Hiszem, hogy minden nehézség ellenére a kárpátaljai magyarságnak még mindig megvan az esélye arra, hogy megerősödve kerüljön ki a mostani ukrajnai válságból – jelentette ki Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője a magyar szervezet XXVII. Közgyűlésén szombaton Beregszászban.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola újonnan épült átriumában tartott tanácskozáson elnöki beszámolójában Brenzovics László emlékeztetett arra, hogy az 1989 februárjában alakult KMKSZ-nek, Ukrajna legrégebbi társadalmi szervezetének köszönhető, hogy ma Beregszászban – történetében először – magyar főiskola és hivatásos magyar színház működik. „Mindez nem jöhetett volna létre, ha nem tudjuk magunk mögött a magyar nemzet és a magyar állam támogatását, szolidaritását, amit nagyon köszönünk” – mondta, megjegyezve, hogy ha a kárpátaljai magyarság nem lett volna képes segíteni önmagán, akkor a külső támogatás is hiábavaló lett volna.
Hangsúlyozta, a szövetség fő céljai változatlanok: a kárpátaljai magyarság megtartása, fejlődése, a térség Európához való közelítése, és az, hogy fejeződjön be a több évtizede tartó bizonytalanság. Azt akarjuk – folytatta –, hogy a szavakat, az ígéreteket tettek kövessék, és ezt az óhaját a kárpátaljai magyarság a tavaly őszi választási összefogásával is kifejezte.
A KMKSZ-nek mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a kárpátaljai magyarság megerősödve kerüljön ki az ukrán válságból, ez lesz a következő időszak legfontosabb feladata. Reményt ad, hogy a kárpátaljai magyarság mögött van az anyaország, a magyar kormány, a Kárpát-medence magyarsága. Nagy ugyan az elvándorlás, de sokan vannak, akik maradnak, akik Kárpátalján képzelik el a jövőjüket, és ez reményt ad arra, hogy a dolgok jó irányba változnak – hangoztatta a KMKSZ elnöke.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára a közgyűlést köszöntő beszédében emlékeztetett arra, hogy az utóbbi időben az ukrajnai hírek háttérbe szorultak. „Az illegális bevándorlók kiszorították a tudósításokból a kárpátaljai magyarságot, de nem a magyar kormány és a magyarság többi részének a látóköréből, és ha rajtunk múlik, Európa is figyelni fog arra, hogy miként alakul itt a helyzet” – tette hozzá.
Az államtitkár elmondta, a kelet-ukrajnai konfliktus kitörése óta Magyarország Ukrajnának több mint kétmilliárd forintnyi, míg külön Kárpátaljának 3,1 milliárd forint támogatást nyújtott. Ennél is fontosabbnak nevezte a civilek és az önkormányzatok összefogását, a helyi közösségek megmozdulását szerte a Kárpát-medencében a Kárpátalján élő testvéreik megsegítése érdekében.
Völner Pál kifejtette: az Ukrajnának nyújtott anyagi támogatáson kívül Magyarország következetes képviselője annak az álláspontnak, hogy az Európai Unió biztosítson vízummentességet az ukrán állampolgároknak. Külön kormánytámogatásként említette, hogy Kárpátalján ingyenes magyar nyelvoktatásban részesülhet minden érdeklődő, ami szerinte a magyar nyelv presztízsnövekedésén kívül a magyar kormánynak a térség felé való nyitottságát is mutatja.
Az államtitkár aggasztónak nevezte, hogy „erős jelei mutatkoznak a mások kárára törő, harcos nacionalista erőknek mind Európában, mind Ukrajnában”. Kiemelte: „Magyarország kormánya ezt sehol, semmilyen szinten nem támogatja, mert ez nem része a jogos nemzeti büszkeségnek”. Utalva a szélsőséges ukrán nacionalista szervezetek március 13-i ungvári, magyarellenes jelszavakat skandáló fáklyás felvonulására hangsúlyozta: „féltjük a magyar közösségünket, amikor egy kisebbségbe szorított helyzetben lármásan fenyegetik a nyílt utcán masírozó – félrevezetett – félkatonai egységek a békés, Ukrajna szempontjából ártalmatlan lakosokat. Amennyire jogosnak véljük Ukrajna önvédelmét ebben a háborúban, annyira megalapozatlannak tartjuk az ilyen agresszív jeleneteket”. Hozzáfűzte: „Ukrajna sokszínűségének védelmét kérjük és el is várjuk a mindenkori ukrán kormánytól”.
Beszédének zárásaként Völner Pál emlékeztetett: „mi nagyon rajta tartjuk aggódó tekintetünket Kárpátalján, de meg kell mondanom, hogy ugyanakkor nagyon megnyugtató számunkra, hogy ilyen stabil, összetartó politikai, kulturális, egyházi, közösségi vezetése van ennek a magyarságnak”.
Schiffer András, a Lehet Más a Politika (LMP) társelnöke, a párt országgyűlési frakcióvezetője beszédében hangsúlyozta: „példamutatás Magyarország számára az, ahogyan az elmúlt időszakban a kárpátaljai magyar szervezetek a kárpátaljai magyarság megmaradása érdekében képesek voltak az együttműködésre. És fontos volt az is, hogy az elmúlt évben megmozdult Magyarország, megmozdult a Kárpát-medence magyarsága Kárpátalja megsegítése érdekében”. Emlékeztetett, hogy az LMP is gyűjtést szervezett a kárpátaljai települések javára, megjegyezve, pártja számára „fontos a szülőföldön maradás parancsa”, amihez szerinte kollektív jogok biztosítására van szükség.
A politikus kifejtette: „fontos tennivalója az anyaország politikumának, hogy a megmaradás érdekében értékelt politikát válasszon, ne bocsássa áruba a Kárpát-medencei autonómia-törekvéseket, és világos, értékelő külpolitikával képviselje a nemzetközi színpadon és az Európai Unión belül is az őshonos kisebbségek önrendelkezési törekvéseit”.
A KMKSZ közgyűlése nyilatkozat elfogadásával zárult.
(MTI)
