Egy ukrán sajtóorgánum esete a KHÖT évzáró közgyűlésével
December 12-én tartotta évzáró közgyűlését a Kárpátaljai Határ Menti Önkormányzatok Társulása, amelyen a résztvevők többek között tárgyaltak a decentralizációs reform keretében létrehozandó, többségben magyarlakta településeket felölelő, Beregszász központú járás koncepciójáról is. Az eseményről az ukrán Holosz Karpatelsőként tudósított. Az írás rendkívül nagy port kavart az azt olvasó ukránok és nem utolsósorban a hatóságok körében is. A cikk ugyanis több olyan félrevezető és félreérthető, torz információt tartalmazott több helyen pontatlanul idézve a felszólalóktól, amelyekről az olvasók rögtön a valójában nem létező kárpátaljai magyar szeparatizmusra asszociáltak. A következő pár sorban igyekszünk tisztázni a félreértést.
Elsősorban érdemes tisztázni azt, hogy Beregszász központú magyar járás jelenleg is van, sőt a szovjet érában is volt! A Beregszászi járáshoz tartozó települések többségükben magyar lakta falvak, így ennek a járásnak az úgymond kibővítése azokkal a településekkel, amelyeket többségben szintén magyarok lakják, ám kívül esnek a járás határain, pont annyiban jelent szeparatista mozgalmat, mint amennyire eddig jelentett.
Amiért most került hangsúlyosabban terítékre a magyar többségű járás kialakításának kérdése, az nem más, minthogy elindult Ukrajnában a közigazgatási reform és 2015-ben az Ukrán Legfelsőbb Tanács elfogadta Az önkormányzatok önkéntes egyesüléséről szóló törvényt, mely az európai normáknak megfelelően előírja, hogy az átalakítások során figyelembe kell venni a különböző régiók etnikai, nyelvi, kulturális és egyéb sajátosságait. A megrendezett fórum megfelelő keretet biztosított arra, hogy az érintettek megvitassák a témát és megismerkedjenek a reform lényeges pontjaival és a végrehajtás jelenlegi állapotával. Az ukrán állam képviseletében Oleg Luksa, a Kárpátaljai Megyei Közigazgatási Hivatal a közigazgatási reform lebonyolításáért felelős irodájának szakértője tájékoztatta a rendezvényre meghívott önkormányzati vezetőket, megyei és járási képviselőket, a külképviseletek, különböző állami hivatalok, tudományos intézmények képviselőit, jogászokat és egyéb meghívottakat. Az ukrán radikálisok és nacionalisták mégis „szeparatista gyűlésnek” minősítették az országosan napirenden lévő kérdés felvetését csak azért, mert etnikai színezete van.
„A megnagyobbított magyar közigazgatási egység létrehozásának kérdését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vetette fel még 1999-ben. A 16 éve szorgalmazott projekt megvalósítása az ukrajnai magyar kisebbség megmaradási esélyeit biztosíthatná. Az elindított decentralizáció során az állami tervek szerint a megyében található jelenlegi 13 járás helyett mindössze 4-5 fog maradni az összevonásokat követően. A magyar önkormányzatok azt kérik, hogy a magyar falvakat egy egységen belül hagyják meg! Ez semmiképp nem szeparatizmus, hanem a törvény végrehajtása, hisz az ország keretein belül a törvényeknek megfelelően kérik az önkormányzati vezetők a jelenleg is működő magyar járás megtartását, illetve esetleges kibővítését!” – nyilatkozta lapunknak Darcsi Karolina, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség politikai és kommunikációs titkára. – „A magyar falvak egy közigazgatási egységben történő egyesítését maga Ukrajna elnöke is támogatja, amit egy megállapodásban is rögzített, melyet a KMKSZ elnökével írt alá még az elmúlt év folyamán. A magyar járás megtartása és új határainak kialakítása azért is fontos, mert példaként szolgálhat a békés együttélésre, ahol a tömbben élő magyar közösség az ország keretein belül, európai módon élheti meg nemzeti identitását, ápolhatja anyanyelvét, hagyományait és kultúráját. A kibővített járás a magyarság politikai, nyelvi, kulturális, oktatási és egyéb jogai intézményes érvényesíthetőségének biztosítására adna lehetőséget” – fogalmazott.
Itt kell megjegyezni, hogy a kárpátaljai magyarok az ország függetlensége óta a leglojálisabb nemzeti kisebbség. Az ország törvényeit betartják, az európai integrációt támogatják. Bármennyire erőltetik, nehezen lehet ráhúzni a szeparatizmus bundáját a kárpátaljai magyarságra, mégis sokan próbálnak párhuzamot vonni a keleti területek és a magyarlakta vidék között, azonban elbukik a történet, hisz teljesen más helyzetről van szó, teljesen más szereplőkkel. A magyarság lojalitását mutatja az is, hogy kárpátaljai magyar katonák haltak meg a kelet ukrán konfliktusban, akik életüket áldozták az ország védelméért! A magyar kormány számos alkalommal biztosította a nemzetközi közvéleményt és Ukrajnát, Ukrajna szuverenitásának, területi integritásának támogatásáról, sőt, partnere, támogatója az ország vízummentességért való törekvésében is. A kirobbant kelet-ukrán konfliktus óta Magyarország rendkívüli humanitárius segélyben részesítette Ukrajnát, Magyarországon ápolnak több Kelet-Ukrajnában megsérült katonát és számos egyéb eszközzel segíti és támogatja bajba jutott szomszédját. A fentebb említett baráti gesztusok tekintetében nyugodtan levonható a következtetés, hogy Magyarország sem támogatja a Kárpátaljai magyarok (nemlétező) szeparatizmusát, sőt, éppen azon fáradozik, hogy az Ukrajnában élő Kárpátaljai magyarok az ország határain belül tudjanak élni békében a többi nemzetiséggel. Kárpátalja magyar érdekvédelmi szervezetei is, köztük a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Magyarország Ukrajnával kapcsolatos elveit vallja. A Beregszász központtal kialakítandó, többségben magyar lakta településeket felölelő járás koncepciója nem megy szembe ukrán nemzeti érdekekkel, sőt az elmúlt két év tapasztalatai alapján sokkal inkább támogatja azt. A KHÖT közgyűlésén megvitatott járáskoncepció elfogadása és támogatása pedig nem szeparatizmus vagy merénylet Ukrajna területi integritása ellen, hanem egy lehetséges lépés egy európaibb Ukrajna felé.
Szaniszló Róbert
Forrás: KárpátaljaLap.net
