Interjú Barta Józseffel, a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnökével
A Kárpátaljai Megyei Tanács idei első plenáris ülésén, január 5-én elfogadta Kárpátalja 2016-os költségvetését, módosítva a tavaly december 22-én elfogadott ideiglenes, technikai büdzsét. Az új megyei költségvetésről Barta Józsefet, a Kárpátaljai Megyei Tanács első elnökhelyettesét, a KMKSZ alelnökét kérdeztük.
– Miért kellett december 22-e után ismét a megye költségvetéséről szavazni a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselőinek?
– Ukrajna törvényei úgy rendelkeznek, hogy amennyiben Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa nem fogadja el december 25-ig a következő évi állami költségvetést, akkor a különböző szintű önkormányzatok kötelesek technikai költségvetést elfogadni. Ezt tette december 22-én a Kárpátaljai Megyei Tanács is, de mivel időközben Kijevben elfogadták az országos büdzsét, ismét szavaznunk kellett a megyei költségvetés 2016-ra tervezett bevételeinek elosztásáról.
– A képviselők többsége megszavazta ezt a költségvetést, ugyanakkor voltak, akik élesen kritizálták a tervezett megszorítások miatt…
– Tény, hogy ez a költségvetés nem jó. Aki megszavazta, az sem azért tette, mert úgy gondolta, hogy jó lesz, jut elegendő pénz mindenre. Erről szó sincs, mert a csökkenő központi források miatt jelentős megszorításokra kényszerülünk a tavalyi évhez képest. Az egyik legnagyobb gond az oktatásban jelentkezik. Ennek az az egyik oka, hogy az eddig országos fenntartású szakképzőiskolák fenntartói jogát átruházták a megyei tanácsokra és a megyének alárendelt városokra. De ehhez nem rendelnek pluszforrásokat. Ez hatalmas pluszteher a megye és a megyei alárendeltségű városok számára. A probléma legfájdalmasabban Ungvárt, Munkácsot, Beregszászt és Husztot érinti. A járásoknak alárendelt városokban működő szakképzőiskolákat pedig a megyei tanácsnak kell fenntartani ezentúl. Ez a kérdés váltotta ki a tanácsülésen a legnagyobb vitát. Mihajlo Motilcsak, az Egységes Centrum (JeC)-frakció képviselője elmondta, hogy azért nem szavazzák meg a költségvetés-tervezetet, mert nem látják az oktatási szektor átalakításával teremtett hiány fedezetét. Ennek következtében szerinte a szakoktatás a mostani színvonalon sem lesz fenntartható, mert az oktatási intézmények költségvetését jelentősen lefaragni már nem lehet. Ráadásul a szakközépiskolák épületeinek a tulajdonjoga sem tisztázott egyelőre. Mihajlo Rivisz, a megyei tanács elnöke és Hennagyij Moszkal, a megye kormányzója igyekezett megnyugtatni a képviselőket, hogy szükség esetén találnak majd forrásokat a keletkező hiány pótlására.
Előreláthatóan fogunk még az oktatási szektor problémáival foglalkozni az első negyedév végén, akkorra kiderül, hogy az említett városok képesek-e fenntartani a területükön lévő szakközépiskolákat.
– Orosz Ildikó, a KMKSZ-frakció tagja javasolta a szakiskolák átvilágítását, az általuk nyújtott szakképzés lehetőség szerinti racionalizálását. Javaslatával az utána megszólaló képviselők mindegyike egyetértett.
– Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Megyei Tanács többek között oktatási és tudományos kérdésekkel foglalkozó állandó bizottságának elnöke egészen pontosan azt javasolta, hogy mindenekelőtt fel kell mérni, hogy a szakképzőiskolákban oktatott szakmákra van-e szükség a munkaerőpiacon, illetve át kell tekinteni, hogy melyik intézményben hány gyerek tanul, milyen az oktatást végző kollektíva szakmai felkészültsége, milyen munkát végeznek. Ezek alapján ki lehetne dolgozni egy koncepciót a megyei tanács számára, amely esetleg racionalizálásra is adhat lehetőséget. Elmondta, hogy ameddig minderről nem lesz tiszta kép, addig nincs értelme konkrét financiális kérdésekről dönteni. Mihajlo Motilcsak ehhez kapcsolódva azt javasolta, hogy a szakképzőiskolákkal együtt a felállítandó bizottság vizsgálja meg az összes, a megye által fenntartott oktatási intézményt, szerinte nem kizárt, hogy azok költségvetéséből is lehetne még lefaragni.
– Ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódik, hogy megszűnik az iskolások ingyenes étkeztetése.
– Ez nagyon sajnálatos. Ugyanis jó volt az, hogy iskoláinkban az alsósok és a rászoruló gyerekek ingyen kaptak ebédet. Ez mostantól megszűnik, amit nehéz lesz majd tudomásul venni a szülőknek is, meg a pedagógusoknak is. Meglátjuk, hogy később tudunk-e majd ezen valamilyen formában változtatni.
– Sokak életét megnehezíti majd, hogy nem finanszírozza tovább az állam a tömegközlekedési kedvezményeket.
– A megye nem tudja a jelenlegi pénzügyi helyzetben továbbra is finanszírozni a kedvezményezettek kategóriájába tartozó személyek utazási kedvezményeit a tömegközlekedési vállalatoknak. Ehhez a kormánytól kért segítséget a Kárpátaljai Megyei Tanács, egyúttal javasolja a kedvezmény megadása jelenlegi rendszerének átalakítását személyre szóló pénzbeli támogatásra. Az egészségügynek is jelentős megszorításokkal kell számolnia, nem biztos, hogy minden kórházban megmaradnak a jelenlegi ágyszámok. A falvakban lévő orvosi rendelők működtetésére is kellene még a most betervezetthez képest pluszpénz. A helyi önkormányzatok és az általuk fentartott intézmények működéséhez szükséges pénzügyi források is sok esetben drasztikusan hiányosak. Az első negyedév végén az előző évről megmaradt pénzösszegek újraelosztása történik, akkor lesz lehetőség arra, hogy várhatón 40-50 millió hrivnya körüli összeggel valamicskét javítsunk a nehéz helyzetbe került ágazatok helyzetén. Bízunk abban, hogy legalább öt százalékkal sikerül a költségvetés tervezett bevételeit túlteljesíteni, az így nyert elosztható pénzekből talán lehet fejleszteni is.
– Ez a költségvetés a megszorításokról, a már meglévő intézményrendszer fenntartásáról szól. Fejlesztésre szinte semmi nem jut, ennek ellenére megszavazta a képviselők többsége…
– Attól, hogy nem szavaztuk volna meg, még nem lenne több pénze a megyének. Kényszerpályán vagyunk. Ha nem szavazzuk meg, azt kockáztattuk volna, hogy a közszférában dolgozók még a mostani kis fizetésüket, az iskolák, kórházak pedig a fenntartásra szánt kevéske pénzt sem kapták volna meg ezentúl időben. Az ország gazdasági helyzetén mi nem tudunk érdemben változtatni, az életkörülmények sem javulnak belátható időn belül, a kárpátaljai magyarság gazdasági helyzetén legfeljebb az anyaországi támogatások tudnak rövid távon segíteni. Mindannyian abban bízunk, hogy előbb-utóbb javulnak majd a körülmények. Ezzel párhuzamosan mi, a KMKSZ listájáról a megyei tanácsba bekerült képviselők igyekszünk a helyzetet kihasználva magyar közösségünk ügyét előrevinni. Egyelőre azok az indítványaink, amelyeket eddig a magyarok számára fontos ügyekben előterjesztettünk, megkapták a támogatást a bizottságokban, a tanács elnökségében és a plenáris üléseken is. A kezdeményezéseink támogatásra találnak, ez szerintem nagyon fontos, ami biztató lehet a jövőre nézve. Például most Orosz Ildikónak azt az indítványát is megszavazták a képviselők, melynek értelmében a megyei tanács azt kéri az oktatási minisztertől, hogy a nemzetiségi nyelvekből, közöttük magyar nyelvből is lehessen érettségi vizsgát tenni. A határátkelőkön tapasztalható állapotok miatt a külügyminiszterhez fordult a testület a mi kezdeményezésünkre.
Egyszerre nem tudunk mindent megoldani, viszont apró lépésekkel igyekszünk közelebb kerülni céljaink eléréséhez. A választóknak köszönhetően olyan helyzetbe kerültünk, hogy itt vagyunk, ahol a döntések születnek, igyekszünk ezeket a döntéseket a lehetőségeinkhez mérten úgy befolyásolni, hogy azok a számunkra lehető legkedvezőbbek legyenek.
Badó Zsolt
Forrás: KárpátaljaLap.net
