Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén a képviselők ma döntő többséggel megszavazták az ukrán állampolgárok vízummentes beutazását az Európai Unióba. A vízummentességi tárgyalásokat Ukrajna 2008-ban kezdte meg az EU-val, így ez egy hosszú folyamat sikeres befejezése. A várakozást fokozta az a tény, hogy az Európai Bizottság már 2015 decemberében megállapította, hogy Kijev teljesítette az úgynevezett vízumliberalizációs akcióterv előírásait, a végső döntésre mégis közel két évet kellett várni. A könnyített, vízummentes beutazás hatálybalépéséhez már csak az Európai Unió Tanácsának megerősítése szükséges, így hatályba lépése idén június 11-re várható.
Ukrajna régi törekvése, hogy az EU eltörölje a vízumkényszert az ukrán állampolgárokkal szemben, amit a magyar kormányzat a kezdetektől fogva támogat. A vízummentességgel több százezer embernek válik könnyebbé a szabad utazás és a külföldi tanulás. Egyszerűsödhet az Ukrajnában élő magyar, bolgár, román, szlovák és lengyel kisebbségi közösségek kapcsolattartása az anyaországokkal. A vízummentesség értelmében azon ukrán állampolgárok, akik biometrikus útlevéllel rendelkeznek, félévente 90 napig tartózkodhatnak majd az Európai Unió tagállamaiban (kivéve Írországot és az Egyesült Királyságot) üzleti célból, családi okokból vagy turistaként.
Plenáris felszólalásában Bocskor Andrea, a Fidesz–KDNP EP-képviselője kiemelte: „A vízummentesség megadása ellenére vannak további fizikai akadályok, melyek nehezítik az Európai Unióba való beutazást: a határ menti infrastruktúra, az úthálózat és a határátkelők elmaradott állapota vagy hiánya. Így ha az EU valódi segítséget szeretne nyújtani a polgároknak, hatékony tervet kell kidolgoznia és finanszírozást kell biztosítani ezek fejlesztése érdekében. Fontos, hogy megszűnjön a határokon kialakult több órás várakozás, s az európai színvonalú utazási körülmények jöjjenek létre”.
Beszédében a politikus hangsúlyozta: „Mindannyiunk érdeke támogatni Ukrajnát az európai jogállamisághoz felzárkóztató reformok végrehajtásában, a kül- és belpolitikai, valamint a gazdasági stabilizálódás útján. Az EU-nak egyértelmű jelzéseket kell adnia Ukrajnának, hogy a demokratizálódást és az európai integráció törekvését nem elég deklarálni, hanem minden intézkedés során szem előtt kell tartani. Így például megengedhetetlen, hogy az országban élő kisebbségek alkotmány által garantált nyelvi és oktatási jogait diszkriminatív módon szűkítsék, vagy teret engedjenek a szélsőséges csoportoknak, hogy feszültséget szítsanak a többség és a kisebbségek között. Ezért a társadalmi konszolidáció, a kölcsönös tiszteleten alapuló békés együttélés és a jogbiztonság kialakítása fontos szerepet kell, hogy betöltsön az törvényhozók munkájában”.
Strasbourg, 2017. április 6.
