Az Európai Parlament EU-Ukrajna Parlamenti Társulási Bizottsága (EU-UA PAC) 2019. március 13-14-én tartotta a jelenlegi parlamenti ciklus utolsó ülését. A plenáris ülésen az európai parlamenti képviselők és az ukrán Legfelsőbb Tanács képviselői vettek részt. A találkozó zárónyilatkozatának elfogadását hosszas vita előzte meg, különösen azokat a módosító javaslatokat illetően, melyek „Az ukrán, mint államnyelv funkcionálásának biztosításáról” című törvénytervezettel kapcsolatosak.
Bocskor Andrea kárpátaljai EP-képviselő elmondta: „Az elfogadott dokumentumba végül számos olyan módosító javaslat bekerült, mely védi az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek érdekekeit, azonban ahogy azt EP részéről megszokhattuk, jelentősen mérsékelt formában”. A Bocskor Andrea által benyújtott módosítók egyike sem került be a szövegbe eredeti formájában, de a kiinduló szöveghez képest jelentős kompromisszumokat sikerült elérni. Az egyik indítvány felszólítja az ukrán kormányt, hogy tegyen lépéseket az olyan emberi jogsértések ellen, mint az ukrán állampolgárok személyes adataival való visszaélés, a szöveg azonban nem nevesíti a Mirotvorec-weboldalt. Olyan, további módosító javaslatok egészítették ki a dokumentumot, melyek felszólítják az ukrán kormányt, hogy biztosítsák az anyanyelvű médiához való egyenlő hozzáférés jogát minden nemzetnek, továbbá, hogy hajtsák végre az ukrán oktatási törvény nyelvi cikkelyére vonatkozó Velencei Bizottság általi javaslatokat, beleértve az átmeneti időszak meghosszabbítását és a magániskolák mentesítését a 7. cikkely alól. Ezen felül sikerült beépíteni a szövegbe, hogy a kisebbségi jogok tiszteletben tartásával fogadják el a jelenleg már a Rada napirendjén lévő ukrán nyelvtörvényt.
„Nagy vita előzte meg az ukrán nyelvtörvényt illető módosító indítványt. Az ukrán féltől megkérdeztem, hogy miért nem hajlandóak a második olvasat tárgyalása előtt elküldeni normakontrolra a törvénytervezetet a Velencei Bizottság részére. A válasz szerint: mivel nem érinti a kisebbségeket, nincs rá szükség, egyébként is a törvény már második olvasatra került, a több ezer módosító javaslat feldolgozása jelenleg is tart, és az alkotmány és a Házszabályok által megszabott átfutási idő miatt a szavazás után a szöveg azonnal az elnök elé kerül aláírásra, így nem is lesz idő a Velencei bizottsághoz elküldeni utána sem – fejtették ki érveiket az ukránok. Az ukrán képviselők azt a javaslatot is elutasították tehát, hogy a szöveg az elfogadás után kerüljön a Velencei Bizottság elé véleményezésre” – nyilatkozta a fideszes politikus.
A szöveg más esetben is bírálja az ukrán politikát, például hogy 2018. február 26-án az Alkotmánybíróság (AB) alkotmányellenesnek nyilvánította a Büntetőtörvénykönyvnek azt a cikkelyét, amely eddig büntette a tisztviselőket a törvénytelen vagyonosodásért, ez azonban egyértelmű visszalépésnek tekinthető a korrupció elleni küzdelemben. A zárónyilatkozat továbbá felszólítja az ukrán Legfelsőbb Tanácsot, hogy biztosítsák az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségi képviselők számára az egyenlő jogokat a választások során.
„Ismét bebizonyosodott, hogy Ukrajna európai közeledésének érdekében, az EP hajlandó sok mindent elnézni, többek között a kisebbségi jogsértéseket, ezért nem sürget határozott változásokat az Ukrajnában élő, egyre inkább jogfosztott helyzetbe kerülő nemzeti kisebbségek érdekében” – emelte ki Bocskor Andrea.
Brüsszel, 2019. március 15.
