2018. október 4-én Ukrajna Legfelső Tanácsa első olvasatban elfogadta az új nyelvtörvényt, amely jelentős mértékben korlátozza a kisebbségek anyanyelvhasználati jogait. A törvény vitája során fel kívánt szólalni Brenzovics László parlamenti képviselő, a KMKSZ elnöke is, azonban nem kapott szót. Felszólalásának szövegét, amelyet alább változtatás nélkül közlünk, írásban benyújtotta a parlament titkárságának.
Ukrajna Legfelső Tanácsa (ULT) emberjogi, nemzetiségi kisebbségi és nemzetek közötti viszonyok kérdéseivel foglalkozó állandó bizottságának nemzetek közötti kapcsolatok kérdéseivel foglalkozó albizottsága megvizsgálta az ULT mai ülésére megvitatásra beterjesztett törvénytervezeteket.
A vizsgálat eredményei egyebek mellett igazolják, hogy:
- az ULT elé megvitatásra beterjesztett törvénytervezetek nem mindegyike került megvitatásra, így az Irina Podoljak népképviselő és más képviselők csoportja által beterjesztett 6348. sz., valamint a Jevhen Murajev által benyújtott 8550. sz. sem;
- ezekhez a törénytervezetekhez nem terjesztették be a Tudományos-Szakértői Főosztály véleményét;
- Az 5556., 5669. és 5670. sz., valamint az 5670-d. sz. törvénytervezetekkel kapcsolatosan a Tudományos-Szakértői Főosztály kizárólag negatív véleményt fogalmazott meg, azzal a javaslattal, hogy küldjék vissza azokat átdolgozásra a törvényalkotási kezdeményezés szerzőinek;
Úgyszintén megállapítást nyert, hogy a javasolt törvénytervezetek egyikét sem vitatták meg, nem beszélték meg a nemzeti és nyelvi kisebbségek képviselői, a polgári társadalom struktúráit, amelyek ennek a szegmensnek az érdekeit képviselik, gyakorlatilag kizárták ebből a folyamatból.
Megállapítást nyert, hogy e törvénytervezetek egyikét sem küldték meg az Európai Tanács megfelelő szerveinek szakvéleményezés céljából.
Ezenkívül, támogatva a Tudományos-Szakértői Főosztály véleményét, úgy véljük, hogy a javasolt törvénytervezetek bármelyikének alapként való elfogadása a mai ülésen a nemzeti és nyelvi kisebbségek Alkotmányban és Ukrajna nemzetközi jogi kötelezettségeiben rögzített nyelvi jogainak megsértéséhez vezet. A javasolt szabályozás a regionális és kisebbségi nyelvek alkalmazási szférájának és feltételeinek jelentős szűkítéséhez, egyes esetekben pedig a nyilvános használatának teljes ellehetetlenítéséhez vezet.
Az általam vezetett albizottság jelen álláspontja megvitatásra került az ULT emberjogi, nemzetiségi kisebbségi és nemzetek közötti viszonyok kérdéseivel foglalkozó bizottságának tegnapi ülésén, és megfelelő határozat került elfogadásra, amelynek támogatását kérem a tisztelt képviselőktől, jelesül:
- visszaküldeni a törvényalkotási kezdeményezések szerzőinek a javasolt törvénytervezeteket;
- egységes törvénytervezet előkészítése céljából, amely egyidejűleg szabályozná mind az államnyelv mind pedig a nemzeti kisebbségek nyelveinek státuszát és alkalmazásuk szabályait a kultúra és szellemiség kérdéseivel foglalkozó szakbizottság bázisán munkacsoportot létrehozni, amelybe be kell vonni a mi bizottságunk képviselőit, valamint az Ukrajna nemzeti és nyelvi kisebbségeit képviselő társadalmi szervezetek és szakértők képviselőit;
- lefolytatni az ezen munkacsoport által javasolt törvénytervezet széleskörű társadalmi és szakmai vitáját, valamint megküldeni ezt a dokumentumot az Európai Tanácsnak véleményezésre annak a tisztázására, megfelelnek-e a törvény rendelkezései az ET szabványainak és javaslatainak.
Meggyőződésem, hogy kizárólag ez a módszer és az ukrán törvényhozó tevékenységének ez a rendje óvhatja meg a törvényalkotói szervünket az ügyrend megsértésétől, a társadalmunkat a nyelvi alapon történő megosztástól, az államot pedig a kritikától a nemzetközi színtéren, valamint a várhatóan kialakuló problémáktól az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek anyaországait illetően.
2018.10.04.
