Az idegenforgalmi képzésektől a „torkos csütörtökökig”
A tehetségtelen és/vagy nemzetiségfaló ukrán vezetések képében jelentkező balsors sújtotta szülőföldünk messze nem lenne olyan fejletlen, mint ma, ha jobban ki tudnánk aknázni kincseinket. Mert gyönyörű hegyvidéki és sík vidéki erdőinket még a nagyon független Ukrajna nagyon fejlett rablógazdálkodása is „csak” részben rondította el (még). Mert vidékünk magyar múltját őrzik köveikben középkori váraink, várromjaink és templomaink, illetve az Árpád-vonal bunkerei. Mert emlékjeleink – a Vereckei Honfoglalási Emlékműtől a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkon át a turulmadaras emlékműveinkig – Kárpátalja 1100 magyar évéről mesélnek. És mert a magyarság jelenlétét tanúsítja elevenen élő gasztronómiai kultúránk, megannyi ízletes ételünkkel s tüzes borunkkal. Mindezeket a kincseket pedig bemutathatja a turizmus, mely felfejlesztése esetén szűkebb pátriánk gazdaságának egyik húzóágazatává válhatna…
A 2014-ben kirobbant kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus előtt már szépen fejlődött a Magyarországról Kárpátalja felé irányuló idegenforgalom. Ám a háború miatt óriásit zuhant a hozzánk érkező magyarországi turisták száma, mivel nem látták át a valós helyzetet: azt, hogy a belháború csak Ukrajna legkeletebbi megyéire terjed ki, nyugatabbra, s így vidékünkön, Ukrajna legnyugatibb megyéjében sem dörögnek a fegyverek. Ezenkívül pedig a belföldi turisták száma is lecsökkent. Ezért 2014. november 18-án Beregszászban megalakult a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács (KMTT), hogy összefogja a kárpátaljai magyar turisztikai élet szereplőit, és mindent megtegyen azért, hogy visszacsalogassa Kárpátaljára a magyarországi turistákat, s vonzóbbá tegye Kárpátalját az idegenforgalom számára. A szervezet első elnökévé Tarpai Józsefet választották, 2018 eleje óta pedig Mester András, Mezőgecse polgármestere vezeti – elnökként – a tanácsot.
„A kárpátaljai magyar turisztikai élet résztvevőit támogató szakmai szervezet vagyunk – tájékoztat Mester András. – Szakmai programokat szervezünk: vendéglátói és idegenvezetői tanfolyamokat, a Magyar Konyha Hetét, valamint szakmai továbbképzéseket a turisztikai élet szereplői – idegenvezetők és vendéglátók (köztük falusi turizmussal foglalkozó személyek) számára. Emellett pedig pályázatírási tanfolyamokat is tartunk, melyeken a turisztikai élet szereplőit megtanítjuk arra, miként kell pályázatokat írni. Jelenleg több mint száz tagunk van, köztük 30-35 idegenvezető. Taggá válhat bárki, aki idegenforgalommal foglalkozik: muzeológusok, falusi vendéglátók, panzió-, étterem-, illetve szállodatulajdonosok, hagyományos kézműipari tevékenységgel foglalkozó személyek, borászok, valamint idegenvezetők, akik Kárpátaljára érkező magyar és ukrán turistacsoportoknak mutatják be vidékünk idegenforgalmi látványosságait. Nem jellemző viszont, hogy nyugati turistacsoportokat kalauzolnának. A borászaink magyarok. Az idegenvezetőink is főleg magyarok, akik nem, azok is beszélik a nyelvünket. S ugyanígy magyar és nem magyar vendéglátókkal, étterem-, panzió- és szállodatulajdonosokkal is kapcsolatban állunk. A vendéglátók főleg az Ungvári, a Munkácsi, a Beregszászi és a Nagyszőlősi járásba valók, de vannak felső-Tisza-vidékiek is. Falusi vendéglátással pedig Visken, Técsőn, Nagyszőlősön, Csetfalván, Tiszapéterfalván, Sárosorosziban, Benében, Nagymuzsalyban, Borzsován, Mezőgecsében és Mezőváriban foglalkoznak. Kapcsolatokat ápolunk hagyományőrző fesztiválokkal is. Fő feladatunk pedig a kárpátaljai magyar turisztikai élet fejlesztése, s idén már növekvőben van a Magyarországról érkező turistacsoportok száma” – zárja szavait beszélgetőtársam.
S hogy bővebben is foglalkozzunk a szakmai programokkal… Mindegyikük a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye és Kárpátalja Együttműködésének és Összehangolt Fejlesztési Feladatainak Kormányzati Koordinációjáért Felelős Kormánybiztosság, valamint a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. révén valósul meg. 2016-ban a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium által koordinált Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Program egyik kiemelt területe lett a turizmus, ugyanis a Külügyminisztérium fel kívánja lendíteni a kárpátaljai idegenforgalmat, és az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Program keretében támogatni akarja a turizmusból megélni igyekvő kárpátaljai magyar vállalkozókat, vendéglátókat. A múlt év őszétől egyeztető tárgyalások kezdődtek külső szakértők bevonásával és a KMTT vezetőivel, melyek eredményeként – a magyar kormány anyagi támogatásával és a Magyar Turisztikai Ügynökség szakmai segítségével – elkészült egy kárpátaljai turisztikai program. Ám már ezt megelőzően, a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács szervezésében többször – az idei esztendőig összesen hat alkalommal – az év eleji időszakban megrendezésre került a Magyar Konyha Hete, melynek az a célja, hogy holt szezonban is bevonzza a vendégeket a zömmel magyar kárpátaljai éttermekbe, és népszerűsítse a magyar konyhaművészetet, megőrizze az elődeink által ránk hagyott konyhaművészetünket, és átadja azt az újabb nemzedékek számára. A hét folyamán a hagyományos magyar ételeket kedvezményes áron kínálják, torkos csütörtökön 50, a hét többi napján pedig 25 százalékos árengedménnyel. A 2017 márciusában megtartott Magyar Konyha Hetéhez tizenöt étterem és három pincészet csatlakozott, a 2018 februárjában megrendezett Magyar Konyha Hete programban pedig ugyancsak tizenöt étterem, de már öt pincészet vett részt.
De térjünk is vissza a múlt évhez. A Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács – magyar támogatással – február 5-én saját standdal mutatkozott be a Budapesti Nemzetközi Utazási Kiállításon. Emellett weboldalt hozott létre, hogy megismertesse a kárpátaljai turizmus különlegességeit és előnyeit. A magyar kormány támogatásával beindult a Tiszta Kárpátalja program, melynek keretében megtisztították a szeméttől a magyarországi turisták által leginkább látogatott helyszíneket: a Vereckei Honfoglalási Emlékmű, a várak, illetve a magyar emlékhelyek területét, s ahol kellett, lekaszálták a füvet, valamint bozótot irtottak a tereprendezési munkálatok során. Mindezeken kívül pedig a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolával, annak földtani tanszékével és Felnőttképzési Központjával, illetve a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatallal közösen idegenvezetői tanfolyamot szervezett, melyet Magyarország Miniszterelnökségének Nemzetpolitikai Államtitkársága, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye és Kárpátalja Együttműködésének és Összehangolt Fejlesztési Feladatainak Kormányzati Koordinációjáért Felelős Kormánybiztosság és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. is támogatott. A képzésre 57-en jelentkeztek, a gyakorlati vizsgákon 32-en vettek részt, 24-en pedig sikeresen le is tették azokat.
Idén pedig áprilisban a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács és a Budapesti Gazdasági Egyetem Jó gyakorlat a falusi turizmusban címmel tanfolyamot szervezett a Rákóczi-főiskolán a falusi turizmusban részt vevő vagy részt venni kívánó személyek számára. Korábban dr. Hanusz Árpádnak, a Budapesti Gazdasági Egyetem tanárának jóvoltából Kárpátalja tizenhat településén már megvalósult egy ilyen tanfolyam, s az abban részt vevők többsége kapott is a képzés elvégzését igazoló oklevelet. Az idei tanfolyamot pedig azon vendégfogadók számára szervezték meg, akik nem rendelkeznek ilyen képesítéssel, illetve olyan személyek számára, akik csak most kezdenek vendégfogadással foglalkozni. A tanfolyam elindításában részt vett a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ, valamint a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium, mely utóbbi intézmény segítségével sikerült újraindítani a képzést.
Természetesen a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács önmagában nem tudja megoldani a kárpátaljai magyarság elvándorlásának, illetve a kárpátaljai magyar munkaerő időleges jellegű külföldre vándorlásának súlyos kérdését. De elősegíti, hogy fejlődjön a falusi turizmus, s ezáltal mind többen tudjanak itthon boldogulni. Gasztronómiai rendezvényeivel elősegítheti, hogy a Kárpátaljára látogató ukrán turistákban pozitív kép alakuljon ki vidékünk magyarságáról, legalább részben ellensúlyozva az ukrán médiában és hírportálokon megjelenő magyarellenes uszítást. Idegenvezetői pedig valós képet festenek az ukrán turisták számára Kárpátalja múltjáról, s legalább részlegesen ellensúlyozzák a még a szovjet időkben elkezdett, s a független Ukrajnában folytatódó történelemhamisítást, mely azt a hamis képet mutatja, mintha vidékünk a XIII. századig a Kijevi Ruszhoz tartozott volna. És ez sem kevés…
Lajos Mihály
