Kronológia a KMKSZ történetéből

 

TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

 

Kárpátalján sem a két világháború közötti első kisebbségi korszakban, sem a háborút követő negyven-egynéhány esztendő során nem jött létre magyar érdekvédelmi szervezet – igaz, más-más okokból –, így a Kárpát­aljai Magyar Kulturális Szövetség mint a kárpátaljai magyarság kulturális, politikai és szociális érdekeit védő nemzetiségi társadalmi szervezet gyakorlatilag előzmények nélkül való.

Előzményekről legfeljebb abban az értelemben beszélhetünk, hogy az a gondolati-szellemi közeg, amelyben a kárpátaljai magyarság közösségként való tételezésének, a szervezett érdekvédelem megteremtésének igénye a nyolcvanas évek második felében felmerült, s a gyakorlati megvalósítás lehetséges módozatai megfogalmazódtak, gyökereivel a brezsnyevi éra kezdetéig nyúlik vissza – itt elsősorban a hatvanas évek végének, a hetvenes évek elejének polgárjogi, kulturális szerveződéseire kell gondolnunk –, s magán viselte a korszak valamennyi sajátosságának lenyomatát. Ennek tudható be azután, hogy kezdetben, a peresztrojka kibontakozásakor csupán a cselekvés szándéka volt egyértelmű, az már nem, milyen jellegű, milyen célokat maga elé tűző szervezet létrehozására van igény és lehetőség, s hogy milyen erő – réteg vagy csoport – lesz (lehet) annak a mozgatórugója. Annál is inkább, mivel felettébb bizonytalannak tűnt, meddig terjed a kommunista hatalom vadonatúj toleranciájának határa.

A magyar közösségek szerveződése végül mondhatni spontán módon indult meg. 1988 folyamán számos magyarlakta településen alakultak művelődési körök – pl. a beregszászi Illyés Gyula, a munkácsi II. Rákóczi Ferenc, a gáti Kovács Vilmos, a técsői Hollósy Simon, a nagyszőlősi Bartók Béla Kör –, s az a közösségi élmény, amelyet nyújtottak, nagyban befolyásolta az események további alakulását.

Az előjelek kezdetben egy rendszerkonform, meghatározóan a kulturális tevékenységre orientált szervezet létrejöttét valószínűsítették. Az elképzelt szervezet az említett művelődési körökre támaszkodva és azokat összefogva, az akkori rendszer által elfogadott értelmiségiek irányításával működött volna a csehszlovákiai CSEMADOK mintájára. Bár ez a megoldás a kárpátaljai magyar értelmiségiek egy jelentős rétege számára elfogadhatatlan volt, az év (1988) folyamán mégis több fórumon megvitatták az elképzelést, míg végül hosszas egyeztetés után, a megfelelő politikai és ideológiai biztosítékok beépítésével már a területi pártbizottság is jóváhagyta azt. Bizonyos szempontból a sors ajándékának tekinthető, hogy a Szovjetunió egyre mélyülő válsága miatt a helyi pártvezetők hallani sem akartak arról, hogy államilag finanszírozott intézményként hozzák létre a magyar kulturális szervezetet, így tovább folyt az alkudozás, s a végleges döntés 1989-re halasztódott.

1989. január 21-én Ungváron megtartotta alakuló gyűlését az ukrán Sevcsenko Anyanyelvi Társaság területi szervezete, ami új lendületet adott az eseményeknek. A gyűlésen jelen volt több magyar értelmiségi is, akik számára az ukrán kulturális szövetség megalakulása igazolta, hogy lehetséges nemzetiségi alapon szerveződő társadalmi szervezet létrehozása közvetlen állami, illetve pártközreműködés nélkül. A felismerés hatására kezdeményező csoportot alakítottak, mely egy hasonló magyar szervezet létrehozását határozta el. Természetesen semmi sem történhetett a kommunista párt tudta nélkül, így ez az új elképzelés lett a pártvezetőkkel folytatott további egyeztetések tárgya. Többek között felmerült annak lehetősége is, hogy a magyar szövetség alakuljon meg és működjék a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége területi szervezetének keretein belül. Ez a megoldás elfogadható lett volna a CSEMADOK-szerű kulturális szervezet elképzelésének támogatói számára, hiszen az általuk kötelezőnek tartott pártkontrollhoz így mégiscsak társult volna némi állami támogatás, de elfogadhatatlan a kezdeményező csoportot megalakító értelmiségiek többségének, akik a létrehozandó szövetséget ekkor már egyértelműen a hatalomtól független magyar érdekvédelmi tömegszervezetként képzelték el.

Ilyen előzmények után került sor február 26-án Ungváron, a Tudományos Ismeretterjesztő Társaság nagytermében a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alakuló gyűlésére. A helyiséget zsúfolásig megtöltő tömeg, amelyben a megye gyakorlatilag valamennyi magyarlakta települése képviselve volt, egyhangúlag elfogadta a Szövetség Alapítólevelét, amely a létrehozandó szervezet célját a Kárpátalján élő magyar nemzetiség „kultúrájának, nemzeti hagyományainak, anyanyelvének megőrzésében és ápolásában, anyanyelvi művelődésének és oktatásának elősegítésében, valamint az e célokkal kapcsolatos érdekek védelmében határozta meg”, jóváhagyta az Alapszabályt, majd sor került az elnök, az Ellenőrző Bizottság és a Választmány megválasztására. A KMKSZ elnöke Fodó Sándor lett.

Az alakulás folyamata a Választmány március 19-i első, beregszászi ülésén folytatódott. A testület titkos szavazással megválasztotta a Szövetség Elnökségét.

Hátra volt még a KMKSZ hatóságok általi elismerése, az Alapszabály bejegyzése. Válaszul a Szövetség ez iránti kérelmére a területi tanács végrehajtó bizottsága április 18-ra tűzte ki a bejegyzés megejtését, majd május 18-ra halasztotta a döntést, később egyre újabb és egyre távolibb időpontok merültek fel. Nyilvánvalóvá vált, a területi vezetésből hiányzik a szándék a KMKSZ hivatalos elismerésére. Hogy véget vessen a huzavonának, a KMKSZ Választmánya csapi ülésén május 23-án állásfoglalásban tiltakozott a területi hatóságok eljárása ellen, amelyet eljuttatott a területi, köztársasági és országos pártvezetéshez. Az akció elérte célját, 1989. június 20-án megtörtént a bejegyzés.

1989

1989

Február
Február 26-án Ungváron megala­kult a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. Az ötszáz résztvevő elfogadta a KMKSZ Alapszabályát. Az elnök Fodó Sándor lett.
Március
Megtartotta első ülését a KMKSZ Választmánya. A testület megválasztotta a Szövetség 7 tagú elnökségét.
Április
Benyújtották bejegyzésre a KMKSZ Alapszabályát.
Május
A KMKSZ küldöttsége részt vett a Magyarok Világszövetségének köz­gyűlésén.
Június
Bejegyezték a KMKSZ-t.
Július
A Turul-emlékmű felavatása kap­csán a KMKSZ Rákóczi-konferenciát rendezett.
Augusztus
Az MVSZ és a KMKSZ együttmű­ködési megállapodást írt alá.
Szeptember
A Választmány állást foglalt a Beregszász központú magyar autonóm körzet létrehozása mellett.
Október
Márton Áron-emlékéremmel tün­tették ki a KMKSZ-t.
November
A KMKSZ emlékkonferenciát ren­dezett A sztálinizmus áldozatai címmel, ahol elhatározták, hogy emlékparkot létesítenek Szolyván.
December
A Választmány elfogadta a Szövet­ség választási platformját, jóváhagyta a megyei tanácsba induló képviselőjelöl­tek listáját. A KMKSZ 10 kamionnyi segélyt indított Romániába.

1990

1990
Január
A KMKSZ aktivistái részt vettek a pisztraházai radarállomás elleni tün­tetésen.
Február
A Szövetség képviselői részt vettek a Kárpátalja fegyvermentes övezetté változtatását követelő gyűlésen a Barát­ság-kertben.
Március
A választásokon a KMKSZ 11 kép­viselőt juttatott be a megyei tanácsba.
Április
A Szövetség megtartotta első tiszt­újító közgyűlését. Miskolcon megjelent a Kárpátalja első száma.
Május
A KMKSZ Választmánya elvetette a Szövetség nevének KMDSZ-re való változtatására irányuló javaslatot.
Június
A KMKSZ Beregszászi Középszin­tű Szervezete segélyszállítmányt küldött a blokád alatt lévő Vilniusba.
Július
A Szövetség Rákóczi-emléknapot rendezett a Turul-emlékműnél.
Augusztus
Megalakult a KMKSZ frakciója a megyei tanácsban. A Szövetség és
a történelmi egyházak vezetői közös javaslatot terjesztettek elő a vallásügyi törvénnyel kapcsolatban.
Szeptember
A Szövetség képviselői részt vettek Göncz Árpád köztársasági elnök ungvári fogadásán.
Október
A KMKSZ felszólította a szovjet államfőt, hogy rehabilitálj ák az 1944-ben elhurcolt magyar férfiakat.

Nagyszőlősön felavatták a Perényi Zsigmond-emléktáblát.

szolyvai

1991

1991
Január
A KMKSZ támogatta a ruszin szövetség Kárpátalja autonóm státusáról szóló nyilatkozatát.
Február
A KMKSZ elnöke felszólalt a RUH nagygyűlésén, amelyet a szovjet szövet­ségi szerződésről szóló referendum ellen szerveztek.
Március
Konferenciára került sor Ungvá- ron, A Kárpát-medencei magyarság a XX. században címmel.
Április
A Szövetség megtartotta II. köz­gyűlését.
Május
A KMKSZ képviselői részt vettek a helységnévreform elveinek kidolgo­zásában.
Június
A KMKSZ folyamodványt nyújtott be a magyar rádiós és televíziós adások vételi lehetőségeinek javítása érdekében a Felső-Tisza-vidéken.
Július
A Szövetség egyetértésével kine­vezték Egressy Györgyöt a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztőjévé.
Augusztus
A KMKSZ elnöksége elítélő nyi­latkozatot tett közzé a moszkvai puccsal kapcsolatban.
Szeptember
A Beregszászi Járási Tanács a KMKSZ frakciójának kezdeményezésére népszavazást írt ki a magyar autonóm körzet létrehozásáról a járás területén.
Október
A KMKSZ, a Lvovi Magyarok Kul­turális Szövetsége és a Kijevi Magyarok Egyesülete megalakította az UMDSZ-t. Elnöke Fodó Sándor lett.
November
A Szövetség a december 1-jei népszavazással kapcsolatban nyilatko­zatban támogatta Kárpátalja és a ma­gyarság autonómiáját.
December
Megalakult a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség. Elnöke Orosz Ildikó lett.

1992

1992
Január
Az Elnökség az államelnökhöz fordult az egyszerűsített határátlépés ügyében. A KMKSZ kezdeményezésére megtartották az UMDSZ első közgyű­lését.
Február
A Választmány állásfoglalást ha­gyott jóvá a privatizációval, a földhasz­nálattal és a helységnevek használatával kapcsolatban.
Március
Megtartották a KMKSZ III. köz­gyűlését, ahol elfogadták az új Alap­szabályt és átalakították a Szövetség elnökségének struktúráját.
Április
A Beregszászi Járási Tanács tör­vénytervezetet fogadott el a Magyar Autonóm Körzetről.
Május
A KMKSZ küldöttsége látogatást tett Jeszenszky Géza külügyminiszternél.
Június
Megjelent a Kis Újság, a KMKSZ belső használatú közlönye.
Július
Az Elnökség tiltakozást tett közzé a nemzetiségi törvény szűkítő intézkedé­sei ellen, illetve amiatt, hogy a megyei tanács nem támogatta a beregszászi autonóm körzet létrehozását.
Augusztus
A KMKSZ küldöttsége részt vett a Magyarok III. Világtalálkozóján.
Szeptember
Az elnökség közzétette a Szövetség állásfoglalását az új ukrán alkotmányter­vezet negatívumairól.
Október
Nagyszőlősön megtartották a KMKSZ alapszervezeti elnökeinek első konferenciáját.
November
Az elnökség Ungváron, a Szövetség székházában fogadta a Magyar Szocia­lista Párt küldöttségét.
December
Antall József miniszterelnök hiva­talában fogadta a KMKSZ küldöttségét.

1993

1993
Január
Az Elnökség javaslatot terjesztett elő az ukrán-magyar vegyes bizottság éves munkatervére.
Február
A Fodó Sándor, a Szövetség elnöke részt vett a Kárpátok-Eurorégió megala­kítását célzó, három állam részvételével tartott találkozón.
Március
A KMKSZ IV. közgyűlése elfogadta a szervezet módosított Alapszabályát és Programját.
Április
A Szövetség megfigyelői státuszban részt vett a FUEV ülésén.
Május
A KMKSZ Választmánya leszö­gezte, hogy az ukrán-magyar alapszer­ződéssel kapcsolatban nem kérték ki a Szövetség véleményét. Megjelent a Kárpátaljai Szemle első száma.
Június
A KMKSZ felfüggesztette tevé­kenységét a Nemzetiségek Demokrati­kus Ligájában.
Július
A KMKSZ Elnöksége bírósághoz fordult a szervezet bejegyzésének halo­gatása miatt. Megtartották az első Fidesz- tábort.
Augusztus
A KMKSZ alapszervezetének kez­deményezésére felavatták a nagypaládi Kossuth-szobrot.
Szeptember
48 év szünet után újra magyar tan­nyelvű osztály indult Huszton.
A KMKSZ Márton Áron díjban részesül
Október
Együtt ülésezett a KMKSZ és a KMPSZ elnöksége. Eldöntötték, hogy magyar főiskolát hoznak létre Bereg­szászban.
A bíróság kötelezte a jogi főosztályt a Szövetség bejegyzésére.
November
A Beregszászi Középszintű Szerve­zet elnöksége Tóth Mihály elnöki meg­bízott jelölését támogatta a parlamenti választásokon.
December
A KMKSZ Választmánya Fodó Sándor, a szervezet elnökének indí­tását támogatta a parlamenti válasz­tásokon.

1994

1994
Január
A beregszászi középszintű szerve­zet választmánya Fodó Sándor jelölését támogatta a parlamenti választásokon.
Február
Találkozóra került sor a KMKSZ Elnöksége és Jeszenszky Géza külügy­miniszter között.
Március
A Szövetség megtartotta V. köz­gyűlését. Az Elnökség fogadta az MDF küldöttségét.
Április
A parlamenti választások során a KMKSZ-nek három jelöltje jutott be a második fordulóba. A beregszászi választókerületben Tóth Mihály elnöki megbízott nyerte a választást.
Május
Aláírták a speciális főiskolai képzés elindításáról szóló megállapodást. Az Elnökség kezdeményezte a Kárpátaljai Magyar Egyeztető Tanács megalakítását.
Június
Megtartották a második Fidesz- tábort.
Július
A KMKSZ „beregszászi városi szer­vezetének bázisán” megalakult  BMKSZ.
Augusztus
A KMKSZ Ungvári Városi Közép­szintű Szervezetének küldöttgyűlése úgy döntött, hogy „a szervezet átalakul” és Ungvidéki Magyar Szövetség néven működik tovább.
Szeptember
Megkezdte működését a Kárpátal­jai Magyar Tanárképző Főiskola.
Tárgylás az MDF küldöttségével
Október
Megrendezték az ötödik Arany Ősz Kórustalálkozót.
November
A Határon Túli Magyarok Hiva­talában tárgyalt a KMKSZ küldöttsége.
December
Megállapodás történt a nemzeti­ségi tanácsadó testület megalakításáról, amelybe a KMKSZ három képviselőt delegálhatott.

1995

1995
Január
Megalakult a megyei tanács mellett működő nemzetiségi tanácsadó testület.
Február
Közös konferenciát szervezett a KMKSZ és a KMPSZ a történelem­oktatás témakörében.
Március
A KMKSZ fogadta az MDF, a Fi­desz és a KDNP delegációját. Lezajlott a Szövetség VI. közgyűlése
Április
Nagyszőlősön kopjafát avattak Ré­vész Imre festőművész emlékére.
Május
A KMKSZ és KMPSZ közös ren­dezésében sor került a III. Kárpátaljai Magyar Gyermekszínjátszó Találko­zóra.
Június
Lezajlott a III. Fidesz-KMKSZ if­júsági tábor. A Választmány tiltakozott a magyarokra nézve diszkriminatív egye­temi felvételi szabályok miatt.
Július
A KMKSZ meghívására Ungváron ülésezett az MVSZ választmánya. Az elnökség felfüggesztette az Emlékpark­bizottságban való részvételét.
Augusztus
A Szövetség elnöke felvetette a Ma­gyarország által esetleg bevezetendő ví­zumkényszerrel kapcsolatos problémákat.
Szeptember
Megnyílt a huszti magyar iskola. Az elnökség Ungváron találkozott Lábody Lászlóval, a HTMH elnökével.
Találkozó Horn Gyula MINISZTERELNÖKKEL
Október
Megalakult a Magyarok Világszö­vetségének Ukrajnai Országos Tanácsa. Elnöke dr. Soós Kálmán lett.
November
Emlékkonferencia keretében fel­avatták Lehoczky Tivadar emléktábláját Munkácson.
December
Megrendezték a II. Kárpátaljai Magyar Betlehemes Találkozót.

1996

1996
Január
A Szövetség méltatta a magyar kultúra napját.
Február
A KMKSZ tiltakozott azellen, hogy az ungvári egyetem magyar tanszékén nem akarnak új évfolyamot indítani.
Március
A KMKSZ a Pedagógusszövet­séggel közösen húszezer aláírást gyűj­tött össze a főiskola bejegyzéséért. A KMKSZ felfüggesztette tagságát az UMDSZ-ben. A Szövetség VII., tiszt­újító közgyűlése Kovács Miklóst válasz­totta elnökéül.

kmksz-xix.kozgyulese-ismet-kovacs-miklos-az-elnok_0
Április
A KMKSZ küldöttsége tárgyalá­sokat folytatott Tabajdi Csaba állam­titkárral.
Május
A Szövetség a FUEV teljes jogú tagja lett.
Június
A KMKSZ nyílt levélben tiltakozott a vereckei emlékmű munkálatainak leállítása miatt.
Július
Budapesten sor került az első ma­gyar-magyar csúcstalálkozóra.
Augusztus
A KMKSZ sajtótájékoztatót tartott a vereckei ünnepség betiltása kapcsán.
Szeptember
Beregszászban sor került a KMTF első ünnepélyes tanévnyitójára.
Október
A KMKSZ képviseletet kapott a Magyarok Világszövetségének elnökségében.
November
A KMKSZ kezdeményezésére felavatták a tiszacsomai honfoglalási emlékparkot.
A választmány elfogadta a Szövetség autonómiakoncepcióját.
December
Megrendezésre került a III. Magyar Betlehemes Találkozó.

1997

1997
Január
Képzőművészeti tárlat nyílt a KMKSZ Munkácsi Középszintű Szer­vezetének székházában.
Február
A KMKSZ Választmánya döntést ho­zott arról, hogy a vegyes bizottsághoz fordul a magyar nyelvű felvételi vizsgák ügyében.
Március
A Szövetség szervezésében sor ke­rült a III. Kárpátaljai Zenésztalálkozóra.
Április
Munkácson lezajlott az V. Kárpátal­jai Magyar Gyermekszínjátszó Találkozó.
Május
Megalakult a Duna TV Beregszászi Baráti Társasága. Megnyílt a Révész Imre Társaság tárlata Munkácson.
Június
A KMKSZ együttműködési meg­állapodást kötött a Magyar Vállalkozók Szövetségével.
Emlékkonferenciára került sor Kovács Vilmos születésének 70. évfordulója kapcsán.
Július
A Szövetség küldöttsége látogatást tett a Magyar Szocialist  Pártnál.
Augusztus
A KMKSZ, addigi tevékenységét folytatva, döntést hozott a kárpótlási folyamat második hullámában való részvételéről.
Szeptember
A Szövetség Göncz Árpádhoz fordult a hadirokkantakról és hadiöz­vegyekről szóló törvény határon túli kiterjesztése érdekében.
Október
Beregszászban került sor a KMKSZ központi ’56-os rendezvényére.
November
A Választmány jóváhagyta a Szö­vetség választási programját.
A KMPSZ-szel közös sajtótájékoz­tatóra került sor az ukrán nemzetiségi oktatási koncepció ellen.
December
A KMKSZ tiltakozott amiatt, hogy a tömbben élő magyarság nem egy vá­lasztókerületbe került. Megemlékeztek a Forrás Ifjúsági Stúdió megalakulásának 30. évfordulójáról.

1998

1998
Január
A Választmány a 72. választókerü­letben Kovács Miklóst, a KMKSZ elnö­két indította a parlamenti választásokon.
Február
Megállapodás született a KMKSZ, a BMKSZ és a KMSZF között a megyei tanácsba indítandó jelöltekről.
Március
A KMKSZ elnöke elnyerte a kép­viselői mandátumot.
A Szövetség ünnepélyes keretek között köszöntötte a fennállásának 5. évét ünneplő Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színházat.
Április
Hatodik alkalommal zajlott Mun­kácson a gyermekszínjátszók találko­zója.
Május
A KMKSZ elnöke részt vett az ENSZ emberjogi bizottsága munkacso­portjának ülésén.
Június
Kialakításra került a parlamenti képviselői tevékenységhez szükséges struktúra.
Július
Sor került a VI. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem rendezvényére. A Régiók Találkozóján részt vett a KMKSZ küldöttsége.
Augusztus
Orbán Viktor miniszterelnök fo­gadta a határon túli magyar szervezetek elnökeit.
Szeptember
A KMKSZ küldöttségét hivatalá­ban fogadta Orbán Viktor miniszter­elnök.
A KMKSZ választmányi ülése Beregszászban
Október
1848 és Kárpátalja címmel tudo­mányos konferenciára került sor Nagy­szőlősön a Szövetség szervezésében.
November
Beregszászban sor került a sztálini lágerekben mártírhalált halt férfiak em­lékművének alapkőletételére.
December
A Választmány döntött a X., jubileumi közgyűlés megszervezéséről.

1999

1999
Január
A magyar kultúra napját a KMKSZ Az ember tragédiája díszbemutatójával méltatta.
Február
A KMKSZ Választmánya az árvíz­zel kapcsolatos támogatások koordiná­lása céljából kezdeményezte a Kárpátalja Megsegítése Program testületének lét­rehozását.
Március
Az elnökség tiltakozott a készülő ukrán nyelvtörvény ellen.
Április
A KMKSZ és a KMPSZ közös alá­írásgyűjtést kezdeményezett az érettségi vizsgákkal kapcsolatban.
Május
A KMKSZ elnöke találkozott az Európa Tanács ukrajnai jelentéstevő testületének küldöttségével.
Június
A HTMH-ban tárgyalt a KMKSZ küldöttsége.
Július
A KMKSZ elnöke eredményesen interpellált a parlamentben a határon jogtalanul beszedett illetékek ellen.
Augusztus
A Szövetség küldöttsége részt vett a Régiók Találkozóján, a IV. Kárpát-me­dencei Napokon.
Szeptember
A KMKSZ részt vállalt a kárpátaljai földprivatizációs program lebonyolításában.
Október
A KMKSZ küldöttsége a Kül­ügyminisztériumban tárgyalt, többek között a vegyes bizottság ajánlásainak teljesüléséről.
November
A Választmány elvi döntést hozott a KMKSZ tagkönyvcseréjéről, a tagság egységes regisztrációjáról.
December
A Szövetség nyilatkozatot fogadott el a kárpátaljai magyarság kollektív joga­iról, kezdeményezte a Tiszamelléki járás létrehozását.

2000

2000
Január
Az Elnökség az ukrán államelnök­höz fordult a magyar többségű admi­nisztratív körzet létrehozása ügyében.
Február
A KMKSZ küldöttsége tárgyalást folytatott Kövér Lászlóval, a Fidesz elnökével.
A Szövetség megtartotta XI. közgyűlését.
Március
A KMKSZ képviselői jelen voltak a Magyar Országgyűlés határon túli magyarok helyzetét értékelő plenáris ülésén.
Április
A KMKSZ elnöke az ukrán parla­mentben felvetette az elhurcolt magyar férfiak rehabilitálásának kérdését.
Május
A Szövetség képviseltette magát a IV. Magyarország 2000 tanácskozáson.
Június
A Szövetség küldöttsége tárgyalá­sokat folytatott a Fidesz és több minisz­térium vezetőjével.
Július
Az Elnökség sikeresen lezárta a 90 települést érintő vetőmagakciót. A testü­let tiltakozott amiatt, hogy nem rendezték az anyanyelvű felvételizés kérdését.
Augusztus
A Kárpátaljai Római Katolikus Egyház és a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Szervezete történelmi emlékparkot avatott Aknaszlatinán.
Szeptember
A KMKSZ és a Révész Imre Társaság küldöttsége bemutatkozott a hannoveri világkiállítás magyar pavilonjában.
Október
A KMKSZ aláírásgyűjtést kezdett a státustörvény elfogadása érdekében.
November
Az Elnökség tiltakozott amiatt, hogy az MVSZ elnöke leállította az árvíz sújtotta települések magyar iskoláinak szánt támogatások folyósítását.
December
A KMKSZ képviselőinek részvételével sor került a Máért III. ülésére.

2001

2001
Január

A KMKSZ együttműködési szer­ződést kötött a Kárpát-medencei magyar közművelődési és kulturális szervezetekkel.
Február
Az Elnökség az ukrán miniszter­elnökhöz fordult a magyar tankönyvek árának dotálása ügyében.
Március
A rendkívüli elnökség elfogadta az árvízzel kapcsolatos cselekvési programcsomagját.

Orbán Viktor és Viktor Juscsenko a KMKSZ székházában

anyaorszagi-tamogatas-az-ujjaepiteshez-es-megmaradashoz
Április
Lezajlott a KMKSZ XII. közgyű­lése. Megalakult a KMKSZ Ifjúsági Szervezete. Elnöke Mester András lett.
Május
A Szövetség elnöke az ukrán kor­mányhoz fordult az árvízi újjáépítés felgyorsításának ügyében.
Június
A Magyar Országgyűlés elfogadta a státustörvényt. Elkezdte működését a Mezőgazdasági Tanácsadó Központ.
Július
Kövér László, a Fidesz elnöke volt a hagyományos Turul-ünnepség dísz­vendége.
Augusztus
A KMKSZ részvételével sor került a hagyományos aknaszlatinai Szent István-napi ünnepségre.
Szeptember
A Választmány az Új Kézfogás Köz­alapítványhoz fordult a Zöld program felgyorsításának érdekében.
Október
A Szolidaritás frakció tagjait, köztük a KMKSZ elnökét fogadta az ukrán miniszterelnök.
November
A KMKSZ megnyitotta Salánkon az első teleházat.
December
Elindult a státustörvény végrehajtása. A KMKSZ létrehozta az információs irodák hálózatát.

2002

2002
Január

Megkezdték működésüket az in­formációs irodák. Az elnökség tiltakozott nyolc magyar községnek a választókerülettől való elcsatolása miatt.
Február
A Választmány tiltakozott amiatt, hogy nem készítenek magyar nyelvű szavazólapokat.
Március
Az Elnökség a környezetvédelmi miniszterhez fordult a nagymuzsalyi aranybánya ügyében. Lezajlott a KMKSZ XIII. közgyűlése.
Április
A KMKSZ bírósághoz fordult a választási eredmények meghamisításának orvoslása érdekében.
Május
Az Elnökség tiltakozott az ukrán érettségi vizsgával kapcsolatos, a magyar diákokat hátrányosan érintő rendelet ellen.
Június
A Szövetség az illetékesekhez fordult a vereckei emlékmű felépítése érdekében.
Július
A KMKSZ küldöttsége a Máért V. ülésén az információs irodák fenntartása mellett szállt síkra.
Augusztus
A Miniszterelnöki Hivatalban tárgyalt a KMKSZ küldöttsége.
Szeptember
Az elnökség tiltakozott a huszti magyar iskola felszámolására tett kísér­letek ellen.
Október
A KMKSZ a megyei adminiszt­ráció vezetőjéhez fordult a Magyar­országon tanuló fiatalok törvénytelen besorozása miatt.
1

Találkozó Mádl Ferenc köztársasági elnökkel

November
A KMKSZ kezdeményezésére a négy nagy határon túli magyar szervezet közös levélben fordult a miniszterelnökhöz a vízumkényszerrel kapcsolatban.
December
A Választmány nem támogatta a státustörvény szűkítését a Máért által jóváhagyott módosításokhoz képest.

2003

2003
Január

Az Elnökség a Miniszterelnöki Hivatalhoz fordult a családtámogatások miatt.
Február
A KMKSZ a magyar miniszterelnökhöz fordult a vízumkényszer majdani bevezetésével kapcsolatos problémák megoldása érdekében.
Március
Az Elnökség a Máérten elfogadott elvekkel összeegyeztethetetlennek ítélte a státustörvény módosításáról szóló előterjesztést.
Április
A KMKSZ kifejtette véleményét az ukrán Alkotmány tervezett módosításá­val kapcsolatban.
Május
A Szövetség nyilatkozatot fogadott el a munkácsi polgármester-választással kapcsolatban.
Június
A Választmány tiltakozott a státus­törvény módosítása ellen.
Július
Tiszaújlakon a Rákóczi-év je­gyében zajlott a Turul-ünnepség. A rendezvényen részt vettek a Rákóczi- kerékpártúra résztvevői.
Augusztus
Az Elnökség nyilatkozatot fogadott el a vízumkényszerről és a kettős állampolgárságról.
Szeptember
A KMKSZ bekapcsolódott az újabb kárpótlási folyamatba.
A KMKSZ 65 ezer aláírást gyűjtött össze a státustörvény védelmében
Október
A KMKSZ nagyszőlősi rendezvényén emlékezett az aradi vértanúkra.
November
A KMKSZ felfüggesztete az Illyés Közalapítvány Ukrajnai Alkuratóriumában való részvételét. A Szövetség tiltakozott amiatt, hogy nem vonták be a vegyes bizottság munkájába, s annak ajánlásait nem tették közzé.
December
II. Rákóczi Ferenc nevét vette fel a Kárpátaljai Magyar Főiskola.