A Fidesz-KDNP EP-képviselője, Bocskor Andrea kezdeményezésére az Európai Parlament 37 képviselője – magyarok, bolgárok, románok, lengyelek és szlovákok –nyílt levélben fordultak Petro Porosenko ukrán elnökhöz, hogy aggodalmukat fejezzék ki az ukrán Legfelsőbb Tanács által szeptember 5-én elfogadott oktatási törvény miatt. S arra kérték az elnököt, ne véglegesítse azt aláírásával. Az új oktatási törvény 7. cikkelyének jogsértő, a szerzett jogokat korlátozó, az ország nemzetközi kötelezettségvállalásaival ellentétes voltára hívták fel az ukrán elnök figyelmét.
A levél utal arra, hogy az oktatás nyelvére vonatkozó 7. cikkely ellentétben áll az Ukrajna által ratifikált nemzetközi egyezményekkel: a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája, a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezmény és az Ukrajna és az Európai Unió közötti Társulási Megállapodás egyes cikkelyeivel. A képviselők közösen rámutattak, hogy a fent említett cikkely megszünteti az ukrajnai magyarok, románok, bolgárok, lengyelek, szlovákok azon jogát, hogy anyanyelvükön tanuljanak az oktatási rendszer minden szintjén, amely évtizedek óta bevett gyakorlat. A nemrégiben elfogadott jogszabály az ukrajnai nemzetiségi iskolák, a mintegy 120 román, 100 magyar, 5 lengyel tannyelvű iskola felszámolásához vezet. A törvény az ország lakosságának mintegy 20%-át kitevő nemzeti kisebbségeket megfosztja az oktatás nyelvének szabad megválasztásától, attól az alapvető joguktól, hogy anyanyelven tanuljanak. Ez súlyos visszalépést jelent az eddig érvényben lévő jogszabályokhoz képest, s differenciált jogi kategóriákba sorolja az ukrán állampolgárokat.
A nyílt levél szorgalmazója, Bocskor Andrea kárpátaljai politikus kiemelte: „Fontos, hogy az Európai Unió konkrét lépéseket tegyen az ukrajnai jogszűkítési folyamat ellen, hisz az érintett anyaországok mellett az uniós vezetők lehetnek jó hatással a nemzeti kisebbségek számára negatív döntés visszafordítására”.
Alább közöljük a Nyílt levél magyar fordítását:
Nyílt levél Petro Porosenkónak
Tisztelt Elnök úr!
Mi, az Európai Parlament képviselői, aggodalmunkat fejezzük ki az ukrán Legfelsőbb Tanács (Verhovna Rada) által nemrégiben elfogadott oktatási törvényt illetően.
A törvény 7. cikkelye korlátozza a nemzeti kisebbségek anyanyelvi tanulásához való jogát. A cikkely az óvodai és az általános iskolák szintjére korlátozza a nemzeti kisebbségek anyanyelvén történő oktatását, a középiskolai és felsőoktatás nyelvévé viszont kizárólag az ukránt teszi. A törvény, figyelmen kívül hagyja az ország alkotmányát és nemzetközi vállalásait, megfosztja a nemzeti kisebbségeket (románokat, magyarokat, bolgárokat, lengyeleket, szlovákokat) az anyanyelven történő tanulás jogától, ami súlyos visszalépést jelent az eddig, érvényben lévő jogszabályokhoz képest. Ukrajna lakosságának legalább 20%-át nemzeti kisebbségek alkotják, emiatt fontos a nemzeti kisebbségek anyanyelvi és kulturális érdekeinek a tisztelete.
Az oktatási reform kisebbségellenes intézkedései nagy csalódást jelentenek, mivel Ukrajna számos alkalommal deklarálta európai integrációs elkötelezettségét. Az államnyelv megtanulását nem lehet erőszakos eszközökkel elősegíteni, csak megfelelő módszerekkel. Az Európai Unió és tagállamai felé az Ön országa negatív üzenetet küld a nemzeti kisebbségek alkotmányos jogainak szűkítésével, annak ellenére, hogy Ukrajna több nemzetközi szerződésben is deklarálta a nemzeti kisebbségek jogainak szavatolását:
– A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája szerint valamely regionális vagy kisebbségi nyelv magánéleti és közéleti gyakorlásának joga elidegeníthetetlen jog (Preambulum)
– A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája szerint a Felek vállalják, hogy a regionális vagy kisebbségi nyelveket illető politikájuk kialakítása során figyelembe veszik az ezeket a nyelveket használó csoportok által jelzett szükségleteket és kívánságokat. (7. cikk, 4. pont)
– Az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezménye szerint a Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy előmozdítják a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek számára az oktatáshoz minden szinten a hozzájutás esélyegyenlőségét. (12. cikk, 3. pont)
– Az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezménye továbbá hozzáteszi, hogy a Felek törekednek – lehetőségeik szerint és oktatási rendszerük keretein belül – annak biztosítására, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek megfelelő lehetőségük legyen kisebbségi nyelvüket megtanulni vagy ezen a nyelven tanulni. (14. cikk, 2. pont)
– A 2014-es Európai Unió és Ukrajna közötti társulási egyezmény szerint , amely idén szeptember 1-től lépett életbe, Ukrajna kötelezettséget vállal egy közeli és tartós kapcsolatra az Európai Unióval, amely a demokratikus elvek, a jogállamiság, a felelősségteljes kormányzás, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok – köztük a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogai, a kisebbségekhez tartozó személyek megkülönböztetés-mentességének elve, valamint a sokszínűség – tiszteletben tartásának megerősítésén, valamint a belpolitikai reformokhoz való hozzájárulásának megszilárdításán alapul; (4. cikk, 2.e pont)
Az oktatási törvény előkészítése során mi, az Európai Parlament képviselői többször felhívtuk az ukrán Oktatási Minisztérium és a Legfelsőbb Tanács (Verhovna Rada) tudományért és oktatásért felelős Bizottság vezetőjének figyelmét arra a tényre, hogy az új törvény drasztikusan korlátozza az etnikai kisebbségek jogait, és kértük a törvényhozókat, hogy európaibb megközelítést alkalmazzanak. Mindezen törekvések ellenére az elfogadott szöveg nemcsak az Ukrajnában élő etnikai kisebbségek alkotmányos jogait sérti, hanem az ország nemzetközi kötelezettségeivel és az Európai Unió alapértékeivel is szembemegy.
Ezért mi, az Európai Parlament képviselői arra kérjük Elnök Urat, hogy ne írja alá az új oktatási törvényt, amely diszkriminatív és ellentmond az európai és nemzetközi normáknak.
