Megnyugtató, hogy Kárpátalján mégiscsak van egy évezredes szolidaritás, amely most a megyei tanácsban (közgyűlésben) az új ukrán oktatási törvény kapcsán tartott szavazás során is bebizonyosodott – jelentette ki az MTI-nek Orosz Ildikó, a Kárpátalja megyei tanács képviselője.
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke az után nyilatkozott csütörtökön Ungváron, hogy a megyei képviselők elfogadták a beadványt, amely az ukrán elnöktől a kisebbségi jogokat sértő oktatási törvény megvétózását kéri.
Orosz Ildikó, aki a tanácsban az oktatási bizottságot vezeti, kifejtette: azt is megnyugtatónak tartja, hogy „a megyei képviselő-testület – ellentétben az ukrán parlament kárpátaljai képviselőivel – kiállt a közös múlt, az egység és Kárpátalja nemzetiségi sokszínűségének megőrzése mellett, amit jól mutat, hogy a 38 igen szavazat mellett mindössze egyetlen képviselő voksolt nemmel a 64 fős testületből, a többiek – s ez is a lojalitás jeleként értékelhető – tartózkodtak vagy nem szavaztak”.
Pozitív fejleményként értékelte, hogy a múlt héten nagyon sok alulról jövő kezdeményezés indult el Kárpátalján az oktatási törvénnyel kapcsolatban, sok iskola szülői tanácsa, pedagógusok, egyetemisták gyűjtöttek aláírásokat, amelyeket azonnal elküldtek Petro Porosenko elnöknek, hogy vétózza meg a törvényt, és küldje vissza a parlamentnek átdolgozásra.
A képviselő elmondta, fontos lépésnek tekinti, hogy a beregszászi városi és járási tanácsok – az eddigi bevett gyakorlattól eltérően – nem várták meg a felsőbb hatalmi döntést, hanem önálló kezdeményezéssel beadványokat fogadtak el, amelyekben felszólították az államfőt az oktatási törvény megvétózására.
Jelezte, sajnálatosnak tartja viszont, hogy az Ungvári és a Nagyszőlősi járások tanácsai, amelyek területén nagy számban élnek magyarok, eddig nem reagáltak a jogsértő törvény elfogadására.
Orosz Ildikó azt is elmondta, ha az elnök a széles körű tiltakozás ellenére is aláírja a törvényt, akkor szerinte ez azt fogja jelenteni, hogy az ukrán állam nem akarja megkötni a társadalmi szerződést az ukrán állampolgárok minden csoportjával. Úgy vélte, erre utal Lilija Hrinevics oktatási miniszternek az a napokban tett nyilatkozata is, amelyben közölte, hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni a környező országok oktatási minisztereivel kompromisszum keresése érdekében.
„Szomorú számomra, hogy a miniszter, az államfő vagy a parlament nem az érintett társadalmi rétegekkel, jelen esetben a kisebbségekkel akar kompromisszumra törekvő párbeszédet folytatni, sőt meg sem akarja hallgatni őket” – mutatott rá a képviselő.
Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal. A törvény jelentős autonómiát ad az iskoláknak, és béremelést ír elő a pedagógusok számára. A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye kimondja: Ukrajnában az államnyelv az oktatás nyelve.
Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.
A törvény éles vitát váltott ki belföldön, de az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország is tiltakozott a nemzetiségek anyanyelven történő oktatásának tervezett visszaszorítása ellen.
(MTI)
