Kedden délelőtt rövid megnyitóval vette kezdetét a nyolcadik összehívású Legfelső Tanács hetedik ülésszaka. A képviselők első munkanapjukon elfogadták a kárpátaljai magyar nyelvű oktatást alapjaiban veszélyeztető új oktatási törvényt.
Az ülésszak megnyitásáról készült sajtóbeszámolók némelyikében az elfogadásra váró törvényeknél nagyobb figyelmet szenteltek az újságírók annak, hogy a nyári vakáció idején 1,4 millió hrivnyából felújították a parlament épületének több helyiségét, köztük az étkezdét. A 24 Kanal tévécsatorna beszámolója szerint például egyedül az új szőnyegek 200 000 hrivnyába kerültek.
A parlament egy kisebb „huncutságnak” köszönhetően a vártnál könnyebben térhetett át az ügyrendi kérdésekről a tulajdonképpeni törvényalkotó munkára. Történt ugyanis, hogy Andrij Parubij házelnök javasolta a honatyáknak, hogy egyelőre csak az első hétre szavazzanak meg napirendet, így a bizottságoknak lesz idejük egyeztetni az ülésszak hátralévő részének programjáról. A képviselőknek is tetszett az ötlet, bár megszavaztatni az indítványt a teremmel csak negyedik próbálkozásra sikerült.
A napirend értelmében a törvényhozás már az első munkanapon tárgyalt az új oktatási törvény tervezetéről, amely második olvasatban került a testület elé.
„Az oktatási reformról szóló törvény egy új iskola bevezetését irányozza elő Ukrajnában, ahol a gyerekek nem dátumokat és tényeket fognak magolni, hanem a jövőbeni szakmai fejlődésükhöz szükséges kompetenciákat fejlesztik” – vezette fel a témát a házelnök nem minden pátosz nélkül.
A dokumentumhoz a honatyák több mint 800 módosító indítványt nyújtottak be, melyekről a parlamentnek elviekben egyenként kellett szavaznia, ezért a képviselők jobbára voksolással töltötték a kedd délutánt. Igaz, a legtöbb indítványt elvetette a Rada, miután azok nem kapták meg az elfogadásukhoz minimálisan szükséges 226 szavazatot.
A déli szünetet követően Andrij Parubij bejelentette, a képviselők megállapodtak arról, hogy a parlament, valamint az Oktatási és Tudományos Minisztérium vezetői szinten egyeztetnek a törvénytervezet ominózus 7., az oktatás nyelvéről rendelkező cikkelyéről, amely az ukrajnai kisebbségek nyelvén való oktatást csupán az államnyelv, vagyis az ukrán mellett engedélyezné. Az egyeztetés tétje az volt, hogy amennyiben a minisztériumi tisztviselőknek és a parlamenti frakcióknak nem sikerül megállapodásra jutniuk a törvénycikkely szövegéről, a parlament egyenként szavaz majd minden idevágó képviselői indítványról.
Lilija Hrinevics oktatási miniszter ezzel kapcsolatban óva intette a képviselőket attól, hogy olyan szövegváltozatot fogadjanak el, amely „ellenkezik az Alkotmánnyal”, mert azt az államfő nem írhatja alá, amivel szerinte az egész oktatási reform sorsa veszélybe kerülne. Az UNN hírügynökség a hírrel kapcsolatban jó érzékkel utalt arra, hogy korábban a tárcavezető azt állította, a kérdésben sikerült konszenzusra jutniuk a parlamenti frakcióknak és bizottságoknak. Itt érdemes megemlíteni azt is, hogy a kárpátaljai magyar érdekvédelmi és szakmai szervezetek több ízben aggodalmuknak adtak hangot az elmúlt hónapokban annak okán, hogy a készülő oktatási törvény a parlament elé terjesztett formájában nagymértékben szűkítené a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogait, ezen belül az anyanyelven történő oktatáshoz való jogot.
Nem sokkal később a házelnök bejelentette, hogy a képviselőknek sikerült kompromisszumra jutniuk a vitatott cikkely szövegét illetően, amely ily módon „az oktatás nyelvének lépésenkénti bevezetését fogja előirányozni”. A képviselők végül a késő délutáni órákban megszavazták az új oktatási törvényt.
Lapunk birtokába jutott a 7. cikkelynek a képviselők között a végső szavazás előtt nem sokkal kiosztott szövegváltozata. Eszerint a nemzeti kisebbségekhez tartozók számára a törvényalkotó csak az óvodai és az alsó tagozatos oktatást garantálja az adott kisebbség nyelvén, s a nemzetiségi oktatást fokozatosan át kívánják vezetni ukrán nyelvre.
