A magyar kormány továbbra is próbálja blokkolni, hogy Ukrajna közeledhessen a NATO-hoz, és az Európai Unióhoz, ugyanis a kijevi parlament továbbra sem módosította a kárpátaljai magyar kisebbséget hátrányosan érintő oktatási törvényt.
Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász az M1 Ma este című műsorában elmondta, idén március 9-én frissítette az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) a honlapján a potenciálisan a szövetséghez közeledő államok listáját. Ezek Macedónia, Bosznia-Hercegovina, Grúzia és Ukrajna. Emellett arról is beszélhetünk – hangsúlyozta –, hogy van egy Egyéni Partnerségi Akcióterv (IPAP), amely szintén a belépni szándékozók és a már tagok közötti szoros együttműködést írja elő.
Az Észak-atlanti Szerződés preambuluma rögzíti, hogy a demokratikus alapelvek mellett hitet tesznek a tagok – éppen ez lehet az, ami miatt azt mondja a magyar kormányfő, hogy ez az értékalapú megközelítés szempontjából egy NATO-Ukrajna vita is lehet, tekintettel arra, hogy a nyelvtörvény mostani formájában szembe megy a NATO alapelveivel – fogalmazott az alkotmányjogász a műsorban.
A nyelvtörvényt kellene csak módosítani?
Az alkotmányjogász elmondta: három támadás érheti a magyar kisebbséget. Van az oktatási törvény, amelynek lényege, hogy míg korábban 3-23 évig mindenki anyanyelvén tanulhatott, jelenleg ez csak alsó tagozatig biztosított.
Létezik a nyelvtörvény, amelyet az ukrán alkotmánybíróság felfüggesztett. Ennek lényege, hogy ha a tíz százalékot elérte valahol a magyar kisebbség aránya, ott a közigazgatásban lehetővé vált a magyar nyelvhasználatot.
Az állampolgársági törvény pedig egy a szlovákhoz hasonló tervezetet, amely szerint megvonnák azoktól az állampolgárságot, akik az ukrán mellett egy másikat is felvennének.
Súlyos a kisebbségek helyzete Ukrajnában – hangsúlyozta a szakértő, hozzátéve:ha nem lenne ez a következetes magyar külpolitika, akkor sokkal súlyosabb helyzetbe is kerülhetnének a külhoni magyarok.
