Májusi Zenei Napok Nagyszőlősön
„Zene nélkül is lehet élni, de nem érdemes” – mondta anno Kodály Zoltán, egyik legkiválóbb komponistánk, népzenekutatónk és a róla elnevezett zeneoktatási módszer kidolgozója. S e halhatatlan szavak mögött komoly tartalom rejlik, hiszen a jó zene óriási és pozitív érzelmi hatást vált ki belőlünk, olyan hatást, amit nehéz szavakba önteni. Megérinti lelkünket, felemel, és csodálatos érzésekkel tölti el legbelső énünket. Ezért is örülhetünk annak, hogy a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezete és Nagyszőlősi Alapszervezete minden évben, május második vasárnapján Bartók Béla-emlékkoncerttel idézi fel, hogy XX. századi zeneművészetünk óriása éppen akkori lakhelyén, Nagyszőlősön, egy 1892. május 1-jén megrendezett jótékonysági hangversenyen lépett először a nagyközönség elé, s aratta első sikerét…
Ez év május 13-án a Nagyszőlősi Városi Művelődési Ház koncertterme adott otthont a hagyományossá vált emlékhangversenynek, melyen Kudron Zoltán, a KMKSZ Nagyszőlősi Alapszervezetének elnöke – megnyitva a rendezvényt – felidézte azt a bizonyos, 126 évvel ezelőtti koncertet, amikor a még csak tizenegy éves Bartók Béla Beethoven Waldstein szonátájának első tétele mellett előadta első önálló zeneművét, A Duna folyása c. kompozíciót is. A Nagyszőlősi Polgári Iskola igazgatója pedig – hallgatva a gyermek óriási tehetséget sejtető játékát – érezte, milyen végzetes mulasztás lenne, ha a kisfiú kitűnő képességeit nem a legkiválóbb zenetanárok fejlesztenék tökéletessé, ezért támogatásának köszönhetően a kis Bartók Béla – édesanyjával együtt – Pozsonyba költözhetett, ahol elvégezte a gimnáziumot, Erkel László tanítványaként pedig zeneelméletet és zongorát tanult, s ezzel megkezdődött a gyémánt csiszolása – fejtette ki Kudron Zoltán. Majd kitért rá, hogy Bartók Bélának nem jutott osztályrészéül egy könnyű életút, rengeteg munkával, sikerek és kudarcok közepette élt, alkotott, s ráadásul kora gazdasági és politikai problémái is rányomták bélyegüket a munkásságára. Ami pedig a zenéjét illeti, azt nem könnyű megérteni. Bonyolult, összetett. Rá kell hangolódni, s csak műveinek többszöri meghallgatása eredményeként emelkedik felszínre az általuk keltett érzelmek kavalkádja, és válik érthetővé a bartóki zenei világ – jegyezte meg. Végezetül pedig a felszólaló röviden ismertette az idei hangverseny felépítését, melynek összeállításakor – mint mondta – figyelembe vették, hogy zeneileg sokrétű legyen, így a hallgatóság minden tagja találjon benne a saját ízlésének megfelelő alkotást, ezért magyar népdal, bartóki és kodályi népdalfeldolgozások, operettzenei betét, illetve újabb kori komolyzenei művek is bekerültek a repertoárba.
A megnyitót követően színre léptek a Nagyszőlősi Bartók Béla Művészeti Iskola oktatói és diákjai, hogy Szarvadi Natáliának, a művészeti iskola igazgatóhelyettesének a felkonferálása mellett megtartsák ünnepi koncertjüket. Az oktatási intézmény tanárainak zenekara – Viktor Moruska iskolaigazgató, karmester hozzáértő irányításával – elsőként Peter Martin amerikai zeneszerző Toccata c. zeneművét adta elő. Majd az iskola öt tanulója lépett a közönség elé. Parászka Emília tisztán csengő hangon énekelte el a Hej, tulipán c. magyar népdalt, míg Olekszandra Hroseva és Marija Teszlicska négykezes zongorajátékkal, Szavcsina Jana és Cepecauer Tatyána pedig szóló zongorajátékkal mutatkoztak be, életkorukhoz képest igen éretten adva elő rövidebb Bartók-műveket. Ezután Fedorkó Márta, a művészeti iskola tanárnője ült a zongorához, aki a Négy régi keserves ének és a Kilenc régi táncdal c. darabokat játszotta el Bartók Béla Tizenöt magyar parasztdal c. népdalfeldolgozás-sorozatából, s csodálatos dallamokat csalva elő a hangszerből, kiforrott, érett, virtuóz zongorajátékkal örvendeztette meg a bartóki népzene-feldolgozások zenei hullámhosszára ráhangolódott közönséget.
A zongorajátékokat követően ismét a tanárok zenekara lépett fel, és Viktor Moruska karmesteri pálcájának irányításával adta elő Bartók Béla Folktrilógiáját és Folkfantáziáját, majd Kodály Zoltán Magyar rondó c. zeneművét. És öröm volt hallgatni, ahogy a különböző hangszerekből bőven áradó muzsika csodálatos szimfóniává olvadt össze, teljes pompájukban bontakoztatva ki a bartóki és kodályi népzene-feldolgozások szépségét. Míg Szarvadi Natália a zeneművek felcsendülése közötti szünetekben szólt Bartók Béla és Kodály Zoltán népzenegyűjtéseiről, kitérve rá, hogy Bartók a magyar mellett szlovák, szerb, román, ukrán, török, arab és amerikai indián népzenét is gyűjtött, tanulmányozott, a magyar népzene-feldolgozások kapcsán pedig kifejtette, hogy ezekben a művekben a magyar néplélek jut kifejezésre.
A műsort még változatosabbá tette, hogy a zenekar bemutatta Lehár Ferenc A víg özvegy c. operettjének keringőbetétjét, Miroszlav Szkorik legújabb kori ukrán zeneszerző Melódia c. zenei betétjét a Magas hágó c. filmből. Majd a művészeti iskola igazgatóhelyettese az édesanyákat is felköszöntötte, melyet követően a zenekar előadta Giulio Caccini korai barokk olasz zeneszerző Ave Maria c. alkotását, s Peter Martin modern kori amerikai zeneszerző Vivaldiana c. művével zárta előadását.
A hangverseny végén Barta József, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnöke, a KMKSZ alelnöke és a megyei tanács első elnökhelyettese megköszönte a művészeti iskola tanárainak és diákjainak a fellépésüket. Kifejtette, mennyire elismeri Bartók nagyságát, tehetségét, azt, hogy nagyban gazdagította a magyarság és az egész emberiség kultúráját, műveivel pedig világszerte népszerűsítette a magyar zeneirodalmat. Majd megjegyezte, hogy imádja a jó zenét, mely érzéseket, gondolatokat ébreszt, s ezek – a zene hallgatása közben – minden más gondolatot elhallgattatnak. Végezetül örömének adott hangot, hogy mennyi sok, zenei tehetséggel megáldott gyermek él Ugocsában, akik szép sikereket érnek el a különböző megmérettetéseken. Az ugocsaiaknak – mint mondta – vérükben van a jó zenészi képesség, s köszönetét fejezte ki a Bartók Béla Művészeti Iskola tanárainak, hogy olyan fiatalságot nevelnek, mely szereti a zenét. A hagyományossá vált Bartók Béla-emlékhangverseny kapcsán pedig kifejtette, hogy ez a koncert nemcsak Bartóknak állít emléket, hanem magát a komolyzenét is népszerűsíti…
Lajos Mihály
