Az elvándorlás ellenére folyamatosan csatlakoznak a KMKSZ tagságához
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Munkácsi Középszintű Szervezete március 23-án tartotta meg soron következő közgyűlését a szervezet munkácsi székházában. A gyűlésen 50 küldött volt jelen.
A közgyűlés megkezdése előtt Buhajla József ungvári magyar főkonzul, valamint az ungvári főkonzulátus munkatársai átfogó tájékoztatást adtak a jelen lévő alapszervezeti elnökök és küldöttek számára a 2019. május 26-i európai parlamenti választás kapcsán, illetve választ adtak a hallgatóságtól érkezett kérdésekre is. A szavazás menetéről szóló tájékoztatókhoz bárki hozzáférhet Magyarország Beregszászi Konzulátusának és Ungvári Főkonzulátusának honlapjain.
A közgyűlés kezdetén Gulácsy Géza, a KMKSZ Munkácsi Középszintű Szervezetének elnöke – aki egyben a KMKSZ alelnöke is – köszöntötte a jelenlévőket, s a napirendi pontok elfogadását követően megtartotta éves beszámolóját a KMKSZ Munkácsi Középszintű Szervezetének 2018. évi tevékenységéről. Jelenleg a munkácsi középszintű szervezet tagsága 5698 főt tesz ki. Gulácsy Géza beszámolójában elmondta, hogy a járás alapszervezetei az elmúlt év során összesen 46 kulturális rendezvényt bonyolítottak le, s ezenkívül támogatták az V. Kárpátaljai Nemzetközi Szobrásztábort, táncházakat szerveztek, részt vettek számos színházi előadáson és kiránduláson is. Részt vettek a Magyarok Kenyere programban, amelyhez 8,6 tonna búzával járultak hozzá. Kiemelte a Magyarországról érkező támogatásokat, amelyek 2018-ban körülbelül 1 milliárd forintot tettek ki a Munkácsi járásban: ide sorolhatók – a teljesség igénye nélkül – az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Programon keresztül, a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében és a családorvosi rendelők felújítására érkezett támogatások is. Gulácsy Géza, visszatekintve a harminc éve alapított középszintű szervezetre, kihangsúlyozta: a munkácsi körzetben az elmúlt harminc évben 30 emléktáblát, szobrot, emlékoszlopot állítottak, ami kiemelkedőnek tekinthető.
Az ellenőrző bizottság beszámolóját, amely a középszintű szervezet anyagi helyzetéről szólt, Fakász Valéria olvasta fel, amit a közgyűlés egyhangúlag elfogadott.
Ezt követően Brenzovics László, a KMKSZ elnöke és a Legfelső Tanács képviselője felszólalásának kezdetén kijelentette: „A KMKSZ megalakulása óta eltelt egy emberöltő, harminc év, vége van egy politikai ciklusnak, s befejeződik a KMKSZ történetének egyik legnehezebb éve, amelyet az elmúlt februártól mostanáig éltünk és élünk meg.” Ennek kapcsán Brenzovics László köszönetet mondott a küldöttek által képviselt tagságnak a kitartásért és a munkáért, amit a kárpátaljai magyarság érdekében fejtettek ki idáig.
A kibontakozás és a fejlődés, az, hogy jogainkat tiszteletben fogják tartani és valóban lesz komoly európai integráció – amiben a Szövetség 1989-ben, majd 1991-ben reménykedett –, nem valósult meg; s Ukrajna az egyetlen olyan ország a posztkommunista országok közül, amelynek a gazdasági fejlettségi szintje alacsonyabb, mint 1991-ben, a Szovjetunió széthullásakor volt – mutatott rá Brenzovics László. Ugyanakkor azt is fontos kiemelni, hogy ezekben a nehéz körülményekben a kárpátaljai magyarság és a KMKSZ rendkívül sok eredményt ért el, legutóbbiak között említhető például a TV21 Ungvár kárpátaljai magyar televízió létrehozása, valamint a gazdaságfejlesztési támogatások is mindenképpen pozitívnak tekinthetők – mindezek azonban nem működnének Magyarország nemzeti kormányának támogatása nélkül.
A közelgő ukrán elnökválasztáshoz kapcsolódóan a KMKSZ elnöke elmondta, hogy a Szövetség a választás első fordulójában egyik jelöltet sem támogatja. Az őszi parlamenti választáshoz azt fűzte hozzá, hogy nemrégiben keresetet nyújtottak be az illetékes bíróságon az Ukrán Központi Választási Bizottság ellen, mivel a testület nem hajlandó kialakítani az őszi parlamenti választásokra egy magyar többségű választókerületet. Az ezzel kapcsolatos tárgyalások hamarosan kezdetüket veszik. A 2019. évre vonatkozó feladatok között kiemelte az adminisztratív reform kérdésével való foglalkozást, ugyanis amennyiben nem jutnak előre ez ügyben helyi szinten, akkor 2020-ban a parlament által kidolgozott tervet kellene követni (amelyben a magyarok lakta települések teljesen más járásokhoz tartoznának, s Beregszász mint járásközpont is megszűnne funkcionálni!).
A küldöttek a gyűlés végén kielégítőnek minősítették a szervezet elmúlt évi munkáját, majd számos kérdést tettek fel a politikai folyamatokhoz, az országhatárokon történő vegzálásokhoz, a decentralizációhoz, a földprivatizációs pályázatokhoz és a támogatási programokhoz kötődően, amelyekre a KMKSZ elnöke és alelnöke adott választ. A közgyűlés a Himnusz eléneklésével zárult.
Csuha Alexandra
Március 24-én a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola adott otthont a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezete (BKSZ) jubileumi, harmincadik közgyűlésének.
A rendezvényen jelen voltak a KMKSZ alapszervezeteinek a képviselői, továbbá Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzul, Kulcsár Ferenc beregszászi magyar konzul, Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének, valamint a Beregszászi Járási Tanácsnak az elnöke, Vass Ottó, a járási tanács KMKSZ-frakciójának elnöke, Orosz Géza, Beregszász alpolgármestere, Dobsa István, a KMKSZ Ifjúsági Szervezetének elnöke, Petrusinec Vladimir, a Kárpátaljai Református Egyház világi főjegyzője, Halász László, a Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal kulturális osztályának vezetője, Pataki Gábor, a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének alelnöke, Juhász Edina, az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ” Jótékonysági Alapítvány beregszászi referense.
Sin József elnöki beszámolójában felhívta a figyelmet az ukrán elnökválasztás komolyságára; arra buzdított mindenkit, hogy menjen el szavazni, és politikai éleslátására támaszkodva éljen demokratikus választási jogával, nyilvánítson mindenki véleményt. Az elnök úr azt is elmondta, hogy a KMKSZ a magyar kormánnyal sikeresen együttműködik, s ennek eredményeképpen az elmúlt két évben a Beregszászi járásban mintegy 40 oktatási, egészségügyi, kulturális intézményt sikerült felújítani. Köszönetet mondott azért, hogy Magyarország kormánya a végsőkig kiáll a kárpátaljai magyarság mellett, és reményét fejezte ki, hogy ez a jövőben is így lesz.
Ezt követően a mandátumvizsgáló és az ellenőrző bizottság beszámolóját Orosz Adél ismertette, továbbá a fegyelmi bizottság értékelőjét Sütő Gábor mondta el, amelyet a közgyűlés elfogadott.
Brenzovics László helyzetértékelő beszédében kitért arra, hogy Ukrajnának a Szovjetunió felbomlását követően milyen jó esélyei voltak, hogy egy magasabb életszínvonalú országot teremtsen a benne élő népének, valamint arra, miért nem valósult ez meg, miért csökken folyamatosan Ukrajna lakossága, és az ország gazdaságának miért gyenge a termelőképessége. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán politika milyen veszélyes mértékben sérti meg az emberi és kisebbségi jogokat, kitért a kárpátaljai magyarság ellen indított mindennapos zaklatásokra, vegzálásokra, megfélemlítésekre, illetve szólt arról is, hogy a háború elhúzódása és az elvándorlás mennyire visszafogja a munkaképes lakosság termelékenységét. Hangsúlyozta, hogy a kárpátaljai magyarság ma sokkal rosszabb helyzetben lenne, ha a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nem tűzte volna ki azokat a célokat, amelyek előremozdították a magyarság ügyét. Hozzátette, hogy ebben Magyarország kormánya is partnere a KMKSZ-nek, hiszen rengeteg segítséget nyújt a kárpátaljai magyarságnak. A választásokkal kapcsolatban úgy fogalmazott az elnök úr: a KMKSZ olyan döntést fog hozni, amely a legmegfelelőbb a kárpátaljai magyarságnak.
Petrusinec Vladimir a jelenlévőket köszöntve hangsúlyozta, hogy amikor a magyarság jövőjére gondolunk, akkor nem szabad belőle kihagyni az élő Istent, hiszen azok az országok tudtak felemelkedni a történelem folyamán, amelyeknek a vezetői az Istenre hagyatkoztak.
Szilágyi Mátyás főkonzul beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy minden tekintetben és vonatkozásban le kell küzdenünk a kishitűségünket, mert „a magyarság igenis erőt képvisel”. Fontos az, hogy kihasználja a jogosítványait és lehetőségeit a politikai rendszerben, a döntések meghozatalában – tette hozzá. A főkonzul úr elmondta, hogy nekünk a nemzetállamban, a nemzeti identitásunkban kell hinni és annak értékeit ápolni.
Kulcsár Ferenc konzul ezután tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogyan élhetnek az európai állampolgárok a szavazati jogukkal a közelgő európai parlamenti választásokkor.
Vass Ottó, a KMKSZ BKSZ alelnöke ismertette a járási tanácsi frakció munkáját, valamint kitért a beregszászi kórházzal kapcsolatos ügyekre, útjavítással, árvízvédelemmel kapcsolatban osztott meg információkat.
Juhász Edina beszámolt az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ” Jótékonysági Alapítvány munkájáról, valamint arról, hogy milyen lehetőségeket kínál a kárpátaljai emberek számára.
Pataki Gábor ismertette a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének, valamint a KMKSZ-nek a közös munkáját és elért eredményeit.
Záróbeszédében Sin József kitért a KMKSZ jövőbeni terveire és feladataira.
A közgyűlés a Szózat eléneklésével ért véget.
Dankai Péter
Az elmúlt vasárnap Técsőn a szervezet új székházában tartotta éves közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezete (FTVKSZ). A gyűlés alkalmával az elmúlt harminc év eredményeiről, a jelen küzdelmeiről és a további tervekről tanácskozott a tagság.
Az egybegyűlteket Kocserha János, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének alelnöke köszöntötte. Ezt követően Sari József, az FTVKSZ elnöke felszólalásában az elmúlt harminc évről emlékezett meg. Elmondta, hogy a kezdetekkor az oktatás, a kultúra és a közösség szervezésének kérdéseit tűzték ki célul. Úgy értékelte, hogy a harminc évvel ezelőtt kitűzött célokat sikerrel teljesítették. Azonban a szórvány továbbra is veszélyben van, hiszen az elvándorlási hullám érinti a szórványtelepüléseket is. Így az oktatási intézményekben káderhiány alakult ki, amelynek megoldása létfontosságú. Kiemelte, hogy az elhallgatott múlt kapcsán is jelentős előrelépések történtek az elmúlt harminc évben, hiszen kopjafák, emlékművek állításával, rendezvények, megemlékezések által igyekeznek felhívni a figyelmet a sztálini terror áldozataira. Büszkén beszélt arról, hogy a Felső-Tisza-vidék egyik kiemelt kulturális rendezvénye a harminc éve minden esztendőben megrendezett Arany Ősz Kórustalálkozó, amely egyidős a KMKSZ-szel, s ami egyedülálló Kárpátalján, hiszen nincs még egy ilyen, három évtizedes múlttal rendelkező kulturális esemény a megyében. A jelen feladataival kapcsolatban kiemelte, hogy szükség lenne egy olyan Petőfi-ösztöndíjasra, aki a néptáncot megfelelő szinten tudná oktatni a Felső-Tisza-vidék településein. A választások kapcsán elmondta: „Harminc év távlatában rá kellett jönnünk arra, hogy mindig önmagunkra számíthatunk. Mindenképpen menjünk el szavazni, lelkiismeretünk és tudásunk szerint tegyük le a voksunkat.” Az elnök emlékeztetett, hatalmas eredmény, hogy székházzal is bővült a felső-Tisza-vidéki szervezet, amely által ezentúl biztos helyen, akár több rendezvényt is meg tudnak majd szervezni, s mindezért köszönetet mondott a magyar kormánynak.
Brenzovics László, a KMKSZ elnöke felszólalásában kiemelte: nagy jelentőséggel bír az, hogy egy komoly székházzal gazdagodott a felső-Tisza-vidéki szervezet. A Szövetség harmincéves jubileumi évfordulója kapcsán elmondta, hogy 1989-ben, a KMKSZ alakulásánál úgy tűnt az alapítók számára: egy olyan korszak kezdődik, amely által gazdasági, kulturális és a szabadságjogok terén felemelkedés indul el. Mindezekből a szervezet jelentős eredményeket ért el, azonban sok esetben, a mindenkori államvezetésnek „köszönhetően” csorbultak is a kisebbségi jogok, és visszalépések történtek mind a kisebbségi jogok, mind a gazdasági és politikai stabilitás terén Ukrajnában. Az elmúlt időben közel 20 millió fővel csökkent az ország lakossága. Gazdasági téren az elmúlt 28 évben Ukrajnának nem sikerült elérni az 1991-es szintet sem – mondta el Brenzovics László. A politikus hozzátette: az országban zajló háborús események végét egyelőre nem lehet látni, azonban a KMKSZ stabilan áll és küzd elveiért és a magyar kisebbség jogaiért. „Harminc év múltán több mint 40 000 fős támogatottsága van a szervezetnek. Az eredmények pedig rendkívüliek az elmúlt harminc évben akár az oktatás, a kultúra vagy a gazdaság terén elért eredményekre gondolunk. Mindez egy közösség életképességéről ad bizonyosságot” – hangsúlyozta az elnök.
Az ukrán választások kapcsán mindenkit arra buzdított, hogy menjen el szavazni és voksoljon arra, aki számára a legszimpatikusabb jelölt, s aki nem elnyomni szeretné a kisebbségeket. Az őszi parlamenti választások kapcsán elmondta, a legfontosabb kérdés, hogy lesz-e magyar körzet: „2014-ben nem hozták létre, bár a törvények előírták. Idén az Országos Választási Bizottsággal folytatott levelezés során negatív választ kaptunk a körzet létrehozása kapcsán, így ismét a bírósághoz fordultunk. Fontos, hogy meg tudjuk tartani a kárpátaljai magyarság parlamenti képviseletét és bízunk abban, hogy a bíróság akár a mi javunkra is dönthet.” A Magyarország által nyújtott támogatási lehetőségek hatványozottan megnövekedtek – emelte ki felszólalásában. Április folyamán ismét meghirdetik a mezőgazdasági, turisztikai és vállalkozásfejlesztési pályázatokat, valamint egy közepes és nagyberuházásokra vonatkozó pályázati lehetőség is elérhetővé válik az Egán Ede gazdaságfejlesztési program keretében. A bázisiskolák fejlesztésére három és fél milliárd forintot fordítanak ebben az évben. A Felső-Tisza-vidéken Aknaszlatinán és Técsőn is jelentős fejlesztések indulnak el a magyar iskolában. A nyelvtörvény kapcsán elmondta, hogy a kárpátaljai magyarság az egyedüli közösség, amely szembeszáll a meghozott intézkedésekkel. Köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak, amely mindezekben a küzdelmekben segítséget nyújt. Beszéde végén Brenzovics László arra hívta fel a figyelmet, hogy ez az év sem lesz könnyű, de ki kell tartani.
Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzul beszédében a választások fontosságára hívta fel a jelenlévők figyelmét. Szerinte mindenképpen el kell menni szavazni. „Nem szabad átengedni a terepet, meg kell mutatni a közösség erejét, elhatározását, és azt az irányt, amelyet jónak lát. Nagyon fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet az európai parlamenti választásokra. Hiszen Európa jövője egyre nagyobb mértékben függ az Európai Parlament összetételétől. Akinek lehetősége van erre, az az európai parlamenti választásokon is vegyen részt” – mondta el a főkonzul.
A beszámolókat és beszédeket követően Erdei Péter beregszászi magyar vezető konzul a jelenlévőket informálta az európai parlamenti választások részleteiről, technikai kérdésekről.
Az ellenőrző bizottság beszámolóját Baczai Károly tartotta meg, amelyet a közgyűlés elfogadott. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke javaslatot tett arra, hogy a felső-Tisza-vidéki szervezetet nevezzék át Máramarosi Középszintű Szervezetnek. A javaslatot szavazásra bocsátották, melyen a közgyűlés minden tagja elfogadta a névmódosítást.
Váradi Enikő
