Az 1940-es években Kárpátalján játszódó történet filmes feldolgozása Zsigmond Dezső rendezésében, kárpátaljai színészek közreműködésével készült 2017-ben. A Sátán fattya című nagyjátékfilm Nagy Zoltán Mihály azonos című regénye alapján készült, Budapesten december 11-én mutatták be. A cselekményről részletesebben korábbi cikkünkben olvashat.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség a Magyar Kultúra Napja alkalmából szervezett ünnepséget a főiskola átriumában, ahol nemcsak a filmmel, de a szereplőkkel is találkozhattak a látogatók január 22-én Beregszászban. A beregszászi szakmai bemutatóra a film elkészítésében közreműködő szakemberek és a benne szereplő színészek is ellátogattak.
A közönség az utolsó képkockákat követő hosszú csenddel, majd kitörő tapssal fogadta az alkotást, amely a kárpátaljai közösség kollektív tudata mélyén megbúvó tragédia, a málenykij robot időszakát dolgozza fel a fiatal Tóth Eszter szenvedéseinek leírásán keresztül.
A filmvetítés után Vári Fábián László beszélgetett a film két főszereplőjével, a tragikus sorsú Tóth Esztert alakító Tarpai Viktóriával és az édesanyját, Ágnest megformáló Szűcs Nellivel, valamint a film rendezőjével, Zsigmond Dezsővel.
A beszélgetés során elhangzott az, amit a közönség is kézzel tapinthatóan érzett a filmben: kárpátaljaiként nem lehet a történeten kívül maradni, szemlélődőként felfogni a látottakat. A cselekmény magával ragad, szüleink, nagyszüleink háborús időkről szóló elbeszélései elevenednek meg a vásznon.
A film rendezője elmondta, hogy A Sátán fattya egy női szenvedéstörténet, passió. Ahogy Krisztus keresztre vezető útjában sem voltak enyhítő pillanatok, úgy ezek a filmből is kimaradtak, mert veszélyeztették volna a cselekmény drámaiságának, feszességének kibontakozását. Zsigmond Dezső elmondta, hogy a válogatásokon ugyan sok színész került szóba, a film főszerepeire tudatosan választottak kárpátaljai művészeket, mert a genetika szavát nem lehet figyelmen kívül hagyni, ők hordozzák génjeikben a film által feldolgozott tragédiát. A film – a támogatóknak hála – egy átlagos magyar játékfilm költségvetésének töredékéből készült el. A rendező fontosnak tartotta, hogy a könyv szellemiségéhez végig hűek maradjanak. Elkerülhetetlen volt azonban, hogy az irodalmi nyelvet a film nyelvére fordítsák, és néhol eltérjenek a könyvben leírtaktól.
A Tóth Esztert hatalmas átéléssel alakító Tarpai Viktóriának, elmondása alapján, gyerekkorig visszanyúló emlékek segítettek a szerep megformálásában. Kiskorától fogva megemlékeztek a málenykij robot tragédiájáról, amikor a Vidnyánszky Éva gyermekszínjátszó stúdióban évről évre irodalmi összeállítással adóztak a nagyszülők, rokonok emléke előtt. Pár évvel ezelőtt A Sátán fattyából monodráma is készült, melyben szintén ő játszotta a főszerepet.
A filmben Eszter édesanyját alakító Szűcs Nelli szerint a szerep megformálása egy növény fejlődéséhez hasonló. Nem kellett beleélnie magát a játékba, mert nem játszik, hanem benne él, létezik a figuráiban, a mag elvetése után azok kelnek életre benne. Tiszaújlakon, a magyar-ukrán határ árnyékában nőtt fel, gyerekkora óta kíváncsian boncolgatta az elválasztottság fogalmát. Vegyes, magyar és orosz gyökérről fakadva két nézőpontból is ismeri a háború éveinek eseményeit. Ágnes megformálásához nagyanyjáról szóló emlékeit hívta segítségül. Szűcs Nelli szerint a kérdés, hogy szükség van-e a múltunk tragédiáit boncolgató alkotásokra, egyértelmű. A fiataloknak hallaniuk kell azokról az eseményekről, amelyek szüleik, nagyszüleik életét formálták. A múlt ismerete nélkül csak gyökértelen lehet bármilyen jövő.
Kiss Julianna
Kárpátalja.ma
