A jövőt magyar nyelven írják! A magyar miniszterelnök szavai adták az idei Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem mottóját Felsőszinevéren.
Ültem az előadósátorban a nyitónapon, a közelmúlt eseményein gondolkodtam és már vizionáltam is a nacionalista oldalak szalagcímeit: „Szeparatista jelmondatok, magyar provokáció Felsőszinevéren!” „Nyílt fenyegetés Ukrajna integritására!”
Hallgattam a felszólalókat, és fájón mart belém a kérdés: valóban magyar nyelven írjuk? Pár nap alatt gyorsjelentéseket kaptunk a Kárpát-medencei magyarság helyzetéről, a jogfosztások tömkelegéről. A panelbeszélgetéseken is kirajzolódott, hogy – bár mindenkinek a saját testéről lenyúzott bőr fáj igazán – nem csak Ukrajnában van vihar a biliben. Az európai jogalkotás igen csak gyenge lábakon áll, a jogvédelmet felülírja az érdekek uniója, a kisebbségben élő magyarok érdekképviseletei között sincs mindenhol egység, pár petárda és kétes hangfelvétel elegendő, hogy erdélyi magyar fiatalokból terroristát „gyártsanak”, s milliós bírságot kóstálhat a nemzeti öntudat vállalása is.
Eközben mélyül a belpolitikai válság Kijevben, az ukrán politikum meghasonlik önmagával, s olybá tűnik, hogy csak az oroszokra és a magyarokra mutogatásban alkotnak már-már tökéletesnek látszó egységet.
Múlt héten még arról kopogtattunk keserűen, hogy kárpátaljai magyar romát végeztek ki Lembergben, s másnap már azzal kellett szembesülnünk, hogy egy roma nő torkát vágták át Beregszászban. A rendőrség természetesen nagy erőkkel nyomoz, de eredményességük – a korábbi tapasztalatokból kiindulva – igen csak megkérdőjelezhető.
Nagyobb hatékonysággal ítél nemzeti kérdésekben az Ukrán Biztonsági Szolgálat: az ukrán lapokban megjelent sajtóhírek szerint a „szeparatista világbajnokságon” Kárpátalja színeiben játszó magyar állampolgárokat kitilthatták Ukrajna területéről, s kemény ítéletre számíthatnak az ukrán állampolgárságú szervezők, csapattagok is.
Kérdés, hogy ilyen, s ehhez hasonló intézkedéseket követően ki akarja még Ukrajna területére betenni a lábát? Milyen fordulatokat tartogat még ez a nacionalista, már-már nyíltan fasisztoid ország? Kijevtől, ahogy már megtanítottak rá, pozitívumokra nem számíthatunk, s a helyzet csak kritikusabb lesz a közelgő választásokig. Ugyanakkor van egy teljes vállszélességgel mögöttünk álló anyaország, akik vétójogukkal élve tovább akadályozhatják az Ukrajna–NATO munkabizottsági üléseket, s jobb belátásra bírhatják honatyáinkat az ukrán oktatási törvény kisebbségekre vonatkozó passzusát illetően.
A szabadegyetem záróelőadása után nem volt bennem kétely a hét mottóját illetően. Magyarország támogatása, a kárpátaljai érdekképviseleti szervezetek vezetőinek értünk folytatott harca ösztönözhet minket – magamra vonatkoztatva egyenesen kötelez – a kitartásra, és reményt adhat rá, hogy törvénytisztelő ukrán állampolgárként, de nemzeti identitásunkat büszkén vállalva, jelenünket és jövőnket is magyar nyelven írjuk Kárpátalján.
Pallagi Marianna
Kárpátalja.ma
