Interjú Balogh Oszkár alpolgármesterrel
Novemberben lesz egy éve, hogy Csapon az új városvezetés átvette a város irányítását. A KMKSZ hét képviselőt delegálhatott a 26 fős városi tanácsba, továbbá ők adták az első alpolgármestert Balogh Oszkár személyében. Ezúttal Balogh Oszkár alpolgármestert a felerészben magyarok lakta határvárosban elért eredményekről kérdeztük.
– Mit sikerült elérni az eltelt kilenc hónap alatt?
– Míg a korábbi városvezetéssel javarészt egyáltalán nem tudott a KMKSZ-frakció együttműködni, addig a jelenlegivel már könnyebben megy a közös munka. Igaz, nem olyan tempóban fejlődnek a dolgok, ahogy azt az elején mi elképzeltük, de elmondhatom, hogy több kérdésben is van már előrelépés. Számunkra az első számú szempont az, hogy ne kezeljék a még mindig félig magyarok által lakott Csapon másodrangú állampolgárként a magyar lakosokat.
– Milyen előrelépéseket tapasztalhatnak ma a csapiak ezen a téren?
– Sikerült elérnünk, hogy a Csapi Városi Tanácsnál lehet már magyarul is ügyeket intézni, ugyanakkor még a hivatalos okmányok kétnyelvűsége várat magára, mert mindenféle akadályba ütközünk ezzel kapcsolatban. Azon dolgozunk, hogy városunkban mielőbb magyar nyelven is lehessen majd hivatalos ügyeket intézni. Pont most, augusztusban jártak le azoknak az álláshirdetéseknek a határidői, amelyeket kimondottan olyan feltétellel hirdettünk meg, hogy a jelentkezőknek beszélniük kell magyarul. Ennek köszönhetően már a városi tanács bármelyik osztályán lehet olyan munkatársat találni, aki beszél magyarul. Sikerült az Adminisztratív Szolgáltatási Központ munkatársai közé is felvenni két magyar munkatársat, akik sokat segíthetnek majd a csapiaknak az adminisztratív ügyek intézésében.
– Három csapi utca neve is megváltozott a dekommunizációs törvény előírásainak megfelelően…
– Sikerült elérnünk, hogy az utcák visszakapják régi, háború előtti, történelmi nevüket. A Csapajev utca neve újra Temető utca lett, a Scsorsz utcát pedig – amely a töltéshez visz a Virág utcáról – újra Nefelejcs utcának hívják. A harmadik a központban a Turjanica utca, amely az ötvenes években jött létre, ez az utca Boksay József nevét viseli a jövőben. Kárpátalja nagy festője sok szállal kötődött városunkhoz, ma is élnek itt rokonai. Külön öröm a számunkra, hogy a Temető és a Nefelejcs utca ezentúl ukránul is Темето és Нефелейч.
– Új testvérvárosi kapcsolatokat is sikerült létesíteni a szomszédos Magyarországon.
– Ezek a lehetőségek korábban nagyon el voltak hanyagolva városunkban. Magyarországon a szomszédos Záhonnyal volt és van testvérvárosi kapcsolatunk. Viszont korábban ez a kapcsolat kizárólag abból állt, hogy a városnapra egyik és másik városból is átruccant a vezetőség. Most velük az egészséges ivóvízellátás megoldásával kapcsolatban folytatunk konkrét tárgyalásokat.
Augusztus 20-án testvérvárosi szerződést írtunk alá a fejér megyei Bicske városával is. Ennek előzménye, hogy múlt év tavaszán Tessely Zoltán országgyűlési képviselő jóvoltából adományokat juttattak el a ráti gyermekotthonnak, majd idén januárban Ungváron nagy sikerű jótékonysági koncertet adott Mága Zoltán hegedűművész a KMKSZ szervezésében. A koncert bevételét a csapi gyerekek kapták. Bicske város küldöttsége ezt követően részt vett a hagyományos csapi gyereknapon, ott állapodtunk meg abban, hogy testvérvárosi kapcsolatot létesítünk a két város között. Már tavaly és az idén nyáron is üdültek ráti és csapi gyerekek Bicske város Balaton-parti önkormányzati üdülőjében. Idén tíz ráti és harminc csapi iskolást láttak öt napig vendégül. A gyerekek fel is léptek a bicskei augusztus 20-i ünnepségen. Elmondhatom, hogy számos elképzelésünk van a két város együttműködésével kapcsolatban, szeretnénk, ha nemcsak a két település vezetősége találkozgatna időnként, hanem ez a kapcsolat kiterjedne az iskolák, zeneiskolák és más intézmények együttműködésére is.
– Az együttműködés Záhonnyal talán megoldhatja a katasztrofális ivóvízellátás gondját is a városban?
– Csap egészséges ivóvízzel történő ellátását 2006-tól próbálják egy „Pitna voda” (Ivóvíz) névre keresztelt helyi program keretében megoldani. Ennek részeként a Tisza-töltés mellett artézi kutakat fúrtak, viszont azok nem üzemelnek, mert vizüknek a megengedett érték hússzorosa a vas- és mangántartalma. A vas és a mangán kiszűrésére van lehetőség, de ez több tízezer euró értékű szűrőberendezések telepítését teszi szükségessé. Erre eddig nem volt pénz.
Városunk jelenlegi gazdasági helyzetében a záhonyiak ajánlata jelenthet megoldást. Ezzel kapcsolatban a két szomszédos város között elindult egy együttműködés az Európai Unió által biztosított pályázati lehetőségek kihasználására. Ennek a programnak a keretében szeretnénk megoldani a minősíthetetlenül rossz ivóvízellátást Csapon. A Záhonyi Polgármesteri Hivatal közreműködésével már a magyarországi vízügyesek is bekapcsolódtak a tárgyalásokba. Ha sikerül a céljainkat jól megfogalmazni, és a megfelelő dokumentumokkal alátámasztani, akkor én látok arra esélyt, hogy egy ilyen határon átnyúló együttműködés keretében megoldjuk Csap egészséges ivóvízzel történő ellátást. Ráadásul a hosszútávú tervekben nemcsak a csapi vízellátás szerepel, hanem a környező falvak ivóvízellátása is. Gondolok itt Szalóka, Eszeny és Tiszaásvány ellátására. Ezt a magyarországiak kapacitása megengedi, minden más rajtunk múlik, mert a magyarországi félben a hajlandóság erre az együttműködésre megvan.
A záhonyiak kiváló minőségű artézi vize a Tiszán átívelő vasúti híd alatt jönne át Csapra, ami a túloldalon nem igényelne nagy beruházást. Viszont Csapon a jelenlegi, a vasút tulajdonában lévő vízvezetékrendszer nem bírná ki a szükséges nyomást, emiatt uniós támogatással új vízvezetékeket kell lefektetni az egész város területén. Nincs más megoldás a szakemberek szerint. Viszont ahhoz, hogy ez belátható időn belül megoldódjon, együtt kell működnünk az Európai Unóval és Magyarországgal. Szerencsére egyre több számunkra is elérhető pályázati program nyílik.
– Mi a helyzet a szennyvízvezeték-rendszerrel és a szennyvíztisztító teleppel?
– Az a vízvezetékrendszerrel ellentétben a város tulajdonában van. Ugyanakkor a ’80-as évek óta nem volt jelentős felújítás ezen a területen. A szennyvíztisztító telepünkön minimális mértékben történik meg a szennyvíz tisztítása, messze nem olyan formában, ahogy azt az EU előírja. Fontos lenne a felújítására, vagy akár egy új telep megépítésére forrást találnunk. Ugyanakkor Magyarországnak is érdeke, hogy ne tisztítatlan szennyvizet engedjünk a Tiszába. A szennyvízkérdés megoldásával kapcsolatban is folytattunk már tárgyalásokat, ez is olyan nagyságrendű munka, amelyet európai uniós segítség nélkül nem tudunk megoldani.
Az utak burkolatát is sok helyen fel kellene újítani. Például a vasút túloldalán elhelyezkedő városrész útjainak egy részén több mint tíz évvel ezelőtt felszedték a szilárd burkolatot, azzal a céllal, hogy kicseréljék azt. Azóta ott nem történt semmi. Mi bevettük a felújítandó utak listájára, időközben elkészültek az ezzel kapcsolatos tervdokumentációk.
Nemsokára elkezdődik a Temető utca felújítása is, a kivitelezők azt ígérik, hogy még az idén olyan állapotba hozzák, hogy zavartalanul ki tudunk majd menni rajta a halottak napi megemlékezésre.
– Mi lesz a nyaranta rendszeresen kigyulladó szemétteleppel, amely nemsokára teljesen megtelik?
– Úgy tűnik, sikerült előrelépést elérnünk a hulladékelszállítás és -kezelés területén. Egy szlovák cég vállalta, hogy a szeméttelepünkön egy hulladékválogató üzemet létesít. Ez azt jelenti, hogy a városból elszállított szemétnek az újrahasznosítható részét kiválogatják majd és továbbszállítják feldolgozásra. A meglévő szeméthegyeket is szeretnék lassan átválogatni. Cáfolnám azokat a pletykákat, miszerint itt majd szemétégető lesz. Nem arról van szó, ilyen méreteknél azt nem is lehet gazdaságosan üzemeltetni. Ugyanakkor nincs több területünk, nem tudjuk a szeméttelepet bővíteni, így is Tiszaásványtól bérelt területen van a szeméttelepünk. Valamit lépnünk kellett ahhoz, hogy ez a szolgáltatás zavartalan maradhasson Csapon. Az említett szlovák cég vállalta, hogy a szemétgyűjtéshez szükséges konténereket és az elszállításhoz a technikát is biztosítja, ezeknek az eszközöknek a vámkezelése zajlik jelenleg, remélem, hamarosan meg fognak jelenni az utcákon is ezek az eszközök.
– Ezzel párhuzamosan nem próbálkoznak szelektív szemétgyűjtéssel a városban?
– Ezt később be akarja indítani a cég. Ugyanakkor az ő tapasztalataik szerint Szlovákiában 25 év kellett ahhoz, hogy a lakosság ehhez kellően tudatossá váljon. De a megállapodásunk értelmében mi Csapon fokozatosan szeretnénk áttérni a szelektív hulladékgyűjtésre.
Az ország és Csap sincs most irigylésre méltó helyzetben, ennek ellenére mi minden létező lehetőséget megragadva igyekszünk javítani a csapiak életkörülményein.
Badó Zsolt
