A kárpátaljai magyarság helyzetét és jövőjének a kilátásait tekintették át a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) XXIX. soros közgyűlésének küldöttei szombaton Beregszászban.
Helyzetértékelő beszámolójában Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, az ukrán parlament képviselője emlékeztetett arra, hogy rendkívül nehéz évet tudhat maga mögött a magyar szervezet, és köszönetet mondott a tagságnak és a tisztségviselőknek, amiért a nehéz helyzetben „rendkívül bátran és igen megfontoltan” viselkedtek.
Utalva a vasárnapi országgyűlési választásra hangsúlyozta: „sorsdöntő esemény előtt áll a magyarság, és szeretném kifejezni a kárpátaljai magyarok reményét, hogy a voksolás eredményeként Magyarországon olyan politikai erők kezében marad a kormányrúd, amelyek meg kívánják őrizni Magyarországot magyarnak, és továbbra is támogatni kívánják a Kárpát-medencei és az összmagyarságot”.
Az elnök súlyosnak nevezte az ukrajnai gazdasági, politikai és szociális helyzetet, amely a négy éve tartó kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus következtében állt elő. Hangsúlyozta, mind Ukrajna, mind a kárpátaljai magyarság számára az lenne a legfontosabb, hogy az országban helyreálljon a béke. Pozitívnak mondta, hogy az elmúlt évben csökkent a konfliktus ereje, és kevesebben halnak meg Kelet-Ukrajnában. Sajnálatosnak nevezte, hogy egyre többen vannak azok, akik a konfliktus fenntartásában érdekeltek, mert így tudják elterelni a lakosság figyelmét az élet minden területén meglévő súlyos válságról.
Brenzovics László hangoztatta: a 2014-es események után „bujtatott alkotmánymódosítás” és mindenre kiterjedő ukránosítás kezdődött Ukrajnában, amely rendkívül hátrányosan érinti a kárpátaljai magyarságot. Kiemelte, hogy Ukrajnában a kárpátaljai magyarság a legszervezettebb nemzetiségi kisebbség, amely ezt azzal is alátámasztotta, hogy egy éve 65 ezer aláírást juttatott el az állam vezetőihez, tiltakozva az akkor még csak tervezett, kisebbségi jogokat tipró intézkedések ellen.
Köszönetet mondott Magyarországnak és kormányának, hogy segített nemzetközi szintre emelni, az európai szervezetek elé vinni a kárpátaljai magyarság ügyét. Fontosnak nevezte azt is, hogy a Kárpátalja megyei tanács és Hennagyij Moszkal, a megye kormányzója a kárpátaljai magyarok mellé állt, ami jelentős mértékben segített a nemzetiségi béke megőrzésében az Ukrajnában 2014 óta országosan folyó és erősödő céltudatos magyarellenes kampány ellenére. Úgy vélte, ennek a kampánynak a következménye volt a KMKSZ ungvári székháza elleni februári gyújtogatásos, majd robbantásos támadás. Örvendetesnek nevezte, hogy a fenyegető fejlemények ellenére a kárpátaljai magyarok nem estek pánikba, hanem továbbra is megfontoltan kiállnak jogaik védelme mellett.
Köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak a kárpátaljai magyarságnak nyújtott rendkívüli mértékű gazdasági és politikai támogatásért, valamint a magyar társadalomnak a kárpátaljai magyarokkal vállalt szolidaritásért. „A kárpátaljai magyarok előtt nehéz idők állnak, de a KMKSZ a közgyűlésével is azt bizonyítja, hogy a kárpátaljai magyarság legfontosabb szervezete, amely továbbra is mindent meg fog tenni jogainak megvédése, közösségként való megmaradása és fejlődése érdekében” – zárta elnöki beszámolóját Brenzovics László.
A fórumot köszöntő beszédében Szili Katalin miniszterelnöki megbízott emlékeztetett arra, hogy „egy évvel ezelőtt még abban lehetett reménykedni, Ukrajna az európai uniós társulási szerződésnek és vízummentességnek köszönhetően sikeresen halad majd az integráció útján. E helyett ma negatív leltárral kell szembesülnünk, amikor már nemcsak jogszűkítésről, hanem jogtiprásról lehet beszélni az oktatás, anyanyelvhasználat terén, nem beszélve a kárpátaljai magyar közösséget ért atrocitásokról” – hangoztatta.
Szili Katalin hozzátette, számára az elmúlt egy esztendő azt bizonyítja, hogy „a magyarság tud összefogni, mint egy nagy család, amikor baj van, amikor bármelyik családtagot bántják, a magyarság tudja közösen védeni saját érdekeit. Megértük a rendszerváltás mellett azt is, hogy nemzetként is össze tudunk fogni, hogy nemzetként tudunk olyan összefogást mutatni, amelyben valóban közösségként működünk a másikért való kiállásban” – mondta.
A miniszterelnöki megbízott, utalva a kárpátaljai magyarságnak az elmúlt években a szülőföldön maradáshoz nyújtott magyar állami támogatásokra, kiemelte, a magyar kormány nem engedi el egyetlen olyan kárpátaljai magyarnak sem a kezét, aki magyarként szeretne szülőföldjén megmaradni. Köszönetet mondva a KMKSZ-nek a bátor kiállásáért, Szili Katalin hangsúlyozta: „nem mondunk le azokról a jogokról, amelyeket a magyar közösségeink és együtt a magyar nemzet elért. Nem szeretnénk, hogy az a politika kerülne újra előtérbe, amely bármely közösségünket megtagadja, és nem szeretnék, ha olyanok kerülnének a hatalom közelébe, akik a választójogot el akarják venni a határon túli magyaroktól” – fűzte hozzá.
A közgyűlés nyilatkozat elfogadásával zárult, amelyben a KMKSZ a többi között elítéli, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) nyomásgyakorlással próbálja megfélemlíteni a kárpátaljai magyarokat a kettős állampolgársággal kapcsolatban.
(MTI)
