Nem szabadna hagyni a mostani rendkívül nehéz, polgárháborús ukrajnai helyzetben, hogy a kisebbségek nyelvi jogaival kapcsolatos problémák is eszkalálódjanak – erről beszélt Brenzovics László, a kijevi parlament magyar képviselője. A kárpátaljai politikus Brüsszelben a tervezett ukrajnai nyelvtörvény lehetséges károkozásaira hívta fel az európai politikusok figyelmét, akik különbözőképp állnak a kérdéshez.
Az ukrajnai nyelvi jogokról és a kisebbségellenes új ukrán nyelvtörvénytervezetről számolt be az Európai Parlamentben Brenzovics László, a kijevi parlament magyar képviselője, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke.
Anyanyelv kontra államnyelv
Az Európai Néppárt külhoni magyar képviselői által szervezett Anyanyelv kontra államnyelv című konferencián – ahol az egyik fő téma az ukrán nyelvtörvény volt – a kárpátaljai vezető arról beszélt, az ukrán alkotmány értelmében a szerzett jogokat nem lehet szűkíteni, jelenleg azonban épp erre készül a kijevi törvényhozás.
Brenzovics László az M1-nek azt mondta, az aggodalom vitte őt a brüsszeli konferenciára, hogy elmondja, a tervezett új ukrán szabályozás jelentős mértékben visszaszorítaná a magyarok jogait, amire szeretnék felhívni Európa figyelmét is. Egy stabil Ukrajna ugyanis abban az esetben teremthető meg, ha figyelembe veszik és tiszteletben tartják a nemzeti kisebbségek jogait – tette hozzá.
Nem kellene újabb problémával terhelni Ukrajnát
A kijevi képviselő szerint az európai politikusok felfogása különböző, vannak, akik fogékonyak a probléma iránt, mások kevésbé.
Brenzovics László szerint azonban a kérdést egy szempontból kellene nézni, abból, hogy valamennyi európai állam számára fontos Ukrajna stabilitása, az ottani béke megteremtése az élet minden területén, ami pedig a nemzetiségi jogok tiszteletben tartásától is függ. Nem szabadna tehát hagyni a mostani rendkívül nehéz ukrajnai helyzetben, hogy ez a probléma is eszkalálódjon, mert az szintén hozzájárulna a békétlenség fennmaradásához.
Nem is lehetne vele foglalkozni
A másik fontos szempont, hogy a tervezett ukrán nyelvtörvény alkotmányellenes, ráadásul nem felel meg a az ukrán jogrendbe épített hatályos nemzetköz szerződéseknek sem, vagyis nem is lehetne a parlament elé terjeszteni. Ha a nyelvtörvényt mégis elfogadják, akkor kisebbségi kérdésben Ukrajnában ex lex állapot alakul ki, amikor nincsenek a nemzetiségeket védő törvények. Ha ugyanis ezek az alkotmánynak sem felelnek meg, akkor ebben a kérdésben nem lehet jogállamiságról, bevett jogrendről beszélni – hangsúlyozta Brenzovics László.
Nagybereg, 2010. március 5. Az első osztályos Szvirida Alex a mama szó ragozását írja a táblára ukránul a kárpátaljai Nagyberegi Református Líceumban. Ukrajnában minden egyetemre, főiskolára készülő diáknak kötelező központi érettségi vizsgát tenni ukrán nyelven. MTI Fotó: Balázs Attila
A józan észben és a tiltakozásban bíznak
A kárpátaljai politikus elmondta, aláírásgyűjtő akcióba is kezdtek a magyarok jogainak védelmében. Eddig 30 ezer szignójuk van, az akciót március 10-ig folytatják, és remélik, a kárpátaljai magyarság döntő többsége kinyilatkozza, hogy ellenzi a magyarok nyelvi és oktatáshoz fűződő jogait szűkítő tervezett ukrajnai intézkedéseket. Céljuk elérésére más igyekeznek más fórumokon is felszólalni, és az ukrajnai lehetőségeket is kihasználni – mondta a politikus.
Brenzovics László hangsúlyozta, nem veszítik el a reményt, hogy ebben a kérdésben mégiscsak a józan ész fog győzedelmeskedni. Nem kellene szembeállítani a nemzetiségi kisebbségek oktatását az ukrán nyelv oktatásával, hiszen a tudást mindenki a saját anyanyelvén tudja legjobban elsajátítania. Az pedig természetes, hogy a nagyobb siker érdekében a magyar tannyelvű iskolákban megfelelő módszerekkel kellene oktatni az ukrán államnyelvet – jegyezte meg a kijevi parlamenti képviselő.
