Kárpátalja magyarsága a Rákóczi-szabadságharc első győztes csatájának 314. évfordulójáról emlékezett meg a hagyományos Turul-ünnepség keretében vasárnap a határ menti Tiszaújlakon, az egykori ütközet helyén emelt turulmadaras emlékműnél.
A kárpátaljai magyarság legnagyobb tömegrendezvényének számító ünnepségen mondott beszédében Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnöke arra emlékeztetett, hogy a magyarországi megye számára nagy megtiszteltetés volt, amikor a rendszerváltozás után a neve kiegészült a történelmi Bereg vármegyére utaló Bereggel. Bereg vármegye alámerült a Szovjet Birodalom mindent egyneműsítő, embertelen rendszerében, de Rákóczi leghűségesebb népe, amelyet először szólított meg és amely mindvégig kitartott mellette, a mindent túlélő beregi, kárpátaljai magyarok ezen idő alatt is őrizték a magyarságukat, Bereg vármegye emlékét – tette hozzá.
A politikus hangsúlyozta, az anyaországnak segítenie kell a kárpátaljai magyarok boldogulását, szülőföldön történő megmaradását, hiszen a kárpátaljai magyarság boldogulása, jobb léte garanciája és jele a mindenkori összmagyarság megmaradásának és jólétének. Utalva a 150 ezres kárpátaljai magyarságra kiemelte, „számunkra százötvenezer indoka van Ukrajna boldogulásának, jobb létének”. Mint fogalmazott, közösen osztozunk abban az örömben, amit az ukrán állampolgárok – Magyarország által mindvégig támogatott – európai uniós vízummentessége jelent, és ami a magyarok számára a kapcsolatok erősítésének lehetőségét hordozza magában, Ukrajna számára pedig egy újabb lépés az európai integráció útján.
Seszták Oszkár emlékeztetve a magyar kormány által Kárpátaljának nyújtott támogatásokra, kijelentette: a kárpátaljai magyaroknak mindig érezniük kell, hogy mellettük vagyunk. Befejezésül köszönetet mondott a kárpátaljai magyarságnak a kitartásáért, hangsúlyozva: „fontos, hogy a kárpátaljai magyarság megmaradjon, hogy legyen magyar a következő ezer évben is, mert addig van magyar, amíg van magyar Kárpátalján is”.
Hennagyij Moszkal, Kárpátalja megye kormányzója beszédében arra emlékeztetett, hogy a Rákóczi-szabadságharcban vállvetve harcoltak egymás mellett különböző nemzetek fiai. Jelezve, hogy Kárpátalja soknemzetiségű vidék, leszögezte: a legfontosabb, hogy a régióban a jövőben is megmaradjon a nemzetiségek közötti béke.
Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke kifejtette, a kárpátaljai magyarokon kívül alig foglalkozik valaki a honfoglalással, pedig szerinte „fontos lenne, hogy ez a történelmi esemény a magyar kalendáriumban is méltó helyet kapjon, s legyen a honfoglalásnak is emlékünnepe”. Ehhez az ünnepségen jelen lévő Jakab Istvánnak, az Országgyűlés alelnökének a segítségét kérte.
Az UMDSZ elnöke aggasztónak, a kárpátaljai magyarságot létében fenyegetőnek nevezte az ukrán parlament előtt lévő, a nemzetiségek anyanyelvű oktatásának ellehetetlenítésére irányuló új tanügyi törvény tervezetét. Mivel a tervezetről a végszavazást a kijevi törvényhozás az őszi ülésszakra halasztotta, Zubánics László arra kérte a V4-ek elnökségét jelenleg ellátó Magyarország kormányát, hogy a fennmaradó időben vesse latba minden befolyását az ukrán törvénytervezet elfogadásának megakadályozása érdekében.
Beszédében Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője szerint Ukrajna és a kárpátaljai magyarság számára a legfontosabb a béke minél előbbi megteremtése, mert szerinte csak ez – vagyis a minszki megállapodások végrehajtása – jelentheti a fejlődés, a válságból történő kilábalás alapját. Ennek kapcsán utalt arra, milyen veszélyeket rejt a szélsőséges erők megerősödése az országban.
A politikus köszönetet mondott Hennagyij Moszkal kormányzónak azért, hogy a kárpátaljai magyar pártokkal együttműködve mindent megtesz, hogy Kárpátalján nyugalom és béke legyen.
A KMKSZ elnöke hangsúlyozta: „Ukrán barátainknak üzenjük, nem vagyunk ellenségeik, sőt a célunk közös – egy európai, demokratikus Ukrajna, egy jóléti állam, egy jogállam, amelyben tiszteletben tartják a kisebbségek jogait is. Mi sem teszünk mást, mint amit az ukrán nemzet legjobbjai tettek, amikor ők voltak elnyomás alatt: harcolunk nemzetünk nyelvéért, kultúrájáért, jogaiért. Kérjük az ukrán nemzetet, ne váljon elnyomottból elnyomóvá” – zárta beszédét Brenzovics László.
(MTI)
