Október 2-ától látható a Nyíregyházi Főiskola „D” épületének kerengőjében a Málenkij robot, a kárpátaljai magyarok 1944-es deportálásának emlékére című kiállítás.
A megnyitón először dr. Reszler Gábor, a Történettudományi Intézeti Tanszék oktatója, majd Halkóné dr. Rudolf Éva központvezető üdvözölték a jelenlévőket az eseménynek helyet adó házigazda nevében. Eezt követően Bocskor Andrea, az Európai Parlament képviselője és Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke nyitották meg a bemutatót. A kiállítás anyagát Molnár D. Erzsébet, a Rákóczi-főiskola tanára mutatta be a jelenlévőknek a Lehoczky Tivadar Intézet kutatójaként, melynek intézetvezetője, dr. Csatáry György is jelen volt.
A málenkij robot eseményeit bemutató kiállításon a kárpátaljai magyarok 1944-es deportálásának 70. évfordulójára készült molinókon információkat és összefoglaló térképeket tekinthetünk meg Kárpátalja szovjet megszállásáról, a deportált emberek összegyűjtésének folyamatáról, az elhurcolások útvonaláról, a lágerben tapasztalt életkörülményekről, illetve az elhurcoltak emlékére állított kárpátaljai emlékhelyekről.
A mai Magyarország területéről mintegy 150-170 ezer polgári lakost hurcoltak el málenkij robotra, míg a korabeli 172 000 km2-es 14,7 millió lakosú Magyarországról 250-270 ezer civilt. A polgári elhurcoltak nagyobb része hadifogoly-, míg kisebb részük internálótáborba került. Utóbbiba német származás okán, illetve ürügyén vitték el az embereket, akik között már nők és leányok is tömegesen voltak. Az elhurcoltak többségét bányákban, fakitermeléseken, építkezéseken, gyárakban, kisebb részüket kolhozokban és szovhozokban dolgoztatták embertelen körülmények között.
Az éhezés, a nélkülözések, az embertelen, higiéniátlan körülmények és a megerőltető kényszermunka következtében a deportáltak 30-40 %-a meghalt, de voltak olyan települések, ahol az elhurcoltaknak több mint 60%-a veszett oda. Többségük a lágerek környékén, jeltelen tömeg-, ritkábban egyszemélyes sírokban lett elföldelve, míg kisebb részük a ki- vagy a hazafelé vezető vasútvonalak mentén lett elhantolva. Elhalálozásukról a szovjet szervek hivatalos értesítést nem adtak, jelentős részük földi útjának végéről még ma sincs semmiféle információ.
A megnyitón Bocskor Andrea képviselő asszony, a rendezvény kezdeményezője kiemelte, hogy a vándorkiállítás anyaga a 70. évfordulóra, 2014 őszén került összeállításra, azonban aktualitása máig vitathatatlan: egyrészt, mivel a magyar kormány a 2015-ös évet a kommunizmus áldozatainak, avagy GULAG/GUPVI-emlékévnek nyilvánította, másrészt, mivel a kiállítás tematikája az egyetemes magyar történelmi narratíva és a magyar nemzet tragédiája, ezért minél több magyarnak tudnia kell róla. A tárlatot az Európai Parlament brüsszeli székházában mutatták be, s azóta több magyar településen, intézményben is megtekinthető volt már.
Orosz Ildikó elnök asszony az elhurcolások kárpátaljai magyar családokra és társadalomra gyakorolt hatásáról beszélt, s kitért a szovjetrendszer nemzetiségi politikájára. Az elnök asszony hangsúlyozta a deportálások mai napig ható negatív következményeit a kárpátaljai magyarság lélekszámára.
Molnár D. Erzsébet, a Lehoczky Tivadar Intézet kutatója előadásában bemutatta a málenkij robot kárpátaljai vonatkozásait, illetve a kiállítás létrejöttének körülményeit.
A tragikus eseményt bemutató kiállítás október 9-ig látogatható.
Bocskor Andrea EP-képviselő sajtószolgálata
