A Rákóczi-főiskola a kárpátaljai magyar közösség szellemi központja, amelynek küldetése van, maga köré kell gyűjtenie a magyarokat jövőjük érdekében – jelentette ki Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola múlt pénteki tanévnyitóján. Az ünnepségre a sokéves hagyományt folytatva a beregszászi református templomban került sor.
Az eseményt Kárpátalja történelmi lobogóinak és a beregszászi főiskola zászlajának bevonulása vezette fel. A zászlókat a Salánki Íjászkör kuruc kori viseleteibe öltözött főiskolai hallgatók hozták be a Rákóczi-szabadságharc hangszerének, a tárogatónak a hangjaira.
Nemzeti imádságunk és a főiskola himnuszának elhangzása után dr. Szikura József rektor mondott ünnepi beszédet. A professzor az oktatási intézmény új diákjait köszöntve emlékeztetett, hogy tudás nélkül nincs haladás, jólét és felvirágzás. Rámutatott: ahhoz, hogy kis hazánkat, Kárpátalját szebbé és jobbá tegyük, sok jót kell cselekedni, méghozzá szakszerűen, hozzáértéssel. Ugyancsak fontos, hogy el kell sajátítani a megszerzett elméleti tudás gyakorlati alkalmazását – tette hozzá Szikura József.
A rektori útravaló birtokában került sor az elsős főiskolai hallgatók ünnepélyes fogadalomtételére. Az eskü szövegét ezúttal Ráti Emese első évfolyamos magyar szakos hallgató olvasta fel. Ezt követően dr. Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola elnöke, dr. Szikura József rektor és dr. Brenzovics László parlamenti képviselő, a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány (KMFA) elnöke kézfogásával főiskolai hallgatóvá avatta a templomi padsorokat megtöltő fiatalokat. Ugyancsak diákká avatták ez alkalomból a főiskola felsőfokú szakképző intézetének, valamint a magyarországi társintézményekkel közösen szervezett, Ukrajnában nem akkreditált képzések hallgatóit.
Az emelkedett hangulatú avatási ceremóniát a Diákhimnusz zárta, melynek közös eléneklése után Orosz Ildikó, a beregszászi főiskola elnöke mondott köszöntőt. Beszédében hangsúlyozta: az immár ismert és elismert beregszászi oktatási intézményt az itt élő magyarok és a tágabb magyar közösség hite hozta létre és tartotta meg azért, hogy a fiataloknak lehetőséget biztosítson a továbbtanulásra, valamint esélyt adjon a boldoguláshoz.
A főiskola elnöke szólt az ukrajnai felsőoktatási felvételi rendszer átalakításáról, ami diákok ezreit késztette arra, hogy külföldön folytassák tanulmányaikat. A kárpátaljai magyar iskolákban idén érettségizett 649 diák közül például csak 172-en tették le az ukrán kibocsátó-felvételi vizsgát olyan szinten, hogy benyújthatták jelentkezésüket valamely ukrajnai felsőoktatási intézménybe – hangzott el. A többiek olyan külföldi főiskolákra vagy egyetemekre jelentkeztek, ahová az érettségi bizonyítványuk alapján is felvételt nyerhettek – tette hozzá a szónok. Orosz Ildikó jelezte: a magyarországi miniszteri ösztöndíjra 112-en pályáztak Kárpátaljáról, azaz ennyien nyertek felvételt valamely magyarországi felsőoktatási intézménybe, míg 87-en a Balassi Intézet előkészítő képzésében vesznek részt. Azok közül, akik a szülőföldön való továbbtanulást választották, 15-en az Ungvári Nemzeti Egyetem magyar karának alapszakára iratkoztak be, míg a Rákóczi-főiskola államilag akkreditált képzéseire 152-en, a nem akkreditált, magyarországi oktatási intézményekkel közösen folytatott képzéseken pedig 121-en kezdhették meg tanulmányaikat. Emellett 99 újdonsült diák tanul tovább a beregszászi főiskola felsőfokú szakképző intézetében. Összességében a 2015–2016-os tanévben 1093-an tanulhatnak a Rákóczi-főiskolán – mondta el Orosz Ildikó.
A tanévnyitó keretében második alkalommal adták át a beregszászi főiskola által tavaly alapított Rákóczi-díjakat. Az elismerést évente ítélik oda egy-egy arra méltó kárpátaljai, illetve anyaországi vagy külföldi személynek az önálló kárpátaljai magyar felsőoktatás megteremtéséhez és a Rákóczi-főiskola megmaradásához való hozzájárulásáért. A díjat idén Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Gulácsy Lajos, a Kárpátaljai Református Egyházkerület nyugalmazott püspöke vehette át.
Köszönetet mondva az elismerésért és útravalóval szolgálva a frissen diákká avatott hallgatóknak Németh Zsolt arra hívta fel a figyelmet, hogy a főiskola megépítéséhez a kezdő lökést, s most, hogy elkészült, értelmet a létezéséhez a kárpátaljai magyar közösség adott és ad. „Most van csak igazán szükség a magyar főiskolára, abban a politikai zűrzavarban, amelybe az elmúlt két esztendőben keveredtünk. Most nőtt meg rendkívüli mértékben a jelentősége annak, hogy működik a II. Rákóczi Ferencről elnevezett magyar intézmény” – mondta.
A Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke egyúttal köszönetet mondott a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetségnek, a KMKSZ-nek és a református egyháznak, amiért hozzájárultak egy biztos alapokon nyugvó, a magyar közösség jövője szempontjából meghatározó intézmény létrehozásához Kárpátalján.
A szónok napjaink egyik legfontosabb sorskérdésének nevezte, hogy a magyarság össze tudja-e egyeztetni nemzetépítését a mellette újjászülető nemzetével. Ezzel összefüggésben a kárpátaljai magyarságot Magyarország „élcsapatának”, „közvetítő közegnek” nevezte, mivel az itt élők valós ismeretekkel rendelkeznek Ukrajnáról.
„Most, a megváltozott ukrajnai helyzetben és világpolitikai környezetben csak még nagyobb jelentőséget és hangsúlyt kap a magyarság életében az a fegyvertény, hogy működtetünk egy főiskolát Ukrajnában, Kárpátalján, ami az itteni boldogulást segíti” – fogalmazott a politikus, hozzátéve: belegondolni is rossz volna a kárpátaljai magyarság kilátásaiba, ha nem lenne a beregszászi főiskola, és nem állna mögötte a magyar kormány.
A főiskola szellemi központ, ahol nemcsak oktatás, hanem nemzeti nevelés folyik, melynek értelme a kárpátaljai magyar közösség megtartása és boldogulása – hangoztatta Németh Zsolt. Rámutatott: itt hitet is kell adnia a tudás mellé az alma maternek, nem elég ismereteket átadni, különben nem töltheti be küldetését az intézmény.
Németh Zsolt szólt arról is, hogy kiemelt jelentőségre tesz szert a jelenlegi háborús ukrajnai helyzetben a kárpátaljai magyar értelmiség, hiszen az emberek – ahogyan a Trianon utáni Erdélyben is tették – figyelik, ki miként viselkedik, merre lép, hogy mit tesz egy püspök, egy tanár vagy egy íróember. „Ezért is tartom a KMKSZ és parlamenti képviselője, Brenzovics László elnök úr egyik legsikeresebb akciójának a közlemúltban, hogy sikerült levétetni a magyar tanárokat a sorozási listákról, és ezzel visszatartotta a pedagógusokat a kivándorlástól, elejét véve az exodusnak, az elvándorlási folyamatnak” – mondta.
A szónok a „málenykij robot” idei emlékéve kapcsán rámutatott, hogy a tanévnyitón azok gyermeki és unokái is ott ülnek a templomi padsorokban, akik annak idején kitartottak a sztálini megtorlások idején, akik a jég hátán is megéltek, ami nagyban magyarázza, honnan merít erőt a kitartáshoz, a megmaradáshoz ilyen körülmények között is az itteni magyar közösség. Ezzel együtt a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke úgy fogalmazott, mára Beregszász, a főiskola is végvárrá lett a magyarság számára, s ebben a helyzetben a politikai, egyházi, oktatási vezetőknek össze kell tartaniuk itt Kárpátalján, hogy megerősödve találja az itt élőket Trianon közelgő századik évfordulója. „Nem a revízióról, hanem a magyar–ukrán határvidék jövőképéről beszélek” – pontosított.
Rámutatott, az ukrajnai háború közepette a kárpátaljai magyarság kiszolgáltatott helyzetben van, amit a magyar kormánynak sem áll hatalmában megszüntetni, legfeljebb enyhíthet azon. Ugyanakkor örömtelinek nevezte, hogy éppen e szomorú helyzet miatt ma sokkal több figyelem irányul a kárpátaljai magyarságra, mint az elmúlt kilencvenöt esztendőben bármikor, jelenleg lényegesen elevenebbek, szorosabbak a magyar–magyar kapcsolatok.
Gulácsy Lajos, köszönetet mondva a Rákóczi-díjért, örömének adott hangot, amiért ennyi fiatalt láthat a főiskola tanévnyitó ünnepségén. A nyugalmazott püspök mindazonáltal az elismerést elhárítva úgy fogalmazott, az oktatási intézményért mindenekelőtt az Urat illeti a hála, hiszen létrehozása az Ő ajándéka.
Brenzovics László parlamenti képviselő, a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány (KMFA) elnöke beszédében örömének adott hangot, amiért napjaink minden bizonytalansága ellenére megtelt a beregszászi református templom a tanévnyitó alkalmából, ahol új diákokat avathattak. A főiskola létrehozásáért kitüntetett Gulácsy Lajos püspök és Németh Zsolt országgyűlési képviselő érdemeit méltatva elsősorban hitüket, derűjüket és elkötelezett tenni akarásukat emelte ki. Mint fogalmazott, zűrzavaros jelenünkben különösen fontos, hogy az embernek biztos tájékozódási pontjai legyenek, amelyek eligazítják az események értékelésében. A Rákóczi-díj idei díjazottjai ilyen biztos viszonyulási pontokat jelentenek, példával szolgálnak arra, miként őrizhető meg a hit, miként lehet jót cselekedni a legnehezebb időkben is, s ami a legfontosabb: azt sugallják, hogy van kiút, van remény, megmaradhatunk magyarnak Kárpátalján – mondta Brenzovics László.
Az ünnepség zárásaként a történelmi egyházak képviselői áldást kértek a jelenlévőkre, majd az egybegyűltek elénekelték a Szózatot.
karpataljalap.net
