Óvodafejlesztési program a Kárpát-medencében
„Az a cél, hogy a határon túli magyar közösségek fejlődjenek, az asszimilációt pedig lelassítsuk” ‒ jelentette ki Erdélyi Rudolf, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója az Óvodafejlesztés a Kárpát-medencében című panelbeszélgetésen Tusványoson. A magyar kormány közel 17,1 milliárd forintot szánt eddig az óvodafejlesztésekre a határon túli régiókban.
Erdélyi Rudolf kiemelte, hogy az elmúlt 70 évben nem volt ehhez hasonló program, amely ilyen széles Kárpát-medencei szintű fejlesztést eredményezett. A határon túli területeken 1664 óvoda biztosítja a magyar nyelvű óvodai oktatást, a program által ezen intézmények felének felújítása a cél. Szerinte a köznevelési intézmények felújítása által egy jobb alternatívát tudnak biztosítani a gyermekeknek, melynek köszönhetően több szülő választja a magyar óvodákat. Kiemelte, hogy a felmérések alapján 2016-ban 45 000 gyermek járt magyar nyelvű óvodába, 2017-re ez a szám már hétezer fővel emelkedett. A vezérigazgató szerint nagyon fontos az is, hogy minél több embert bevonjanak a felsőoktatási képzésbe, amely által a szakemberhiányt is pótolni lehet.
2010-hez képest megkettőződtek a támogatási források, éves szinten több mint 100 milliárd forint jut a külhoni magyar programok támogatására. Ebből 38,5 milliárd forintot különítettek el eddig az óvodafejlesztésre.
Grezsa István, a Miniszterelnökség óvodaprogramjáért és Kárpátalja fejlesztéséért felelős kormánybiztosa elmondta: a kétütemű óvodafejlesztési program jelenleg a legnagyobb nemzetpolitikai beavatkozás a Kárpát-medence külhoni közösségeibe. A mai napra ez 150 új intézményt és 400 felújított épületet jelent. A képzési rendszer kapcsán kiemelte, hogy egy sokirányú és mélyreható képzést indítottak el az összes nemzetrészben, melyben a Hagyományok Háza is szerepet vállalt az óvónők minőségi szakmai tudásának fejlesztése érdekében. Az óvodafejlesztési program első ütemének 17,1 milliárdos forrása ez év tavaszán teljes mértékben felhasználásra került az egyházi és civil szervezetek bevonásával. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elsőként kapta meg a teljes forrást, közel egymilliárd-kétszázhatvanháromezer forintot. Az óvodaprogram fejlesztését várhatóan 2020-ra fejezik be. Eddig elsősorban felújítások zajlottak, 2019-től tervezik az új intézmények megépítését.
„Ez egy olyan program, amely által százezreket mozgattunk meg a magyar közösségekben” – hangoztatta a kormánybiztos. Kiemelte, hogy a hosszú távú terv az, hogy a jelenlegi 48 000 főről 68 000 főre növeljék a magyar óvodákba járók számát. „Azt reméljük, hogy a magyar nemzetpolitika az egész Kárpát-medencei közösségre és a világ magyarságára vonatkozó programokat tud majd indítani, hiszen egy nemzet tagjai vagyunk” ‒ jelentette ki.
Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke kifejtette: az óvodafejlesztésnek és az elemi iskola fejlesztésének óriási jelentősége van. Hosszú távon a kárpátaljai közösség szempontjából nagyon fontos, hiszen a magyar óvodák után a gyerekek a magyar iskolákban folytatják a tanulmányaikat. Az elnök szerint a kárpátaljai magyar óvodák vannak a legrosszabb helyzetben, hiszen 28 év alatt egyetlen egy óvodát sem újítottak fel. Elmondta, hogy a támogatási összegből egyrészt felújítások történtek, másrészt eszközbeszerzés, valamint módszertani fejlesztés valósult meg a 100 kárpátaljai állami kézben lévő magyar óvodában. A második körben olyan helyeken vásároltak ingatlanokat, ahol megjelent az igény az óvodai nevelésre. Az első körben 50 óvodát sikerült felújítani, ebből 40 átadásra került, 10 még átadásra vár. A pedagógusszövetség mellett a református, a római és a görög katolikus egyházak is csatlakoztak az óvodafejlesztési programhoz.
A Szlovákiai Pedagógus Szövetség főként szakmai partnerként kapcsolódott be a programba – emelte ki Vörös Mária, a szövetség elnöke. Szlovákiában az óvodák nem kötelezőek, az óvodai intézményeket az önkormányzatoknak kell fenntartaniuk. A szlovákiai magyar közösségekben elsőként a református egyházi óvodák építését tűzték ki célul, összesen 14 új óvoda létesült. Fontos, hogy az óvodákban végzett munka is minőségi legyen. „Különböző képzéseket szerveztünk ennek érdekében, hogy az óvónőket megfelelő szakmai szintre hozzuk fel. Olyan szakmai képzéseket hoztunk létre, amely az identitást erősíti, sikerült akkreditálni két képzést, amelyek a néptánc és a népi játék elemeit ötvözik, ez egy nagyon komoly lépés, mely bekerült már az idei nyári egyetem programjába is” – mondta el az elnök. Szerinte a meggyengült identitás megerősítése szempontjából kulcslépést jelent az óvodafejlesztési program.
Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke a Délvidéken megvalósított program kapcsán elmondta, hogy a programmal náluk főként a szórványközösségekre összpontosítottak. Közel 20 óvodában új magyar óvodai csoportokat sikerült nyitniuk. A további óvodafejlesztési költségek a Délvidéken 2020-ra közel 1 milliárd forintos támogatást jelentenének. Az elnök elmondta, hogy jelenleg az egyházi, vegyes csoportokkal kiegészítve közel 5000 gyermek részesül óvodai képzésben. A mostani szerbiai körülményekhez viszonyítva körülbelül 2 milliárd forintba kerülne a teljes oktatási rendszer működtetése.
Váradi Enikő
Forrás:
