A kárpátaljai magyarság alkotmányos jogait sérti az ukrán parlament által egy napja elfogadott, a nemzetiségek anyanyelvű oktatását ellehetetlenítő oktatási törvény, ezért a kárpátaljai magyarok minden törvényes eszközt fel fognak használni oktatási jogaik visszaállítása érdekében – jelentette ki az MTI-nek nyilatkozva Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke szerdán Beregszászban.
Az oktatási törvény kisebbségellenes rendelkezései kapcsán Orosz Ildikó elmondta: „Úgy érezzük, visszatértek a legsötétebb sztálini idők a magát demokratikus államnak nevező Ukrajnában. Felháborító, hogy az ukrán parlament a kisebbségek, így a kárpátaljai magyarság alkotmányos jogait sértő törvényt fogadott el”.
A KMPSZ elnöke jelezte, a kárpátaljai magyar szervezetek elsőként Petro Porosenko elnökhöz fordulnak, hogy ne írja alá az ukrán alkotmányt és a kisebbségek anyanyelvű oktatásra vonatkozó jogait semmibe vevő törvényt. Igaz, annak tükrében, hogy az államfő pártjának teljes parlamenti frakciója – Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökének kivételével – megszavazta a törvényt, nem tartja valószínűnek, hogy Porosenko nem írja azt alá – mutatott rá. Hangsúlyozta: mivel a kárpátaljai magyarok törvénytisztelő állampolgárai Ukrajnának, minden törvényes eszközt fel fognak használni oktatási jogaik visszaállítása érdekében, hiszen az anyanyelvű oktatás joga a gimnáziumi szintig bezárólag mindig szavatolva volt számukra, függetlenül attól, hogy Kárpátalja milyen országhoz tartozott. Úgy tűnik – folytatta –, hogy az Ukrajnát irányító elit valamiféle „agymosáson” esett át, és az ukránok által a Szovjetunió kötelékében elszenvedett sérelmeket most a kisebbségeken akarja megtorolni.
A kilátásokról szólva a szakember kifejtette: egyelőre nem ismerik az oktatási törvény teljes szövegét, csak részinformációik vannak, amelyekből az derül ki, hogy itt is tipikus ukrán törvényről van szó, amelynek a betűje többféleképpen értelmezhető, így az alkalmazása vélhetően azon múlik, hogyan állnak majd hozzá az illetékes vezetők az oktatási rendszer különböző szintjein az iskoláktól a minisztériumig. De sok múlik majd az iskolaigazgatók mellett a magyar szülőkön is, hogy mennyire akarnak megfelelni a hatalmi elvárásoknak – mondta el Orosz Ildikó.
Grezsa István, a Miniszterelnökség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének és összehangolt fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosa az MTI-nek Beregszászon nyilatkozva kijelentette: „Sajnálatosnak és elfogadhatatlannak tartjuk a kisebbségek jogait csorbító oktatási törvény megszavazását, annál is inkább, mert több magas rangú ukrán politikus ígéretét bírtuk, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség anyanyelvű oktatáshoz fűződő jogait sértő törvényt nem fogadnak el a Legfelső Tanácsban”. Kedden ez mégis megtörtént, ezért alapos vizsgálatot igényel, hogy milyen következményekkel jár ez a barátságtalan gesztus – emelte ki a kormánybiztos.
Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai kommunikációs titkára az MTI érdeklődésére elmondta: a szövetség a kárpátaljai magyar szervezeteknek az ukrán oktatási törvény kapcsán szerdán kiadott nyilatkozatát angol és ukrán nyelven eljuttatja nemzetközi szervezetekhez, felhíva a figyelmet a jogszabály alkotmányellenes, a kisebbségek törvényes jogait, az ukrán–magyar alapszerződést és Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásait sértő voltára. A kárpátaljai magyarok 60 ezer aláírást összegyűjtve tiltakoztak a közelmúltban az akkor előkészületben lévő kisebbségellenes jogszabályok ellen, ezért is tartják mélységesen felháborítónak azt, ami kedden az Európába törekvő Ukrajna parlamentjében történt. A törvény elfogadása mélységesen felháborító, és mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy visszaállítsák a kárpátaljai magyarság oktatási jogait – mondta a kárpátaljai magyar politikus.
Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter a kijevi közszolgálati rádiónak szerdán nyilatkozva azt hangsúlyozta: a most elfogadott oktatási törvény egyértelművé teszi, hogy Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. A jogszabály nemzetiségekre vonatkozó 7. cikkelyéről kifejtette, hogy a kisebbségekhez tartozó tanulók számára biztosítani kell az időt az ukrán nyelv elsajátításához. A törvény erre az elemi iskolában (1-4. osztály) nyújt lehetőséget, amikor a diákok az anyanyelvükön tanulhatnak, de az általános iskolában (5-9. osztály) fokozatosan át kell térniük a tantárgyak többségének ukrán nyelvű tanulására. A miniszter szerint erre azért van szükség, mert jelenleg a nemzetiségi kisebbségek iskoláiban a diákok az érettségiig minden tantárgyat az anyanyelvükön tanulnak, és nem sajátítják el az ukrán nyelvet, így hátrányt szenvednek a felsőoktatási intézményekbe történő felvételizésnél. „Meggyőződésem, hogy a törvény 7. cikkelye a gyermekek – Ukrajna állampolgárai – érdekeit szolgálja, hogy egyenlő jogaik és oktatási lehetőségeik legyenek, és ez az ukrán állam érdeke is” – hangoztatta az oktatási tárca vezetője.
(MTI)
