Az Európai Parlament ma nagy többséggel elfogadta Bocskor Andrea jelentését az EU 2013-2015 közötti időszakra vonatkozó ifjúsági stratégiájának értékeléséről. „Európa és az európai közösség jövője a fiatalokon múlik, ezért nagyon fontos támogatni őket az európai és a nemzeti alapértékek mentén – mutatott rá Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő.
A gazdasági válság érzékenyen érintette a fiatalokat, hosszútávon kihatott rájuk. Megnövekedett az ifjúsági munkanélküliség, nőtt a szakadék a fiatalok egyes csoportjai között, egy részük egyre inkább kiszorult a társadalmi és civil életből. Sokak jövőképe bizonytalanná vàlt, gyarapodott a társadalmilag passzív fiatalok száma – hangsúlyozta Bocskor Andrea.
A felmérések szerint 2013-ban 24,4 %-os negatív csúcson volt az ifjúsági munkanélküliség Európában, mely 2016-ban 18,9 %-ra csökkent. Az oktatási és foglalkoztatási mutatók javuló tendenciát mutatnak a vizsgált időszakban. „Az eredmények fényében elmondható, hogy sok területen van előrelépés, de további intézkedésekre van szükség az ifjúsági munkanélküliség csökkentése, az életminőség és jövőkép javítása, illetve az egyenlő esélyek megteremtése érdekében”- fogalmazott a néppárti képviselő. Mindezen célok eléréséhez uniós, de leginkább tagállami szinten módszeresebb, hatékonyabb együttműködésre van szükség számos területen, mint például a foglalkoztatás, az oktatás és képzés, a kultúra és sport területén is. E mellett fontos bevonni az ifjúságügybe a helyi és regionális önkormányzatokat, ifjúsági és civil szervezeteket. Bocskor Andrea kiemelte: fontos az ifjúsági programokhoz megfelelő uniós pénzügyi eszközök biztosítása, mint pl. az Erasmus+, az Európai Szociális Alap, a Horizont 2020, az Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezés, melyek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a fiatalok minél nagyobb rétegét szólítsuk meg.
A tudás, képzettség továbbra is a legnagyobb érték, a diplomások körében még mindig kisebb a munkanélküliek aránya, mint a képesítés nélküliek között. Ezért fontos az oktatás minőségének javítása, jobb és hatékonyabb összehangolása a munkaerőpiaci szükségletekkel. Jobban össze kell hangolni az oktatási rendszereket a munka világával, annak érdekében, hogy a fiatalok nagyobb eséllyel induljanak a munkaerőpiacon, növelni kell a digitális és alkalmazott tudományok dominanciáját, javítani kell a digitális és más készségeket. Nagyon fontos az informális, nem formális és az egész életen át tartó tanulás révén megszerzett készségek elismerése, valamint a képesítések és a tudományos fokozatok határokon átívelő kölcsönös elismerése az európai munkaerőpiacon – hangsúlyozta Bocskor Andrea.
„Európának a népesség elöregedése miatt sürgősen aktivizálnia kell a fiatalokat, a tudatos család- és ifjúságpolitika, otthonteremtési program, családi adókedvezmény, stb. nagy segítség lehet e téren. Egyes országok felismerték ezt és a mutatók javulnak, mint pl. Magyarországon, de még vannak teendők” – emelte ki az oktatási bizottság fideszes alelnöke.
A jelentés aláhúzza a család, az iskola, sport és az egyházak szerepének fontosságát a fiatalok egészséges fejlődése, szocializációja során, mindemellett kiemeli a helyi és regionális közösségek bevonását az ifjúságpolitikába. Hangsúlyozza továbbá az anyanyelv és a többnyelvűség fontosságát, a nemzeti jogszabályok és az európai elvek alapján. E tekintetben a tagországoknak érdeke, hogy fenntartsanak olyan intézményeket, amelyek garantálják a nemzeti vagy nyelvi kisebbségek anyanyelvén történő oktatást.
A kevésbé fejlett régiókban élő, vidéki fiatalok támogatására, ösztönzésére kiemelten oda kell figyelni – felzárkóztató programok, szociális és tehetséggondozó programok segítségével – ami összhangban van a Régiók Bizottságában készült hasonló témájú véleménnyel.
Bocskor Andrea a jelentés bemutatásakor elmondta, az ifjúságügy szempontjából fontos EU-s programokat a keleti partnerség országaira is ki kellene terjeszteni az esélyegyenlőség és a nagyobb különbségek kiküszöbölése érdekében.
