Május 11-én Budapest szívében a Duna Palota adott otthont Kárpátaljának. Az új otthonába költözött Magyarság Háza színes programokkal várta a kicsiket és nagyokat reggeltől egészen késő éjszakáig. A nemrég indított Útikalauz magyaroknak című rendezvénysorozat a Kárpát-medence magyarlakta térségeit igyekszik közelebb vinni a fővárosi lakossághoz.
Az eseményen kora délelőtt az érdeklődőket a Beregszászból érkező Sodró együttes, a Rezeda Néptánccsoport és Levcsenkó Tódor beregdédai mesemondó várta. A szervezők zenés-mesés-táncos kavalkáddal mutatták be Kárpátalja népzene, néptánc és népmese kincseit.
A délután folyamán Kárpátaljai mindennapok – kutatások tükrében címmel konferenciát szerveztek. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet konferenciáján olyan friss kutatási felmérésekből hallgathattak előadásokat az érdeklődők, melyeket a kárpátaljai magyarság körében végeztek. Az eseményen Grezsa István Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének és összehangolt fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztos köszöntőjében az ukrán–magyar kapcsolatokról úgy nyilatkozott, hogy az nem problémamentes, de a kormány célja, hogy mielőbb rendezzék és újra jószomszédi viszonyt alakítsanak ki. A kormánybiztos szerint a nemzetpolitikai kutatóintézet által végzett kutatásoknak aktualitást ad a jelenlegi ukrajnai belpolitika és a két ország közötti viszony. Kiemelte, hogy a magyar nemzetpolitika számára az elmúlt kormányzati ciklusban is fontos volt Kárpátalja. Ezért szerinte szükségesek olyan megalapozott szakmai kutatások, amelyek a valóságnak megfelelően mutatják be Magyarország és Kárpátalja viszonyát, s ezeknek tükrében meg lehet hozni a megfelelő döntéseket.
A konferencia első előadója Tóth Mihály, a jogtudományok kandidátusa volt, aki a Kisebbségi jogok érvényesíthetőségének kérdése Ukrajnában címmel tartott előadást. Tátrai Patrik, az MTA CSFK Földrajztudományi Intézettől „A kárpátaljai magyarok száma és demográfiai jellemzői a SUMMA 2017 kutatás alapján” mutatta be a vidék jelenlegi demográfiai adatait. A felmérésben 170 kérdezőbiztos 312 mintavételi ponton végzett adatgyűjtést nem csak magyar nemzetiségűek körében. Összesen 23 000 lakos adatait rögzítették. A kutatás alapján 21 000 fős csökkenést mértek fel 2001-hez képest a magyar lakosság körében. A 2017-es kutatás szerint a magyarok becsült száma Kárpátalján 131 000 fő. Ferenc Viktória a 2016-ban végzett Tandem kutatás alapján a nemzeti identitás építő köveiről beszélt a kárpátaljai ukránok és magyarok körében.
Az előadásokat követően két kárpátaljai kisebbségi élharcossal is lehetőség volt beszélgetést kezdeményezni.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a konferencián elmondta, Ukrajna nem tartja be a nemzetközi szerződéseket, egyezményeket, a nemzetiségek jogait, így viszont nem lehet megvédeni azokat. Szerinte abban lehet reménykedni, hogy az ukrán törvények szigorát a részleges végrehajtás vagy a be nem tartás enyhíteni fogja.
Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke szerint az elfogadott oktatási törvény megsértette Ukrajna jogrendjét. Politikailag megsértette azt a társadalmi szerződést, amelyet Ukrajna függetlenné válása után, 1991 novemberében fogadtak el. Az elfogadott egyezmény szerint garantálták a kisebbségek jogait. A KMPSZ elnöke szerint Ukrajna politikailag felbontotta azokat a nemzetközi szerződéseket is, amelyekben afelől vállaltak kötelezettséget, hogy védik a kisebbségek jogait. Mindezeket pedig megpróbálják megmagyarázni egy nem hiteles pedagógiai állásponttal, azzal, hogy a kisebbségek ukrán nyelvből és irodalomból nem tudják teljesíteni az államilag előírt központi vizsgarendszert.
A konferenciát követően a Hazajárók filmvetítése következett, majd az esti órákban kárpátaljai bor- és sajtkóstoló várta a vendégeket, valamint a vidék irodalmárainak gyöngyszemeit olvasták fel a Kárpátaljáról érkező költők és írók. Bernáth Ferenc Artisjus és Pro Cultura Minoritatum Hungariae díjas gitárművész, gitártanár, zeneszerző pedig mindezt zenéjével tette még színesebbé.
Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója tudósítónk kérdésére elmondta: Ebben az évben indítottuk útjára az Útikalauz magyaroknak című sorozatunkat. Eddig Gyergyó és Máramaros térsége mutatkozott be. Most pedig elérkeztünk Kárpátaljához. Egy nagyon színes programot sikerült összesűríteni Kárpátaljáról egy napba.
– Hogyan látja, van érdeklődés a rendezvénysorozat iránt?
– Amióta a Magyarság Háza megnyitotta kapuit, és több korosztályt igyekszünk megcélozni – óvodásoktól egészen nyugdíjasokig –, azóta megnövekedett az érdeklődés a hasonló rendezvények iránt.
– Mivel foglalkozik pontosan a Magyarság Háza?
– A Magyarság Háza a Nemzetpolitikai Államtitkárság egyik háttérintézménye, melynek a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. a fenntartója. Tavaly év szeptemberétől új helyszínen, a Duna Palotában várjuk az érdeklődőket. Nem kizárólag hagyományos értékeket mutatunk be, hanem azokat az újdonságokat, aktualitásokat is, amelyek a fiatalokat és az idősebbeket külhonban és Magyarországon is érdeklik. Budapestre külhoni produkciókat igyekszünk behozni. De nagyon sok kiállításunk volt már a Kárpát-medencében is. Ebben az évben a Mátyás király emlékév programjait is mi koordináljuk. Nagyon fontos jelen lennünk a Kárpát-medence minden szegletében, ennek próbálunk eleget tenni.
– Azt szokták mondani, hogy Kárpátalja az a terület, amelyről szinte a legkevesebbet tudnak az anyaországban. Ön egyetért ezzel?
– A Grezsa István által vezetett kormánybiztosság nagyon hatékonyan végezte a munkáját, sok új kiadvány született Kárpátaljáról. A támogatások révén pedig egyre erősebb a viszony a magyarországiak és a kárpátaljai magyarok között. A gazdasági fejlődéssel és minden támogatással erősítjük a magyar–magyar kapcsolatokat, egyre többet tudunk Kárpátaljáról, és – szerencsére – már nemcsak a háború okán figyelünk kárpátaljai nemzettársainkra, hanem az említett támogatásoknak köszönhetően is.
Váradi Enikő
