A mögöttünk maradt évben a kárpátaljai magyarság minden eddiginél több és nagyobb mértékű ukrajnai támadásnak, provokációnak volt kitéve, ugyanakkor egyre nagyobb mértékű anyaországi támogatást tapasztalhattunk meg. Ebben a helyzetben végezte munkáját a Kárpátaljai Megyei Tanács, melynek első elnökhelyettesét, Barta Józsefet – a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnökét – arra kértük, vonja meg az elmúlt év mérlegét.
– Alelnök úr, Kárpátalja magyarságának az eltelt év során számos komoly feszültséggel teli kérdéssel kellett szembenéznie. Melyiket emelné ki ezek közül?
– Kellemetlenül ért minket a hír, hogy az Egán Ede Jótékonysági Alapítvány ellen – amely, mint tudjuk, a törvényeknek megfelelően, tisztán és nyíltan munkálkodik – eljárás indult. A pályázatokat elnyert személyek adóznak is az általuk megnyert összegből az ukrán állam számára. Az alapítvány működése teljesen nyílt, folyamatos ellenőrzés alatt tartják, eddig semmilyen pénzügyi jogsértést nem követtek el. Minden lépésüket az ukrán jogszabályok követelményeinek megfelelően végzik el, mégis azzal vádolják őket, hogy az általuk folyósított pénzbeli segély által szeparatizmust szítanak a vidéken. Nem értjük, hogyan indíthatnak ilyen jellegű komoly eljárást egy olyan vállalkozás ellen, amely az itt élő emberek életszínvonalán igyekszik javítani ezekben a nehéz gazdasági időkben. Az emberek tömegesen hagyják el az országot, Magyarország azért próbál segíteni a kárpátaljai embereknek, hogy azoknak ne kelljen elhagyni szülőföldjüket, s ne a családtól távol kelljen munkát vállalniuk. Ukrajnának ebben érdekeltnek kellene lennie, köszönetet kellene mondani a segítségért, s nem szeparatizmusszítással vádolni a vállalatot.
– Milyen lépéseket tett a Kárpátaljai Megyei Tanács a feszült helyzet megoldása érdekében?
– A megyei tanács elfogadott egy kérelmet, melyet Petro Porosenko ukrán elnöknek, Ukrajna Legfelső Tanácsának, a Miniszteri Kabinetnek és Ukrajna Külügyminisztériumának címezett. A kérelemben Kárpátalja békéjének megőrzésről van szó. A megyei tanács tagjai támogatják a vidékünkön élő nemzeti kisebbségeket, hiszen tudják: a legfőbb célunk, hogy megőrizzük a békét, a nyugalmat és a stabilitást. Ehhez mindenképp szükséges az, hogy a megyében élő nemzeti kisebbségek biztonságban és kényelmesen érezzék magukat itthon, s ne vegye el senki a jogaikat. Be kell fejezni a megyében zajló provokatív akciókat.
– Milyen munkát fejtett ki a megyei tanács a határokon átnyúló kapcsolatok fejlesztése terén?
– A Kárpátaljai Megyei Tanács sokat dolgozik a nemzetközi kapcsolatok fejlesztéséért és kiváló működéséért. Eredményes kapcsolatokat ápolunk Magyarország három megyéjével: Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyével. Jelenleg is előkészítettük egy együttműködési keretszerződés projektjét, melyet Bács-Kiskun megyével szeretnénk aláírni. Nagy örömünkre szolgál, hogy beindult a Munkács–Budapest vonatjárat. Emellett együttműködünk Szlovákia két megyéjével, Románia két megyéjével, továbbá Csehország több megyéjével is. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével közösen indított Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás (ETT) projekt által a beregszászi járási Jánosiban hamarosan megvalósul a hulladékfeldolgozó, ezenkívül szintén uniós támogatás segítségével próbáljuk megakadályozni az Aknaszlatinát fenyegető természeti katasztrófát. Tehát úgy gondolom, a munkánk valóban nem hiábavaló, hiszen tudunk eredményeket felmutatni.
– Mit tart az eltelt év legfontosabb eredményének?
– Kárpátalja egyik s talán legfontosabb eredménye a 2018-as évben az, hogy sikerült megőrizni a nyugalmat a megyében. Mindannak ellenére, hogy elég komoly provokációk által próbálták felborítani a rendet vidékünkön, meg tudtuk őrizni a békét és a stabilitást. Nem hagytuk, hogy etnikai ellenségeskedést szüljenek az itt történt negatív események. Az itt élő több mint száz nemzetiség toleráns egymás iránt, tisztelik egymás nyelvét, szokásait, kultúráját és vallását. Reménykedem abban, hogy ez nemcsak a jelenünket, hanem a jövőnket is jellemzi majd.
KO/VV
