„Az európai audiovizuális szabályozást megreformáló jogalkotási folyamat olyan eredménnyel zárult az Európai Parlament mai plenáris szavazásán, amely reményeink szerint hosszú távon alkalmas lesz arra, hogy az európai és ezáltal a magyar médiakörnyezet sarokköve legyen” – jelentette ki Bocskor Andrea, a Kulturális és Oktatási Bizottság alelnöke.
Magyarország számára kiemelten fontos terület a joghatóság megállapítása és a tagállamok közötti együttműködés feltételeinek rendezése, hiszen hazánk az audiovizuális médiaszolgáltatások tipikus célországa. A Magyarországon elérhető televíziós csatornák több mint harmada nem magyar joghatóság alatt áll, ezért számunkra fokozott jelentősége van a letelepedési hely megállapításának. Továbbá fontos, hogy az érintett tagállamok együttműködve oldják meg azokat a problémákat, amelyek a tartalomszolgáltatásokkal kapcsolatban felmerülnek. A jogalkotás során a fent említett mindkét terület reformjára sor került, az irányelv pedig megerősíti a tagállamok közötti együttműködést, így hozzájárulva a 21. századi médiakörnyezet kiszámíthatóságához mind a fogyasztók, mind a vállalkozások számára egyaránt.
Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő a kompromisszumos szöveg elfogadása kapcsán elmondta: „Az irányelv új szabályai több területen hatékony védelmet nyújtanak a fogyasztóknak. A terrorista cselekmények elkövetésére uszító tartalmak tilalma biztosítja, hogy a polgárok ne találkozhassanak ilyen szélsőségesen radikális eszmékkel a médiatartalmakban. Az irányelv fokozza a legveszélyeztetettebb fogyasztói csoport, a gyermekek védelmét a lekérhető szolgáltatások esetében. Rohanó világunkban, ahol egyetlen kattintással több száz órányi tartalom válik elérhetővé, a szülők tartalomszűrő szerepét egészítik ki az új rendelkezések, biztosítva hogy a kiskorúak ne férjenek hozzá az olyan tartalmakhoz, amelyek károsak lehetnek a fejlődésükre”.
„Üdvözlendőek az irányelv kvótákra és az európai művek gyártásának támogatására vonatkozó szabályai. Az európai művek esetében bevezetett új szabályok reményeink szerint ösztönzően hatnak majd a minőségi európai tartalmak határokon átnyúló terjesztésére és gyártására, ezáltal az európai közönségnek lehetősége lesz a magyar filmgyártás remekműveinek jobb megismerésére, a magyar nézők előtt pedig kitárul a gazdag európai kultúrához való hozzáférés lehetősége” – mondta Bocskor Andrea.
Háttér: A Bizottság 2016 májusában az európai digitális egységes piaci stratégia részeként benyújtotta a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a javaslatát. A Tanácsban több elnökség idején vizsgálták a javaslatot. A Tanács 2017 májusában általános megközelítést ért el, a miniszterek véleménye leginkább a hatálynak a videómegosztó platformokra történő kiterjesztését, a végrehajtási rendelkezéseket és az európai alkotásoknak a lekérhető szolgáltatások körében való népszerűsítését illetően tért el. Azóta tíz alkalommal került sor háromoldalú egyeztetésre. A 2018. április 26-án megrendezett, kilencedik nem hivatalos háromoldalú egyeztetés keretében sikerült politikai megállapodást elérni a kulcsfontosságú lezáratlan kérdések vonatkozásában, és ez előkészítette a talajt ahhoz, hogy az utolsó háromoldalú egyeztetés keretében, 2018. június 6-án megszülethessen a végleges megállapodás. A Tanács ez év ősz során fogja majd véglegesen elfogadni az irányelvet.
Strasbourg, 2018. október 2.
