Bocskor Andrea kárpátaljai EP-képviselő szervezésében ma került megrendezésre az „Emberi és kisebbségi jogok” című konferencia az Európai Parlament brüsszeli épületében. Az eseményen többek között részt vett Fernandes de Varennes, az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottja és Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke is. A konferencia elsősorban a kárpátaljai magyarság helyzetét és az ukrán kormányzat jogszűkítő kisebbségpolitikáját mutatta be.
„A kisebbségi jogok emberi jogok, ne tegyünk különbséget a kettő között” – hangsúlyozta Varennes a bevezető beszédében. A különmegbízott egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy sok országban a konfliktus és az instabilitás forrása éppen az, hogy nem tartják tiszteletben az anyanyelvhez való alapvető emberi jogot. „Ahol elég magas és koncentrált az erre való igény, ott az országnak kötelessége biztosítani az anyanyelvi közoktatást” – ismertette az ENSZ erre vonatkozó álláspontját.
Gál Kinga fideszes EP-képviselő megköszönte Bocskor Andreának a konferencia megszervezését, hiszen, mint mondta, minden ilyen esemény hozzájárul ahhoz, hogy a kisebbségek ügyét ne lehessen lesöpörni az asztalról a szubszidiaritás nevében. A képviselő felhívta a figyelmet a politikai hovatartozáson átívelő Kisebbségi Munkacsoport látványos eredményeire is, többek között a Minority Safepack kezdeményezés sikerére. „Bárcsak kevesebbszer kellene a maihoz hasonló rendezvényeket tartanunk” – jegyezte meg a képviselő.
Az eseményen jelen volt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Brenzovics László, aki összegezte a kárpátaljai magyarság egyre sötétebb helyzetét, ugyanakkor reményét fejezte ki az ukrán parlamenti választások által hozott változással kapcsolatban. Ezzel szemben Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke úgy látta, hogy bár az emberi és kisebbségi jogok helyzete Ukrajnában már most is történelmi mélyponton van, sajnos még nem értük el a folyamat legalját. A magyar kormány békét szeretne Ukrajnában, de a békéhez nélkülözhetetlen a nyugati integráció, a nyugati integráció pedig csak akkor lesz lehetséges, figyelmeztetett, ha az ország tiszteletben tartja az alapvető emberi jogokat.
„Sajnos a kisebbségek jogfosztása egy régóta érlelődő vágy beteljesülése Ukrajnában” – mondta Tóth Mihály, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke. A diszkriminatív oktatási törvény mögött álló nacionalista tévhiteket a konferencián is bemutatott kiadványban, „Az anyanyelvi oktatás joga. Közép-európai hagyományok és Kárpátalja példája” (Csernicskó István és Tóth Mihály) című brosúrában cáfoltak meg, melyet a szerzők eljuttattak az ukrán Alkotmánybíróság és Parlament tagjaihoz.
A konferencia végén bemutatásra került a TV21 Ungvár stábja által készített „Magyarellenes megnyilvánulások Kárpátalján” című dokumentumfilm is, mely összefoglalja a magyar közösséget 2014-2018 között ért egyre durvább atrocitásokat és állami zaklatások sorozatait, rámutatva, hogy sajnos továbbra is égető szükség van a mostanihoz hasonló rendezvényekre.
Bocskor Andrea fideszes politikus a konferenciát értékelve elmondta: „Jó lenne, ha az EU vezetői nem hunynának szemet a különböző emberi és kisebbségi jogsértések felett, és komolyan megkövetelnék Ukrajnától a valós reformokat, nem csak a ’Potyomkin-falu’ szerű látszatintézkedéseket, amelyek miatt már így is nagyon jelentős a társadalmi elégedetlenség.
Bocskor Andrea
Brüsszel, 2019. április 2.