Az ukrán oktatási törvény – a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban – szavatolja a „szükséges szintű” oktatást a nemzetiségek nyelvén és egyenlő lehetőséget biztosít minden állampolgár számára – jelentette ki Petro Porosenko ukrán elnök Strasbourgban, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének szerdai ülésén.
Porosenko beszédében hangsúlyozta, hogy az ukrán oktatási reform az oktatás színvonalának növelését, valamint az ország jövőjét és biztonságát szolgálja, a világban kialakult irányzatoknak megfelelően biztosítja a szabad nyelvhasználatot, a kisebbségeknek az anyanyelvű oktatást.
Nem engedhető meg, hogy egyetlen lakos vagy Ukrajnában élő bármely kisebbség is hátrányt szenvedjen az államnyelv ismeretének hiánya miatt, ez ugyanis végzetes egyenlőtlenségekhez, az érvényesülés csorbulásához vezet – húzta alá Porosenko. Kijelentette, Ukrajna nem a kisebbségi nyelvek használata ellen érvel, ismeretük szerinte gazdagítja az embert. Az ukrán nyelv ismerete ugyanakkor elengedhetetlen a munkavállalás és a karrier szempontjából. A gyerekek joga az ukrán nyelv ismerete, a törvény pedig a hátrányos megkülönböztetéstől óvja meg őket. Az ország hivatalos nyelvének kitűnő ismerete a lehetőségek bővülését jelenti, ennek érdekében pedig Kijev annyit kér csak állampolgáraitól, hogy tanulják meg az ország nyelvét, ami az ő javukat szolgálja – húzta alá.
Ukrajna továbbra is kész a párbeszédre és az együttműködésre az érintettekkel, megőrzendő a nemzetiségek nyelvét – szögezte le az elnök.
Porosenko beszédében hangsúlyozta, hogy Ukrajna visszautasít minden olyan törekvést, amely elfogadtatná Kijevvel és a világgal a Krím elszakadását.
„Nem lehet semmivel, sem pénzzel, kőolajjal vagy földgázzal kiváltani a Moszkva által jogtalanul elfoglalt ukrán területeket” – mondta Porosenko, és hozzátette, hogy Ukrajna sem területeit, sem értékeit, sem szabadságát nem fogja áruba bocsátani. Az ukrán elnök nyilvánvalóan Milos Zeman cseh elnök előző nap Strasbourgban tett javaslatára reagált, amely szerint Ukrajna számára a Krím elvesztése „lezárt ügy”, a kérdést pedig úgy lehetne rendezni, ha Moszkva fizetne a területért Kijevnek pénzzel vagy kőolajjal és földgázzal.
Porosenko szerint Oroszország a Krím annektálásával az európai értékek alapját képező emberi jogokat támadta meg, a demokráciát, az emberi jogokat és a szabadságot akarta eltörölni. Nincs helye kompromisszumoknak, amikor globális értékekről van szó. Az ukrán elnök szerint Moszkva azzal kinyilvánította ki, hogy „nincs semmi köze” ezekhez az értékekhez, hogy a mai napig orosz fegyveresek tartózkodnak ukrán területeken és emberek ezreinek kell szenvedniük az emberi jogok megsértése miatt.
Porosenko reményét fejezte ki, hogy az orosz agresszió okozta nehéz körülmények között az Európa Tanács továbbra is kiáll Ukrajna határainak sérthetetlensége és az ország területi integritása mellett. Arra kérte a parlamenti közgyűlést, kettőzze meg a szabadság és emberi jogok védelme érdekében tett erőfeszítéseit.
(MTI/Kárpátalja)
