Nyolcadik alkalommal került sor, immáron hagyományt teremtve, a magyar kultúra napjának méltatására a Bátyúi Középiskola dísztermében január 20-án.
Az ünnepséget Séra Dániel 9. osztályos tanuló nyitotta meg Himnuszunk mély átéléssel előadott tolmácsolásával.
Szántó Edit, a KMKSZ Bátyúi Alapszervezetének elnöke ünnepi beszédében kiemelte: „Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be a Himnusz megírását. Ennek emlékére 1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját. Kölcsey lámpása a magyarságnak. Az írástudók felelőssége ma is kötelez bennünket. Mindnyájunkban megfogalmazódik a kérdés: lehet-e egy nemzet bölcs anyanyelve pallérozása, nemzeti történelme megbecsülése nélkül? Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem – ezt tanítja ma is a magyar felvilágosodás nagyja, Bessenyei György.”
Majd így folytatta a szónok: „Akarnunk kell megismerni nemzeti kultúránk alapjait. Akarnunk kell vetni és aratni közösen! Így szolgáljuk elődeink hitét a jövő megteremtésében. Ily módon értjük meg Kodály nagyszerűségét, Bartók és József Attila hazafiságát, Petőfi lánglelkét, Kosztolányi hűségét.” Majd hangsúlyozta, hogy a művészetnek nemzetmegtartó ereje van, amely megtartotta a magyarságot a vérzivataros századokban is. Felhívta a figyelmet az anyanyelv megőrzésének fontosságára, bátor kiállásra szólított a magyar nyelv, magyar kultúránk és hagyományaink mellett. Szent feladatként jelölte meg a kárpátaljai magyarság számára, hogy minden nehézség közepette meg kell maradni igaz embernek és jó magyarnak! Azt a lelket és nyelvet, amelyet örökbe kaptunk csorbítatlanul át kell adnunk utódainknak.
A nagyszámú közönséget Magyarország Beregszászi Konzulátusának képviseletében Hajgató Tamás konzul köszöntötte, aki kifejtette, hogy Kölcsey Ferenc a Himnusz megírásával megalkotta nemzetünk imáját, amelynek máig ható üzenete van. Őriznünk kell magyarságunkat, hitünket, anyanyelvünket, mert ez kapcsolja össze a nemzetet.
Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke arról beszélt, hogy a magyarságnak a Himnusz megírása előtt is volt összetartó, kollektív imádsága a nép ajkán őrzött énekekben: a Boldogasszony anyánk, a Székely himnusz, a reformátusok 90. zsoltára és az evangélikusok „Erős vár a mi Istenünk” kezdetű Luther-éneke. Mindig az Isten segítségét, áldását kértük harcaink, elnyomatásaink nehéz éveiben – fejtegette a szónok, majd arról beszélt, hogy Bátyú község szép példája a különböző nemzetiségű emberek békés egymás mellett élésének.
Kacsó Géza, Bátyú község református lelkésze Kölcsey Parainesiséről szólt az egybegyűlteknek. Hangsúlyozta, hogy Kölcsey – gyermeke nem lévén – unokaöccséhez intézte intelmeit, erkölcsi tanításait, melyek között kiemelte az anyanyelv fontosságát, mívelését és szeretetét.
Az ünnepi beszédeket követően gazdag program szórakoztatta a mintegy 200 fős közönséget. A Sola Fide Bátyúi Református Vegyes Kar előadása méltó nyitánya volt az estének. Kosztyu Angéla karvezető irányításával tiszta, éteri hangon tolmácsolták az egyházi és hazafias, nemzetmegtartó énekeket. Az est különlegessége volt a Zápszonyi Református Kórus, amely igazi profizmussal adta elő hazaszeretetről, hitről, megmaradásról szóló énekeit.
Majd színre léptek a Bátyúi Művészeti Iskola és a Művelődési Ház aranytorkú, ügyes lábú kis szereplői is.
Igazi farsangi hangulatot varázsoltak a színpadra az Együtt Nyugdíjasklub tagjai Balogh Mária irányításával.
A hangulat az Ararát együttes előadásával érte el tetőfokát. A bátyúi református egyház együttese mindig elbűvöli a közönséget mély átéléssel előadott dalaival. A templom és az iskola, valamint magyar nyelvünk megtartásáról zengtek, amit a közösség vastapssal jutalmazott.
Az est a Kokas Banda előadásával, táncházzal, majd állófogadással zárult.
A rendezvényt a KMKSZ és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta.
Sz. E.
