A magyar Országgyűlés képviselői elzárkóztak attól, hogy találkozzanak és konzultáljanak az ukrán parlament képviselőivel az oktatási törvényről a múlt héten Budapesten – közölte Irina Herascsenko a kijevi törvényhozás első alelnöke az Ukrinform ukrán hírügynökség hétfői jelentése szerint.
Herascsenko szavai szerint a múlt héten népes ukrán parlamenti küldöttség tett látogatást Budapesten, ahol részt vettek egy fórumon, amelyet az Európa Tanács (ET) szervezett az isztambuli konvencióval kapcsolatosan. A 2014-ben született isztambuli egyezmény célja a nők elleni erőszak minden formájának felszámolása. A dokumentumot Magyarország még nem ratifikálta.
Az ukrán delegáció tagjai budapesti látogatásuk idején szerettek volna magyar parlamenti képviselőkkel találkozni és elmagyarázni a nemrég hatályba lépett új oktatási törvényt, de a magyar törvényhozás képviselői a találkozót elutasították – mondta a parlamenti alelnök.
Herascsenko felszólította a kijevi törvényhozás tagjait, hogy használjanak ki minden lehetséges nemzetközi fórumot a törvény elmagyarázására más államok képviselői számára.
Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott és a múlt héten hatályba lépett új oktatási törvény a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformok révén, egyebek között 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát. A jogszabály jelentős autonómiát ad az iskoláknak, és béremelést ír elő a pedagógusok számára.
A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke azonban több ország, köztük az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország heves tiltakozását váltotta ki. A jogszabály ezen része – amely egyébként 2020 szeptemberétől lép életbe – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, továbbá nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.
Ukrajna a jogszabályt elküldte szakértői véleményezésre az ET Velencei Bizottságának, hogy a testület vizsgálja meg, sért-e nemzeti kisebbségi jogokat. Kijev álláspontja jelenleg az, hogy a törvény összhangban van Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásaival, és megfelel az európai gyakorlatnak.
