Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter szerint a magyarság a hibás abban, hogy nem sikerült megállapodásra jutni az államnyelv tanításáról a nemzetiségek nyelvén oktató iskolákban.
A Glavkom internetes kiadványnak adott interjújában a külső független értékelés (ZNO) eredményeinek előzetes értékeléséről szólva a tárcavezető ismét előhozakodott kedvenc témájával, amennyiben megemlítette, hogy a Beregszászi járás magyar tannyelvű iskoláiban a végzősök 70%-a nem tudta teljesíteni az ukrán nyelv és irodalom tesztet.
„Ebben a tanár a hibás? Nyilvánvaló, hogy nem. Mi beavatkozunk a helyzetbe. Egyszerűen növelni kell az ukránra szánt órák számát, valamint az idősebb gyerekek számára, akik már jobban elsajátították az ukránt, be kell vezetni a tárgyak egy részét ezen a nyelven [ukránul]. Mert a hatályos rendszerben a magyar származású gyermekeink nem fejlesztik a terminológiai bázist, nem gyakorolják, nagyon keveset beszélnek ukránul. Ők otthon, az utcán magyarul beszélnek, aztán az iskolában egész idő alatt magyarul. Fizikailag nem jut elég órájuk az ukrán nyelv elsajátítására” – jelentette ki egyebek közt a miniszter.
Lilija Hrinevics ugyanakkor egyetlen szót sem szólt arról, hogy a magyar tannyelvű iskolákban a „magyar származású” gyerekeket – akik a kormány szerint nem tekintendők őslakosoknak a saját szülőföldjükön – nem megfelelő módszertan és tantervek alapján, megfelelő tankönyvek és szótárak nélkül, jobbára felkészületlen pedagógusok igyekeznek megtanítani az államnyelvre. Ezzel pedig visszatértünk ahhoz a kormányzati állásponthoz, amely ellen a kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek még jó két évvel ezelőtt, az új oktatási törvény és nyelvi rendelkezései elfogadása előtt, felvették a harcot. Akkor ugyanis az tűnt az egyik legfontosabb feladatnak, hogy elhárítsuk a hivatalnokok próbálkozásait, akik az államnyelv nem kielégítő ismeretét egyedül a magyar gyerekekre, szüleikre és a magyar anyanyelvű oktatás hiányosságaira igyekeztek hárítani, egyben visszautasítva az oktatási hatóságok bármilyen felelősségét ez ügyben.
Hrinevics az interjú további részében hangsúlyozza: az új oktatási törvény rendelkezései, az ukránnyelv-órák és az ukránul oktatott tárgyak számának növelése a kisebbségek nyelvén oktató iskolákban reakció a rossz teszteredményekre. Közben fel sem merül benne, hogy a kormányzat az új oktatási törvény nyelvi rendelkezéseivel sérti a nemzeti kisebbségek jogait.
Hogy Magyarország makacsul kitart az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatos elutasító álláspontja mellett? Nos, ezen a ponton kerülnek elő a miniszternél az összeesküvés-elméletek.
„Úgy gondolom, hogy ez a nagypolitika kérdése és nem a gyerekek oktatásának minőségéé. Tárgyalásokra került sor a külügy- és oktatási miniszterek szintjén, és a magyar külügyminisztérium vezetője, Szijjártó úr egyértelműen válaszolt a sajtótájékoztatón, hogy ők a Velencei Bizottság követeléseinek végrehajtását követelik Ukrajnától. Ez valójában nagy engedmény a részükről. Azért, mert kezdetben azt mondták: semmilyen változást, tartjuk a status quo-t – a tárgyak 100%-át magyarul [kell oktatni]. De lássuk az érem másik oldalát! Mondtak egy másik dolgot is: önöknek meg kell állapodniuk a magyar közösséggel. A közelmúltban került sor nálunk ezekre a tárgyalásokra, hosszúak voltak, de sok pozitív megoldást találtunk. Például, hogyan tökéletesíthetnénk az ukrán oktatását. De a közösség képviselői továbbra is kitartanak az álláspontjuk mellett: a tárgyak 100%-át magyarul [kell oktatni]. Vagyis bejelentették a Velencei Bizottság ajánlásait, de ezek az ajánlások nem követelik meg Az oktatásról törvény nyelvi cikkelyének módosítását. A mi magyar közösségünk viszont, annak vezetői, akik közvetlenül érintkeznek Szijjártó úrral és Magyarországgal, ragaszkodnak ezekhez a változtatásokhoz.”
Válaszul az ukrán kormányzat félretájékoztatására e lap hasábjain is többször leszögeztük már, Magyarország soha nem mondott le arról az elvárásáról, hogy Ukrajna ne szűkítse a kisebbségi jogokat, így a magyar tannyelvű kárpátaljai oktatási intézményekben továbbra is oktassanak minden tárgyat magyar nyelven. Aminthogy abban is kezdettől változatlan a magyar álláspont, hogy az ukrán oktatási hatóságoknak nem Budapesttel, hanem a kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek vezetőivel kell kimunkálniuk egy olyan álláspontot az oktatás nyelvéről, amely megfelelne az itteni magyar közösségnek. Minden egyéb a kijevi hivatalnokok fantáziájának szüleménye.
Hogy az ukrán fővárosban mégsem félnek a folyamatos félretájékoztatástól és a nyilvánvaló hazugságoktól sem a magyar álláspontot, sem a Velencei Bizottságnak az oktatási törvénnyel kapcsolatos ajánlásait illetően? Könnyen megtehetik, hiszen elfogulatlan sajtó hiányában a kormányállásponton kívül alig juthat el más információ az ukrán közvéleményhez. Hogy ezzel gyakorlatilag a magyarság ellen uszítják a többségi nemzetet? Hovatovább úgy tűnik, hogy ez nem csupán mellékes hatása a kormány oktatás- és kisebbségpolitikájának.
„Még egy dolog. Ha meghallgatják a magyarországi retorikát, akkor Az oktatásról törvényen kívül más kérdéseket is felvetettek: A nyelvről, A kettős állampolgárságról törvénytervezeteket. Vagyis egész idő alatt okokat fognak keresni erre a Nagy-Magyarország-retorikára. Maga az a tény, hogy más országok polgárai, így magyar származású ukránok is, szavaznak a magyar választásokon, olyan körülményeket teremt, amikor a hatalom tevékenységének fontos céljává válik olyan információs okok teremtése, amelyek jeleznék a készséget a közösség jogainak védelmére, még akkor is, ha ezek a jogok nem sérülnek” – fejtette ki a miniszter, alig burkoltan és immár nem először szeparatizmussal vádolva meg Magyarországot és a kárpátaljai magyarságot a kormány részéről.
A fentiekből egyértelmű, hogy a magyarságnak folytatnia kell ugyan a tárgyalásokat az oktatási kormányzattal, hogy lehetőség szerint enyhítse az új oktatási törvénynek a magyarságra gyakorolt káros hatásait, amelyek a kijevi ígéretekkel szemben máris jelentkeznek, arra azonban nincs meg a politikai akarat a jelenlegi ukrán kormányban, hogy számunkra kielégítően rendezze a magyar oktatási rendszer jövőjét Kárpátalján.
(ntk)
