Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő 2018 novemberében intézett írásos választ igénylő kérdéseket Federica Mogherinihez, az Európai Unió külügyi főképviselőjéhez az ukrajnai feszültség és az országban tapasztalható magyarellenesség kapcsán.
A kárpátaljai képviselő január 14-én közölte hivatalos oldalán a teljes levelét, valamint a főképviselő válaszát:
Írásbeli választ igénylő kérdés: a Bizottság számára (Alelnök / Főképviselő) az eljárási szabályzat 130. cikke
Andrea Bocskor (PPE)
Tárgy: VP/HR – Magyarellenesség Ukrajnában
Ukrajna, az EU társult országa, számtalanszor deklarálta elkötelezettségét az európai integráció, a kisebbségi jogok tisztelete mellett. Mostanában azonban inkább fokozódó ukrán nacionalizmus és asszimilációs törekvések érzékelhetők. Az orosz veszélyre hivatkozva a kisebbségi és polgári alapjogok megsértése, megfélemlítések, titkosszolgálati eszközökkel való vegzálások tapasztalhatók.
A magyar nemzeti kisebbség elleni hangulatkeltés a 2017 szeptemberében elfogadott oktatási törvény nyelvi cikkelye miatt támadt szembenállás óta tapasztalható. Az ukrán média negatív színben mutatja be a többségi nemzetnek a magyar közösséget, szeparatizmussal vádolják őket, ami társadalmi feszültséget szít. Az ukrán államhatáron kárpátaljai magyar értelmiségieket, újságírókat, önkormányzati képviselőket vegzálnak. A „Myrotvorets” szélsőjobboldali ukrán weboldal nyilvános adatbázisába pedig olyan magyar nemzetiségű köztisztviselők személyes adatait töltötték fel, akiket kettős állampolgársággal vádolnak és a nép ellenségeinek tituláltak. Még Magyarország külügyminiszterét is felvették a jegyzékbe! Ez törvénytelen és súlyosan sérti az érintettek személyiségi jogait, a személyes adatvédelmet.
Ráadásul, a Legfelsőbb Tanács honlapján megjelent egy arról szóló petíció, hogy a kettős állampolgársággal rendelkező magyarokat fosszák meg az ukrán állampolgárságtól és deportálják! Ez már egyértelműen közösség elleni izgatás, ezt az EU sem nézheti tétlenül!
Külkapcsolatokért felelős főképviselőként hogyan tudná enyhíteni a feszültséget, visszatéríteni Ukrajnát a koppenhágai kritériumok és a társulási szerződésben vállalt kisebbségvédelmi feltételek tiszteletben tartására?
Mit kíván tenni az ukrajnai magyarok védelmében?
Federica Mogherini alelnök válasza az Európai Bizottság nevében
Az EU szorosan figyelemmel kíséri az ukrajnai helyzetet és továbbra is számos különböző formában hívja fel Ukrajna figyelmét az aggodalomra okot adó kérdésekre, ezen belül a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak kérdésére. E fórumok közé tartozik az emberi jogi párbeszéd, a társulási bizottság, a Társulási Tanács és csúcstalálkozók.
Az oktatásról szóló törvény tekintetében az EU–Ukrajna csúcstalálkozó együttes nyilatkozatában az EU és Ukrajna megállapodott a következők biztosításának szükségességéről: az ENSZ és az Európa Tanács egyezményeiben és kapcsolódó jegyzőkönyveiben lefektetett, a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által már gyakorolt jogok tiszteletben tartása, a kisebbségekhez tartozó személyek megkülönböztetésmentessége, továbbá a Velencei Bizottság 902/2017. számú véleményében lefektetett ajánlások maradéktalan végrehajtása, ideértve azokat a jogszabályokat is, amelyek az átmeneti időszakot 2023-ig terjesztik ki és, amelyek szabályozzák a magániskolák mentesítését. Az elmúlt évben az ukrán kormány valóban folytatott párbeszédet a kisebbségek képviselőivel az oktatási reform végrehajtásának következő szakaszairól.
A zaklatásra vonatkozó állítások tekintetében az EU elvárja, hogy az ukrán hatóságok gyorsan és alaposan kivizsgálják az ilyen incidenseket. Az említett weboldalt illetően az EU továbbra is felszólítja az ukrán hatóságokat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a személyes adatok jogellenes nyilvánosságra hozatalának megakadályozása érdekében.
