Az Európa Tanács jelentéstevője Kárpátalján
Magyar Anna a Csongrád Megyei Közgyűlés külügyekért felelős alelnöke, Brüsszelben a Régiók Bizottságában a magyarországi küldöttség tagja, Strasbourgban az Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának alelnöke. A napokban Brenzovics Lászlónak, a KMKSZ elnökének, az ukrán parlament képviselőjének a meghívására annak a jelentésnek a raportőreként érkezett Kárpátaljára, amelyet az Európa Tanács (ET) készít A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájaelfogadásának a 25. évfordulója alkalmából.
– Olyan jelzéseket kaptam, hogy itt rengeteg információt tudnék megszerezni. Tekintettel arra, hogy az oktatási törvény 7. cikkelye abszolút beleilleszkedik abba a kérdésbe, hogyan kezelik a kisebbségi nyelveket Ukrajnában, ideutaztam, hogy személyesen szerezzek tapasztalatokat. „Ez nyilván vitát is fog generálni – emelte ki Magyar Anna, és elmondta, felkészülten szeretne részt venni abban, hogy megfelelően exponálhassa: ezek a fejlemények nincsenek teljes összhangban az Ukrajna által is aláírt chartával. – Európa-szerte számos problémával kell szembenézniük a kisebbségeknek, mindenütt más a terjedelmük, eltérő a létszámuk, van, ahol tömbben élnek, valahol szórványban. Szeretném elkerülni, hogy ez magyar ügynek tűnjön, mert ez nem az, annál sokkal több: a nemzeti kisebbségek sorsáról van szó” – hangsúlyozta a politikus.
Magyar Anna fontosnak tartja a nemzetközi közvélemény elé tárni ezt, hogy az ET önkormányzati kongresszusa, amely 47 tagország önkormányzati delegációiból áll, foglalkozzon a kérdéssel. Magyarországot héttagú küldöttség, Ukrajnát 12 tagú delegáció képviseli. A testület az önkormányzatisággal foglalkozik, és ezért vélte fontosnak, hogy tapasztalatot cseréljen a megye vezetőségével a kialakult helyzetről. Megjegyezte, a sajtóból értesült az ukrán Központi Választási Bizottság alelnökének, Andrij Maherának a kijelentéséről, mely szerint feloszlathatják a Kárpátaljai Megyei Tanácsot, amiért az ukrán elnöktől az oktatási törvény megvétózását kérő hivatalos beadványt fogadott el. Ez az önkormányzatiság nyílt fenyegetése.
A jelentéstévő már akkor tájékoztatta kollégáit az aggasztó fejleményekről, amikor azok még csak kirajzolódni látszottak, elnökségi tagként szeptember 15-én vetette fel a kérdést.
– A nyugati kollégák meglepődtek. Azóta az államfő aláírta a törvényt, és az aggályok beigazolódtak. Most várják a további információt, és az rögtön a nemzetközi közvélemény elé kerül nem magánvéleményként, hanem tapasztalatként – mondta.
Kárpátaljai információit több helyszínen gyűjtötte Magyar Anna. Első nap ellátogatott Aknaszlatinára, ahol örömmel látta, hogy egy vegyes nemzetiségű település élettevékenységét egyetértésben és hatékonyan irányítja egy helyi román polgármester és magyar helyettese. Brenzovics Lászlóval két tanintézménybe is ellátogattak, ahol az igazgatókkal folytatott beszélgetés szintén a téma mélyebb megismerését szolgálta.
– Nagyon örülök, hogy Aknaszlatinán, ahol román többség, magyar kisebbség és még kisebb arányú ukrán lakosság él, azt láttam, hogy békében működtetik a román és a magyar tannyelvű iskolákat. Véleményem szerint nagyon felborítaná az életüket az oktatási törvény – összegezte a látottakat Magyar Anna.
Az anyaországi politikus kárpátaljai látogatásának második napján Ungváron Barta Józseffel, a Kárpátaljai Megyei Tanács első elnökhelyettesével, a KMKSZ alelnökével és Sterr Attilával, a megyei oktatási főosztály vezetőhelyettesével találkozott. Tájékoztatták a vendéget egyrészt a helyi magyarság életéről, a 2015-ös helyhatósági választásokon aratott sikerről, az azóta elért eredményekről, valamint az oktatási törvény 7. cikkelyének veszélyeiről, és a különböző színtereken ellene tett lépésekről. Az is elhangzott, hogy a kormányzó, Hennagyij Moszkal karizmatikus személyiségének is sokat köszönhetnek a helyi nemzetiségek, mert a kormányzó abban látja a stabilitást, ha itt továbbra is békésen együtt élnek a kisebbségek.
Majd Okszana Babuniccsal, az Ungvári Városi Oktatási Osztály vezetőjével megtekintették a 14. számú roma iskolát, ahol magyarul, ukránul, cigányul beszélnek a gyerekek. Az utóbbi 5 évben megpróbálják rávenni a szülőket, hogy ha megfelelő szinten beszélik a magyart vagy az ukránt, akkor adják más intézménybe a gyermeküket. Mégis ezt az iskolát választják egyfajta hagyományőrzés miatt, ide jártak a szülők, nagyszülők is.
Végezetül Magyar Anna elmondta, fontos, hogy az Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa is foglalkozzon az üggyel október 18–20-án. Kedden beadta a kárpátaljai látogatásról szóló összefoglalót a kongresszus régiós kamarájának a bureau-ülésén, és támogatást kapott ahhoz, hogy szerdán a plenáris ülésen hozzászóljon Thorbjorn Jagland főtitkár felszólalásához a témában, valamint a régiós kamara ülésén is ismertesse az itt szerzett tapasztalatokat.
RV
