Az ukrán oktatási törvény is terítékre került a tusnádfürdői szabadegyetemen
Az erdélyi Tusnádfürdőn, a 29. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor harmadik napján (július 26-án csütörtökön) sok érdeklődőt vonzott a 2017 szeptemberében elfogadott ukrán oktatási törvényt és a kárpátaljai magyar oktatás helyzetét bemutató panelbeszélgetés, amelyre a szervezők által Bánffy Miklósról elnevezett sátorban került sor.
A panelbeszélgetés elején, előadásában Brenzovics László, Ukrajna Legfelső Tanácsának képviselője, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke emlékeztetett arra, hogy Ukrajna 1991-ben történt függetlenné válásakor a függetlenségi nyilatkozatban, valamint a később elfogadott törvényekben, de a kormánypropagandában is rendkívül széles jogokat biztosítottak a kisebbségeknek, mind az oktatás, mind a nyelv- és a szimbólumhasználat területén. Később megpróbálták ezt valamelyest korlátozni, azonban még az 1996-ban elfogadott ukrán alkotmány is körülbástyázta az említett jogokat. Akkor még egy olyan passzust is beemeltek az alaptörvénybe – a 23 paragrafus formájában –, amely kimondja, hogy nem lehet szűkíteni a meglévő jogokat – foglalta össze az előzményeket a KMKSZ elnöke, aki hangsúlyozta, hogy a Majdan-forradalom végére már megjelentek Kijevben azok a szélsőséges politikai erők, amelyek az eseményeket rossz irányba befolyásolták. A Janukovics távozását követően hatalomra került kormányzat első intézkedéseinek egyike volt, hogy eltörölte a korábbi nyelvtörvényt, ami olaj volt a tűzre, hisz ez volt a donyecki és luhanszki események egyik kiváltó oka. Brenzovics László elmondta, hogy az orosz–ukrán viszony konfrontatívvá válásával egy időben, Ukrajnában egy nacionalista hisztéria keletkezett, amit az oligarchák kezében lévő média erőteljesen táplált. Közben az ukrán parlamentben a korábbiakkal ellentétben többségbe kerültek az ukrán nacionalista irányultságú politikai erők, mert a Krím félszigeten és egyes kelet-ukrajnai régiókban nem tartották meg a választásokat, azokról az orosz ajkúak lakta vidékekről nem jöttek képviselők a parlamentbe. A politikai vezetők pedig azért, hogy eltereljék a figyelmet az ország belső gondjairól, feltüzelték ezt a nacionalista hangulatot. Mindez a későbbiek során a törvényalkotás szintjén is kezdett megmutatkozni. Az új oktatási törvény elfogadásának körülményeit vázoló Brenzovics László keserűen jegyezte meg, hogy ebben a kérdésben az EU és az USA nem nyilatkozott, sőt az amerikai nagykövet asszony még üdvözölte is a törvény elfogadását annak ellenére, hogy Ukrajna sok olyan nemzetközi egyezményhez csatlakozott, amelyekkel ez a törvény szembe megy. Brenzovics elmondta, hogy az EU és a NATO közeledést hátráltató magyar vétó következményekét újfent kötelezettséget vállalt Ukrajna arra, hogy nem szűkíti a meglévő jogokat, illetve hogy a Velencei Bizottság ajánlásainak figyelembevételével módosítja a törvényt. Ezzel kapcsoltban a parlament előtt van két törvényjavaslat, az ellenzék kisebbségbarát javaslata és a kormányé, amelyet elhalasztott kivégzésnek nevezett a kárpátaljai magyarság parlamenti képviselője, szerinte nem felel meg a kisebbségek elvárásainak. Brenzovics László véleménye szerint, a jövő tavaszi ukrajnai elnökválasztásig, majd az azt követő, őszi parlamenti választásokig érdemi előrelépésre nem lehet számítani a kisebbségi jogok kérdésében, márpedig Ukrajna területi egységét, az országban a stabilitást helyreállítani a nemzeti kisebbségek helyzetének rendezése nélkül lehetetlen. A KMKSZ elnöke előadása végén tapasztalatait összegezve megjegyezte: „Remélem, eljut az ukrán vezetéshez a következő indián mondás: »A nagy emberek és nagy nemzetek tartják a szavukat.«”
Juhász Hajnalka, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának alelnöke előadásában rámutatott, hogy az ukrán törvényhozás által elfogadott új oktatási törvénnyel Ukrajna számos általa ratifikált nemzetközi és bilaterális, valamint az ország alkotmányában is rögzített jogot megsértett. A magyar parlament képviselője nemzetközi jogászként példaértékűnek nevezte a magyar diplomácia következetes fellépését ebben a nemzetpolitikai ügyben, amely következetességen szerinte a magyar külügynek változtatni nem szabad, mert az a cél, hogy a kárpátaljai magyarság számára az anyanyelven való tanuláshoz való jogot biztosítsák.
Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács oktatási szakbizottságának az elnöke beszámolt azokról a szakmai konzultációkról, amelyeket a kárpátaljai magyar szakmai szervezetek folytatnak Ukrajna oktatási kormányzatával. Bemutatta a két oldal által képviselt álláspontokat, illetve az azokat igazolni igyekvő érveket. Elmondta, hogy a magyar szakmai szervezet letett az ukrán kormányzat asztalára egy az ukrán nyelv oktatásával kapcsolatos javaslattervet, valamint egy a konfliktus feloldását lehetővé tevő javaslatcsomagot is. Mindkettőt lesöpörte az asztalról az ukrán oktatási kormányzat. A KMPSZ elnöke kijelentette, hogy az oktatási minisztériumban nem szakmai, hanem politikai kérdésként kezelik az ukrajnai kisebbségi nyelvű oktatás ügyét, emiatt szakmai egyeztetésektől nem lehet várni a megoldást. A központi érettségi rendszer szabályozását és működtetését értékelve Orosz Ildikó azt a következtetést vonta le, hogy Ukrajna vezetése azt szeretné, ha a nem ukrán anyanyelvű fiatalok nem maradnának otthon, inkább egy másik országot választanának maguknak.
Buhajla József ungvári magyar főkonzul számos példával igazolta, hogy nem volt magyar szempontból eredményes az a „gesztuspolitika”, melynek keretében minden lehetséges módon támogatta Magyarország Ukrajnát. Elmondta, hogy a támogatások nem álltak le, ugyanakkor a központi ukrán sajtó erről csak a legritkább esetben tudósít, miközben folyik egy magyarellenes hangulatkeltés és gyakorivá váltak a magyarellenes provokációk is. A főkonzul megerősítette, amíg az ukránok korlátozni igyekeznek a magyar kisebbség korábban meglévő jogait, Magyarország továbbra is blokkolni fogja Ukrajna nemzetközi törekvéseit, továbbá egyetértett abban Brenzovics Lászlóval, hogy valószínűleg a jövő évi választásokig a két ország kapcsolataiban nem lesz érdemi előrelépés.
Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzul hozzászólásában rámutatott, hogy a kárpátaljai magyar ügyekkel kapcsolatosan más a hozzáállása a kárpátaljai, toleráns, megértő sajtónak, mint a legtöbb esetben ellenséges országos, kijevi ukrán sajtónak. Kiemelte, hogy Kárpátalja megye vezetőivel és a járási vezetésekkel példa értékű a partnersége Magyarországnak – ezt a rendkívül jó együttműködést szeretnék a továbbiakban erősíteni, fejleszteni.
A Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő által moderált panelbeszélgetés közönségéből sokan kérdéseket tettek fel az előadóknak, többek között Brenzovics László amerikai tárgyalásaival, a Minority SafePack sikeres kisebbségvédelmi aláírásgyűjtési akciójának hatásával, eredményeivel és több más érintett kérdéssel kapcsolatban.
Badó Zsolt
