Az Európai Tanáccsal közösen szervezett kétnapos nemzetközi konferencia második napján az ET és Ukrajna Regionális Minisztériumának munkatársai találkoztak a Kárpátalján élő nemzetiségi kisebbségek szervezeteinek képviselőivel.
Natalia Mekahal, a Keleti Partnerség projekt koordinátora kiemelte, hogy a decentralizálás aktuális Ukrajna számára, de a nemzeti kisebbségek érdekeinek függvényében kell azt végrehajtani. A konzultációs találkozón igyekezett válaszokat kapni az őt érdeklő kérdésekre: A kistérségek távlati tervének kidolgozásakor megkérdezték-e a nemzetiségi szervezeteket, azok nyújtottak-e be javaslatokat, ismertették-e a hromadák létrehozásának mechanizmusát, tudják-e az emberek, kihez fordulhatnak?
Zora Popova, az Európai Tanács szakértője hiányolta a megye kulturális sokszínűségének bemutatását, valamint annak összefoglalását, hogy a reformok során milyen problémákkal találkoznak a nemzeti kisebbségek.
Barta József, a KMKSZ alelnöke, a „KMKSZ” Ukrajnai Magyar Párt elnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke beszámolt a magyarok helyzetéről és kiemelte: az a fő cél, hogy legyen érdekképviselet minden szinten, ahol a sorsunkról döntenek. Ez most adott. A megyei tanácsban a magyarság 12 %-os részarányának megfelelő számú, 8 képviselő tevékenykedik a KMKSZ-frakción belül. A Legfelső Tanácsban Brenzovics László képviseli az érdekeinket. Az önkormányzatok különböző szintjein hatással vagyunk azokra a határozatokra, amelyek Kárpátalja sorsára kihatnak. A lényeg, hogy ez így is maradjon.
– Támogatjuk a reformokat, célunk, hogy minél nagyobb önrendelkezéssel bírjon a megyénk, és hogy a reformok során figyelembe vegyék az etnikai összetételt. Ha változnak a járások határai, mert ilyen elképzelések vannak (13 van, kevesebbet terveznek), azt kérjük, legyen egy Beregszász központú, többségben magyarok lakta járás – hangsúlyozta Barta József.
Az oktatást illetően elmondta, jelenleg az óvodától a felsőfokú képzésig minden szinten kiépített magyar tannyelvű oktatási rendszer működik, ezt meg akarjuk őrizni. Viszont az első olvasatban már megszavazott oktatási törvénytervezet veszélyezteti mindezt. A szervezet és a megyei tanács is felhívást intézett az ország vezetőihez, amelyet a 64 képviselő közül a többség támogatott. Ez azt bizonyítja, hogy amikor Kijev nem, vagy nem úgy hall bennünket, a megyében élő ukránok kiállnak mellettünk, hiszen a felhívást aláíró több mint 60 ezer ember közül sok a nem magyar. Nem kértük őket, maguk akartak támogatni minket, hogy ne alakuljon ki a nemzetiségek között konfliktus.
Több mint 1100 éve élünk itt egyetértésben a különböző nemzetiségekkel, ezt meg akarjuk őrizni. De most komoly lépéseket tettek jogaink szűkítésére. Nem fogunk hallgatni – jelentette ki az alelnök, majd így folytatta: Hogy akar Ukrajna Európába menni, ha megsérti a kétoldalú egyezményeket, a vállalt kötelezettségeket, destabilizálja a helyzetet az amúgy is nehéz időben?
Azt nem vitatjuk, hogy a fiatalok kötelesek megtanulni az államnyelvet, az idősebbek is igyekeznek elsajátítani. De arra vonatkozó javaslatainkat nem akarják meghallani, hogy nem anyanyelvként kell oktatni az ukránt. Örömünkre szolgál, hogy sokan tanulják a magyart, mert megértették, érdemes megtanulni, hiszen egy szomszédos ország nyelve és az Európai Unió hivatalos nyelve – jelentette ki Barta József.
Rezes József, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal Nemzetiségi és Vallásügyi Osztályának vezetője a statisztikai adatokra tért ki. 2001-ben volt legutóbb népszámlálás, nagyon elavultak az adatok. Például hivatalosan 14 ezer roma él a megyében, de a valós szám ennek a többszöröse, az érdekvédelmi szervezetek szerint közel 50 ezer, egyes becslések szerint számuk akár 75 ezer is lehet. 17 civil szervezetük van. Egyetlen nemzetiségre sem irányul ennyi figyelem. Az összes nemzetiség támogatására egyetlen közös programot fogadott el a megyei tanács, a romák számára viszont kettőt.
Elmondta, Ukrajnában nincs egyetlen olyan nemzetiségi viszonylatban sokszínű megye sem, mint Kárpátalja. Például Vinnyica megyében, ahol a nemzeti kisebbségek aránya elenyésző, egész nemzetiségi ügyi hivatal működik. Nálunk is folyamatban van az osztály főosztállyá való átszervezése, és a jelenlegi 5 munkatárs helyett több szakember foglalkozik majd a kisebbségek kérdéseivel. Őket is bevonhatják a hromadák kialakításába. Rezes elmondta: mostanáig személyesen nem vett részt a kistérségek tervének kidolgozásában, de kérni fogja felvételét a bizottságba, mert fontos kérdésekről van szó.
Jevhen Zsupan, a Ruszin Nemzeti Tanács elnöke beszámolt az eredményekről és hangsúlyozta, hogy ők nem extremisták és nem szeparatisták, hanem a régió tősgyökeres lakosai.
A csehek nevében Tetyana Szerhijenko, a Kárpátaljai Cseh Kulturális Szövetség elnöke hívta fel a figyelmet arra, hogy óvni és fejleszteni kell minden egyes nemzet értékeit, mert utólag nehéz újjáéleszteni, helyreállítani azokat.
A résztvevők megállapodtak, hogy a továbbiakban folytatják az együttműködést.
Rehó Viktória
