„Asszony, asszony, az akarok lenni…”
Az ember életének legfontosabb fordulópontja a párválasztás és az esküvő. Az ehhez kapcsolódó hagyományos mulatság a lakodalom, amelynek lebonyolítását, a vendégek mulattatását magyarlakta vidékeken a nagyvőfélyek irányították és irányítják még ma is. Apáról fiúra, öregről fiatalra szállnak azok a vőfélyversek, vicces rigmusok, amelyek oldják a feszültséget, jó kedvre derítik a násznépet. E vőfélyverseket, rigmusokat és a Kárpátalján még ma is élő különböző lakodalmi szokásokat igyekszik felvonultatni és továbbörökíteni az idén kilencedik alkalommal megszervezett Kárpátaljai Vőfélytalálkozó.
A főszervező, Bacskai Béla szalókai nagyvőfély április 15-én a nagyszőlősi járási Tiszapéterfalvára hívta a vőfélyeket, ahol a helyi I. Kárpátaljai Népi Zenede növendékeivel és tanáraival a Napsugár Hagyományőrző Csoporttal, valamint az eddigi vőfélytalálkozók állandó résztvevőivel, a péterfalvai Kokas Bandával közösen szerveztek egy hagyományos lakodalmat, amelynek különböző mozzanatainál más-más vőfély kapcsolódott be, bemutatva az általa képviselt vidék hagyományait.
Ezúttal a találkozóra tíz vőfély látogatott el: hatan Kárpátaljáról, ketten az anyaországból, ott volt a felvidéki Dobóruszkáról a 75 éves Fulajtár Bernát bácsi is, aki az eddigi összes kárpátaljai vőfélytalálkozón ott volt, valamint idén először volt egy vőfélyhölgy is a vajdasági Palicsról.
A rendezvény ünnepi ebéddel kezdődött a tiszapéterfalvai vidámpark területén, ahol a Kokas Banda igyekezett mindjárt az elején lakodalmi hangulatot teremteni. Innen indultak a násznépet alakító vendégek és a vőfélyek lovaskocsikon a lányos házhoz, de előtte a vajdasági vőfélyhölgy, Nyers Tímea búcsúztatta a vőlegényt, a fiúk és a vőlegényt alakító Marozsi Milán verbunkost jártak, majd a bótrágyi Baranyi József irányításával indultak a menyasszony házához a szomszédos Farkasfalvára, a Tiszaháti Skanzenbe.
Farkasfalván a Fogarassy-kúria melletti skanzen egyik házát nevezték ki a menyasszony házának, amely előtt ünnepélyesen megnyitották a rendezvényt. Köszöntötte a Kárpátalja különböző részeiről és az anyaországból jött érdeklődőket Virág László, a KMKSZ Péterfalvai Alapszervezetének, valamint a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének elnöke, aki elmondta, óriási öröm a tiszaháti népnek, hogy itt kerül megrendezésre a IX. Kárpátaljai Vőfélytalálkozó, amely remélhetőleg feleleveníti az utóbbi időben elhalványuló hagyományokat.
Kulcsár Ferenc beregszászi magyar konzul az egy héttel korábban lezajlott magyarországi parlamenti választás kapcsán elmondta: „A hamarosan megalakuló új kormányról még sok mindent nem lehet tudni, de egyvalamit igen – a családok, a gyerekek helyzetének javítása lesz a legfontosabb célkitűzés az elkövetkező időszakban.” A konzul úr szerint ez a kárpátaljai családok és leendő családok számára is okot ad a bizakodásra.
Molnár László, a KMKSZ kulturális titkára elmondta, hogy a kárpátaljai vőfélytalálkozó egyben Kárpát-medencei is, hisz rendszeresen jönnek a seregszemlére Magyarországról és más magyarok lakta régióból is vőfélyek. „Szervezetünk mindig örömmel áll ki azok mellett a kezdeményezések mellett, amelyek arra hivatottak, hogy megőrizzék és átadják a nagyközönségnek hagyományainkat, kultúránkat – a vőfélykedés erre alkalmas, ráadásul a mai napon nem a régi időkre emlékezünk, ez egy olyan szokás, amely mind a mai napig él” – hangsúlyozta a KMKSZ kulturális titkára.
A köszöntéseket követően a helyi fiatalokból álló Napsugár Hagyományőrző Csoport, az I. Kárpátaljai Népi Zenede tanárai és növendékei, a vőfélyek és a Kokas Banda közreműködésével eljátszottak egy hagyományos tiszaháti falusi lakodalmat, bemutatva a szokásokat. A vőfélyek közül a lányos házhoz a bebocsátást a benei Holozsi Imre kérte, a menyasszony rokonait alakító ifj. Kokas Károlynak és Páva Csabának a nagyecsedi Tóth Miklós vőfély is segített, hogy a lehető legviccesebb legyen ez a része a lagzinak.
Egy helyi kislány, Gyurkó Abigél menyasszonyi kikérődalt énekelt, majd a kisvárdai Rajzinger Csaba kérte ki a menyasszonyt, előbb egy kislányt, majd egy öreg nénit, végül az igazi menyasszonyt alakító Kádár Vivient ajánlva a vőlegénynek. A lányos háznál a helyi görögkatolikus hagyományoknak megfelelően koszorúkat kötöttek a vőlegény és a menyasszony számára, majd a vőlegény felszeletelte a lukas kalácsot. Erről a helyi hagyományról Kokasné Gajdos Rozália elmondta – a lányos háznál koszorút kötöttek a vőlegénynek és a menyasszonynak is, akik a templomban abban esküdtek, majd a keresztszülők otthon elégetik. A lukas kalácsból is sütnek kettőt: az egyiket még otthon a vőlegény felszeleteli, szokás belesütni drótot is, hogy megnehezítsék a leendő férj dolgát, lehetőséget adva vele a tréfálkozásra. A másik kalácsba nem kerül drót, azt a templomba viszik, ahol a közepébe gyertya kerül.
A menyasszony felkötötte a vőfély botjára a kendőt, a szülőktől, nagyszülőktől, testvérektől, barátnőktől Fulajtár Bernát búcsúztatta, majd a szereplők mind táncra perdültek.
A lányos háztól hintón és szekereken mentek vissza a lakodalmazók Péterfalvára, ahol a vidámpark színpadán folytatódott a nagyszabású lakodalom.
A vőfélyek egymás után bemutatkoztak: Nyers Tímea Vajdaságból, Palicsról jött, elmondta, hogy náluk már vannak női vőfélyek is, ő tizenöt éve kezdte a vőfélykedést, évente átlagban 30 lakodalomba hívják, gyakran Magyarországra is, és volt már Gyergyószentmiklóson is lagziban. A lagzi menete hasonló a mienkhez Vajdaságban is, de ott mások a vőfélyversek. Érdekesség, hogy míg nálunk a vőfélybot általában faragott fából készül, a délvidéken hagyomány szerint bikacsököt használnak, ami megszólalásig hasonlít a fára, de állati eredetű anyag.
A felvidéki Dobóruszkáról érkezett Fulajtár Bernát elmondta, hogy 59 éve foglalkozik vőfélykedéssel, több mint 600 lakodalom levezetése van a háta mögött, ő a legrutinosabb résztvevőként minden kapcsán tudott mondani egy tréfás vagy megszívlelendő verset, volt mit tanulni tőle a fiatalabbaknak.
A kisgejőci Kaszás Roland a levest kínálta, míg a császlóci Kiss Róbert vendégszórakoztató verseket mondott. A töltött káposztát a nagyecsedi Tóth Miklós kínálta, aki aranysarkantyús táncosként ügyesen megforgatta a menyasszonyt is.
Minden vőfélytalálkozón ott volt eddig Jánosiból Fazekas Attila, aki ezúttal a menyasszonytáncot vezette le, a menyecsketánc előtt a Kisvárdáról érkezett, de az Ajak községre jellemző hagyományokat továbbéltető Rajzinger Csaba mondott verset.
A lakodalom végén szokásos rigmust a rendezvény főszervezője, a szalókai Bacskai Béla mondta el, aki ajándékkal és emléklappal mondott köszönetet a szervezőknek, a résztvevőknek és a támogatóknak: a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek, valamint Magyarország Miniszterelnökségének.
A hivatalos programot kötetlen vacsora és hajnalig tartó mulatság követte, amelyben a helyiek mellett részt vettek a vőfélyek és a magyarországi Győr városából érkezett Magyar Évezredek Baráti Társaság kárpátaljai honismereti kiránduláson lévő 14 tagja.
A KMKSZ megyei rendezvényei közül a vőfélytalálkozó minden évben más járásban kerül megrendezésre. Arra a kérdésünkre, hogy a tizedik, jubileumi találkozónak mely kárpátaljai település biztosít majd helyszínt, Bacskai Béla elmondta: „Egyelőre még nem dőlt el, hogy hol lesz. A KMKSZ novemberi választmányi üléséig várjuk a jelentkező településeket. Szeretném megköszönni a határon túlról érkezett vőfélytársaimnak, hogy vállalták az utazást a rossz útjainkon. Ugyanakkor sajnálom, hogy azok közül a kárpátaljai vőfélyek közül, akik ígérték, végül sokan nem jöttek el.”
Badó Zsolt
