Szeptember 11-én Kijevben Hrihorij Nemirja, a Legfelső Tanács emberi jogi, nemzeti kisebbségi és etnikumközi kapcsolatok bizottságának alelnöke fogadta Lamberto Zanniert, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségi főbiztosát. A találkozóra meghívást kaptak Musztafa Dzsemiljev, Refat Csubarov és Brenzovics László parlamenti képviselők, az emberi jogi, nemzeti kisebbségi és etnikumközi kapcsolatok parlamenti bizottság tagjai.
Brenzovics László képviselő, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke sajnálattal állapította meg a találkozón, hogy az elmúlt hónapokban nem történt alapvető változás a kárpátaljai magyarság biztonságát érintő kérdésekben. Mint rámutatott, információi szerint ugyan rendőrkézre kerültek az ungvári KMKSZ-székház elleni második, februári terrortámadás szervezője és a végrehajtók, ám az ellenük indult eljárás anyagaiból nem derül fény sem a támadás megrendelőjének kilétére, sem arra, mi lehetett a végrehajtók, az Ukrán Fegyveres Erők veterán katonáinak motivációja.
Ami a nemzeti kisebbségek nyelvi jogait illeti, az ukrán parlament magyar képviselője arra hívta fel Lamberto Zannier figyelmét, hogy az ukrán kormányzat magas rangú képviselőinek ígéretei ellenére máig nem történtek gyakorlati lépések a Velencei Bizottságnak Az oktatásról című törvény 7. cikkelyével kapcsolatos ajánlásainak végrehajtása terén. Született ugyan egy indítvány, amely javasolta, hogy a nyelvi cikkely rendelkezéseinek bevezetését halasszák el 2023-ig, ám annak nyoma veszett a Legfelső Tanács bugyraiban, idézte fel a honatya. Brenzovics László ezért fontosnak tartotta felhívni az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosának figyelmét, hogy miután életbe lépett az ukrán oktatási törvény nyelvi cikkelye, ugyanakkor pedig az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte Az állami nyelvpolitika alapjairól című törvényt, Ukrajnában megszűntek a nemzeti kisebbségek nyelvi jogai, legalábbis ami a gyakorlati alkalmazásukat és a jogérvényesítés lehetőségeit illeti. Mint a KMKSZ elnöke rámutatott, változatlanul érvényesek ugyan az Ukrajna Alkotmányában és nemzetközi szerződéseiben rögzített kisebbségi garanciák, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a hétköznapokban – miközben a többi jogszabály az államnyelv kizárólagos vagy preferált használatát írja elő – ezek nem elégségesek.
Brenzovics László tájékoztatta Lamberto Zanniert arról is, hogy a Központi Választási Bizottság a parlamenti választási törvény 18. cikkelyének egyértelmű rendelkezése ellenére, a 2014. évi parlamenti választásokhoz hasonlóan, a 2019. évi választásokra készülve is elutasította a magyar kisebbségnek azt a kérését, hogy olyan választókerületet hozzanak létre Kárpátalján, amely egyesítené azokat a területeket és településeket, ahol a magyarság egy tömbben él.
A képviselő emlékeztetett: az államfő és a parlament elnökének nyilatkozataiból arra lehet következtetni, hogy a Legfelső Tanács a közeljövőben elfogadja az új nyelvtörvényt. A kormánypártok által benyújtott, s a parlament illetékes bizottsága által támogatott jogszabálytervezetek bármelyikének törvényerőre emelkedése a kisebbségek nyelvi jogainak teljes figyelmen kívül hagyását vagy radikális szűkítését jelentené azokhoz a jogokhoz képest, amelyekkel a nemzeti kisebbségek Ukrajna függetlenné válása óta rendelkeztek – mutatott rá.
Brenzovics László utalt arra is, hogy a Kulturális Minisztérium égisze alatt elkészült az Ukrajna nemzeti-etnikai politikájának koncepciója című dokumentum, amelyet a tárca honlapján bocsátottak nyilvános vitára idén februárban. Amellett, hogy mindkét dokumentum radikálisan szűkítené a nemzeti kisebbségek jogait, a készülő nyelvtörvény és a nemzeti-etnikai politikai koncepció további közös vonása, hogy kidolgozásuk a kisebbségek bevonása, a velük való egyeztetés nélkül történik – mutatott rá a képviselő.
A KMKSZ elnöke felidézte: a magyar érdekvédelmi szervezet örömmel nyugtázta annak idején, hogy az EBESZ főbiztosa érdeklődést mutatott kisebbségünk helyzete iránt. Azóta, bár többször tájékoztatták Zannier urat az ukrajnai és kárpátaljai fejleményekről támogatásban és segítségben bízva, nem tapasztaltak olyan lépéseket az EBESZ részéről, amelyek képesek lettek volna hathatósan befolyásolni a kisebbségek helyzetét meghatározó tendenciákat, állapította meg. Ebből kiindulva feltételezhető, hogy az Ukrajnában élő megközelítőleg 150 000 magyart érintő kisebbségi problémák valójában nem fontosak az EBESZ számára, vonta le a következtetést a honatya.
Brenzovics László kifejtette, hisz abban, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozók ugyanolyan bánásmódot, jogokat és lehetőségeket érdemelnek az iskolában és a hétköznapi életben egyaránt, mint a többségi nemzethez tartozó társaik.
„Hiszünk az emberi jogokban, még az Európai Unión kívül is. Nem hagyjuk elveszni nyelvünket, kultúránkat, és nem vagyunk hajlandóak asszimilálódni még akkor sem, ha környezetünk számára ez lenne a legmegfelelőbb megoldás, még akkor sem, ha az EBESZ e kényes kérdés fölött a »politikai korrektség« jegyében csendben átsiklik” – jelentette ki Brenzovics László.
(szcs)
