Az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottsága (CULT) szerdán elfogadta az új Erasmus+ programról szóló jelentést a következő hétéves költségvetési ciklusra. „Az új Erasmus+ program költségvetésének háromszoros emelését javasoltuk, azzal a céllal, hogy minél többen részt vehessenek a különböző mobilitási programokban. Célunk a program egyszerűbbé és hozzáférhetőbbé tétele, valamit az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport területén zajló projektek hatékonyabb támogatása” – hangsúlyozta Bocskor Andrea, a CULT szakbizottság néppárti alelnöke a jelentés elfogadásakor.
„Az Erasmus+ program kétségkívül az Európai Unió egyik legsikeresebb programja, amely több millió fiatal életére volt nagy hatással: segíti a fiatalok munkaerőpiaci esélyeit, erősíti az EU polgárainak aktív társadalmi szerepvállalását, támogatja a társadalmi beilleszkedést, a fiatalok és az idősebbek egyéni és szakmai fejlődését, valamint nemzetközi perspektívát nyújt a résztvevőknek”– mondta Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő.
Az új Erasmus program egyrészről olyan új kezdeményezéseket fog hozni, mint az Európai Egyetemek Hálózata, Szakképzési Kiválósági Központok és a DiscoverEU (Fedezd fel az EU-T). Másrészről a program meglévő elemei erősödnek: nyelvtanulási lehetőségek, egyetemisták és középiskolások mobilitása, sporttal kapcsolatos csereprogramok, tanulmányi és szakmai látogatások, nagyobb hangsúlyt fektetve a kisebb volumenű partnerségekre.
A fideszes képviselő hozzátette: „Néppárti nyomásra sikerült több fontos pontban is megegyeznünk a többi képviselőcsoporttal, így például megakadályoztuk a felsőoktatási mobilitás és a Jean-Monnet program költségvetésének a csökkentését, továbbá megemeltük a szakképzésre, felnőttképzésre, iskolai oktatásra és sportra szánt eredeti költségvetést”.
Az új program kiemelten foglalkozik a nyelvtanulással, a résztvevők online nyelvi támogatást kaphatnak, amely magába foglalja a nemzeti jelnyelveket is. Fontos felismerni, hogy a többnyelvűség jövőbeni támogatása nem csak a nagy európai nyelvek tanulásának támogatását vagy az újonnan érkezők integrációját kell, hogy célozza, hanem a kisebbségi és veszélyeztetett nyelvek többség általi megtanulását, illetve a szomszédos nyelvek megismerését is” – mondta el Bocskor Andrea.
“A Tempus Közalapítvánnyal közösen adtunk be módosító indítványokat a magyar érdekekkel összhangban, amelyek mind bekerültek a jelentésbe” – nyilatkozta a CULT szakbizottság alelnöke.
Háttér: Az Erasmus 1987-ben indult felsőoktatási csereprogramként, azzal a céllal, hogy a hallgatók megtapasztalhassák, hogy milyen egy másik országban élni és tanulni. Ma a 2014 óta futó Erasmus+ számos további egyéni és intézményi lehetőséget kínál az önkéntességtől a szakmai gyakorlaton át a nemzetközi projektekig. Az elmúlt harminc évben több mint 9 millióan vettek részt az Erasmus programban. Magyarország 1997 óta részese az Európai Unió által támogatott oktatási programokban. Elsőként a felsőoktatási hallgatók uniós tanulmányait segítő Erasmusban, majd a köznevelés, a szakképzés, a felnőtt tanulás és az ifjúsági programok terén is elindulhattak az együttműködések. Hazánkban az elmúlt harminc év alatt összesen 66.200 diák vett részt felsőoktatási programban, 40.600 fiatal különböző csereprogramokban, 30.400 ember szakmai képzésben, 87.400 ember tanári, oktató és ifjúsági munkában, 2.400 ember önkéntes munkában. Továbbá 1.200 Erasmus Mundus diák és személyzet is részt vett az Erasmus programban.
Bocskor Andrea
Brüsszel, 2019. február 21.
