A nemzeti parlamentek szerepe Az emberi jogok európai egyezménye szabványainak végrehajtásában címmel rendezett kétnapos szemináriumot az ukrán Legfelső Tanács képviselői számára az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlése múlt héten Strasbourgban. A fórumon részt vett Brenzovics László parlamenti képviselő, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke.
A teljes magyar nevén Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezményt 1950. november 4-én fogadták el Rómában. Az Egyezmény végrehajtására hozták létre az Emberi Jogok Európai Bíróságát (European Court of Human Rights, rövidítve: ECoHR). Az Egyezmény az emberi jogok egész sorát garantálja, amelyek egyébként az egyes országok alkotmányaiban is szerepelnek. Ilyen például az élethez való jog, a szólás-, a vallásszabadság, a gyülekezés és az egyesülés szabadsága, a magánélethez, a tulajdonhoz való jog, a személyes szabadsághoz és tisztességes eljáráshoz való jog. A dokumentum azonban keretjellegű. Tényleges tartalmát az Emberi Jogok Európai Bíróságához benyújtott keresetek nyomán születő határozatok adják. Ezért fontos, hogy az egyes nemzetállamok mit és miként valósítanak meg az Egyezményből – amely az elmúlt évek során 11 kiegészítő jegyzőkönyvvel egészült ki –, de talán még lényegesebb, hogy mi a sorsa az ECoHR ítéleteinek a keresettel élők országaiban.
Brenzovics László lapunknak nyilatkozva emlékeztetett: tavaly Ukrajnából mintegy 17 ezer kereset érkezett az Emberi Jogok Európai Bíróságához, e tekintetben 2016-ban egyedül Törökország előzte meg Ukrajnát. A képviselő szerint legalább ilyen nagy probléma, hogy Ukrajnában nem hajtják végre az ECoHR ítéleteit. A mostani szeminárium célja éppen ezért az volt, hogy az ET és az ECoHR szakemberei, illetve az emberi jogok ukrajnai helyzetével foglalkozó legfelső tanácsi bizottságokban dolgozó képviselők megvizsgálják olyan mechanizmusok kidolgozásának lehetőségét, amelyek elősegítenék az emberi jogi Egyezmény szabványainak meghonosítását Ukrajnában, illetve a strasbourgi bíróság ítéleteinek végrehajtását.
Emlékezetes, hogy a kárpátaljai magyarság jogainak védelmében a KMKSZ is fordult már az Emberi Jogok Európai Bíróságához. A 2002. évi választási csalások ügyében a strasbourgi testület Kovács Miklósnak, a szövetség akkori elnökének és képviselőjelöltjének adott igazat.
ntk
