni, hiszen ez egy gyakorlati és nem elvi kérdés, amelyet két demokratikus országnak kell megtárgyalni – fogalmazott.
Kurt Volker azon kijelentésére, hogy a magyar kormány miért kötötte össze a kisebbségi vitát a NATO-s kapcsolatokkal Németh Zsolt azt válaszolta, hogy a NATO értékközösség is, s ebben a szövetségben alapvető a jogállamiság és az emberi jogok védelme, ezért a kisebbségi jogok megsértése a NATO ügye is.
Az államnyelv funkcionálásának biztosításáról szóló törvény erősen szűkíti a kisebbségek nyelvhasználati jogait, ugyanis a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag minden téren kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát, az ukrán nyelv, illetve a szabályok megsértéséért pedig jogi felelősségre vonást helyez kilátásba. Petro Porosenko még hivatalban lévő elnök korábban jelezte, hogy elfogadása után kész ellátni kézjegyével a jogszabályt. Volodimir Zelenszkij április 21-én megválasztott ukrán elnök ugyanakkor azt közölte, hogy hivatalba lépése után megvizsgálja a nyelvtörvényt, hogy az tiszteletben tartja-e minden állampolgár jogait.
KDM/CsA
