Falugyűlés Benében és Gáton
Azokban a falvakban, ahol egykor szovhozok (állami gazdaságok) működtek, máig nem kaphatták vissza földjeiket a helybéliek, ami a jelenlegi helyzetben még inkább rontja a települések lakosságmegtartó képességét. A több évtizedes, reménytelennek tűnő küzdelem ellenére sem adták még fel a beregszászi járási Bene és Gát gazdái, akik február 20-án Brenzovics László parlamenti képviselőnek, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökének kezdeményezésére találkoztak a megye és a KMKSZ vezetőivel.
Bene község területén 483 hektár olyan földterület van, amely egykor a Muzsalyi Állami Gazdaság (szovhoz) tulajdonában volt. Az egykori kolhozok földjével ellentétben a szovhoz földjeit nem privatizálhatta a helyi lakosság, hanem az állami gazdaság minden más vagyonával együtt a föld is állami tulajdonba került. Benében például a kerteket minden helybéli számára kiegészítették összesen 60 ár nagyságúra, de több földet nem kaphattak a gazdák. A szovhoz végfelszámolása, az úgynevezett „likvidációs folyamat” már hét éve zajlik, amit az eredeti elképzelések szerint egy-két év alatt le kellett volna már bonyolítani. Úgy tűnik, valakiknek érdeke, hogy ez a végtelenségig elhúzódjon. Ami az állami tulajdonba került földeket illeti, azok felett jelenleg a közvetlenül Kijevnek alárendelt Ukrajna Állami Geodéziai Térképészeti és Kataszteri Szolgálata (Derzsheokadasztr) rendelkezik, akiknek nem érdekük, hogy azt a helyi gazdáknak adják át, helyette inkább nagyvállalkozásokat részesítenének előnyben. A Bene határában lévő 483 hektáros területből 184 hektárt használ a Novij Riveny nevű magánvállalat, más, idegenből jött vállalkozások is használnak kisebb-nagyobb földterületeket a község határában, de azért a helyi tanácsnak sem földadót, sem bérleti díjat nem fizetnek – tudtuk meg Vincze István polgármestertől.
A faluban többen vállalkozók lettek az utóbbi években, gépeket vásároltak az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Program támogatásával, de a község területén nincs az új gépekhez elegendő földjük az embereknek. Benéből már lapunk is több földüggyel kapcsolatos falugyűlésről tudósított az elmúlt években, de előrelépés ezen a téren nem történt. Ezúttal Brenzovics László parlamenti képviselő, a KMKSZ elnöke, Viktor Mikulin kormányzóhelyettes, Péter Csaba, az Ukrajnai Magyar Demokrata Párt (UMDP) elnöke és Tóth Miklós megyei képviselő, valamint Volodimir Melnik, a „Derzsheokadasztr” megyei kirendeltségének munkatársa látogatott el a benei gazdák gyűlésére, a gyümölcstermesztésről ismert beregszászi járási község helyi tanácsának üléstermébe.
Viktor Mikulin kormányzóhelyettes elmondta, hogy ő három évvel ezelőtt már járt Benében, akkor ígéretet tett arra, hogy segít a helyi gazdáknak. Sajnos, a kérdés az állam legmagasabb szintjén nincs egyelőre rendezve, bár van egy törvénytervezet Ukrajna Legfelső Tanácsának asztalán, de nincs megoldás a helyzetre. A muzsalyiak problémája az egész országra jellemző, csak Kárpátalján közel százezer hektár földterület jogi helyzete tisztázatlan. A kormányzóhelyettes elmondta, hogy a Derzsheokadasztr hivatal vezetői nem hajlandóak együttműködni a megye vezetőivel, és például a volt Muzsalyi Állami Gazdaság területén lévő három község határában törvénytelen módon adtak bérbe több mint 350 hektár földet a Novij Riveny nevű vállalkozásnak. Ugyancsak rejtélyes módon privatizált 72 hektár földet Bene határában egy Dmitro Demcsenko nevű ember.
A pillanatnyi jogi helyzet elemzését, a lehetőségek számbavételét követően Brenzovics László ígéretet tett arra, hogy a KMKSZ saját költségére biztosít egy, a földügyekre szakosodott ügyvédet, és megpróbálnak lendületet adni az ügyintézésnek, hogy ha másként nem megy, akkor bírósági döntés útján, vagy más módon, de végre hozzájuthassanak őseik földjéhez az egykori muzsalyi szovhozüzem területén élő benei, muzsalyi és csetfalvai gazdák.
A beregszászi járási Gát községben hasonló a helyzet a beneihez, ott is összegyűltek a gazdák a községházán, és az oda ellátogató Brenzovics Lászlónak, Viktor Mikulinnak, Tóth Miklós megyei képviselőnek, valamint Barta Józsefnek, a Kárpátaljai Megyei Tanács első elnökhelyettesének mondták el, hogy ők sem tudnak földhöz jutni a község határában. Lokita István polgármester a helyzet kapcsán elmondta, hogy a község több mint háromezer hektáros külterületéből körülbelül kétezret a volt Plemzavod „Zakarpatszkij” jogutód vállalkozása műveli, amely adót fizet a községházának. A vita 1 367 hektár külterületi földről szól, amely terület tulajdonjogát már egy ízben meg is kapta a helyi tanács, de azóta visszaállamosították. Ennyi föld elegendő lenne a község gazdálkodói számára, ha lehetővé válhatna végre annak privatizációja. Gáton, köszönhetően az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Programnak, újabb 40 farmergazdaság jött létre az utóbbi években, amelyek nem rendelkeznek településük határában a működésükhöz szükséges földterülettel, illetve egyelőre többen jogtalanul művelnek a falu határában földeket.
Brenzovics László és a megyei vezetők segítséget ígértek a gazdáknak. Gáton is elmondták, hogy a KMKSZ az ügy rendezése érdekében alkalmazni fog egy jogászt, akinek segítségével bírósági úton próbálják majd rendezni a gazdák jogos igényét. Amennyiben ez sem jelent megoldást, akkor lehet, hogy a közigazgatási reform során erőltetett hromadák megalakítása oldhatja meg a jelenlegi helyzetet.
Badó Zsolt
